Talaj- és trágyavizsgálati módszerek

Szerző

Szerkesztő

'Sarkadi János: Talaj- és trágyavizsgálati módszerek ' összes példány

Kiadó:	Mezőgazdasági Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1962
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	411 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kihajtható színes melléklettel, 82 db fekete-fehér ábrával.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	13
Helyszíni és fizikai talajvizsgálat
Helyszíni felvétel és vizsgálat (Sik Károly és Stefanovits Pál)	15
A talajszelvény környezetének általános jellemzése	15
A szelvény helyének megválasztása	18
A szelvény feltárás módja és eszközei	20
A szelvény helyszíni vizsgálatának módja	23
A talajszelvény leírása	33
Mintavétel	37
Mintavétel tápanyagállapot meghatározása céljából	39
A talajminták előkészítése laboratóriumi vizsgálatra	40
Átnézetes genetikai talajtérképek készítése (Stefanovits Pál)	41
A talajok genetikus osztályozása	41
Hazánk talajainak osztályozási rendszere	42
Milyen vizsgálatok alapján dönthető el a talajtípus?	45
A talajvizsgálati adatok ábrázolása	57
A talajtípusok területi elhatárolása	59
Részletes (üzemi) talajtérképek készítése (Sik Károly)	63
A részletes talajtérképek mérete	63
A készítéshez szükséges felszerelés és eszközök	64
Alaptérképek	65
A helyszíni felvétel technikája	66
Mély szelvény-feltárások	67
Laboratóriumi talajvizsgálatok	68
A talajtérképszerkesztés elvi kérdései	69
A térképlaphoz tartozó magyarázat és vizsgálati adatok	81
A részletes talajtérképek jelentősége	82
A talajok fizikai tulajdonságainak vizsgálata (Klimes-Szmik Andor)	83
A talaj szilárd fázisának fizikai sajátságai	83
A talaj vízgazdálkodása	107
A talaj levegője	126
A talaj hőgazdálkodása	129
A talaj ásványtani vizsgálata (Szebényi Lajosné)	134
A talajok vizsgálata ásványtani eljárással	134
A talajok vizsgálata DTA-val	143
A talajok vizsgálata röntgenspektrográffal	148
A talajok vizsgálata elektronmikroszkóppal	152
A talajerózió helyszíni vizsgálata (Stefanovits Pál)	154
A talajerózió és formái	154
A defláció és formái	155
A talajerózió értékének becslése a talajszelvény alapján	156
Az eróziós felvételezés módszere	157
A talajeróziós kár felmérésének módszerei	158
A talajerózió folyamatának mérése	159
A talajok kémiai vizsgálata
A talaj ásványos részének kémiai elemzése (Ballenegger Róbert)	161
Gyors módszerek a talajok ásványos részének kémiai elemzésére (Si, Al, Fe, Ca és Mg meghatározása)	162
Az alkáliák (K és Na) meghatározása Lawrance-Smith eljárással	167
A talaj összes foszfát-tartalmának meghatározása	167
A talajok összes kéntartalmának meghatározása	168
A karbonátok szénsavának meghatározása	169
A talajok szabad alumínium és vastartalmának meghatározása komplexonnal	170
A kovasav és alumíniumhidrát meghatározása a talaj 5%-os lúgos kivonatában	171
A talaj szervesanyagának meghatározása és jellemzése (Ballenegger Róbert)	173
A szervesanyag meghatározása az izzítási veszteségből	174
A szervesanyag meghatározása nedves égetéssel	175
A szervesanyag elbomlási fokának meghatározása szulfacetolízissel	177
Frakcionált humusz-analízis Tyurin szerint	178
A humusz lúgban oldható részének jellemzése kolorimetriás úton	181
A talaj szervesanyagának szén:nitrogén aránya	182
A talajok adszorpciós komplexusának és reakcióállapotának vizsgálata (di Gléria János)	183
Bevezetés	183
A talajok vizes kivonatának és a talajoldatnak vizsgálata	188
A talajok kicserélhető kationjainak meghatározása	193
A talajok telítettségi fokának meghatározása	197
A talajok protonleadó és megkötő (tompító) képességének meghatározása	202
A talajok pH értékének meghatározása	204
A talajok mikroelemtartalmának meghatározása (Ferenc Vilmos)	209
Bevezetés	209
Az egyes mikroelemek meghatározása	210
Szikes és sós talajok vizsgálata javítási szempontból (Arany Sándor)	222
Helyszíni vizsgálat és mintavétel szikes és sós talajokon	222
A szikes és sós talajok laboratóriumi vizsgálata	227
A szikes talaj ún. szologyosodásának (degradációjának) meghatározása (Gefoic - Szabolcs, Szeder által módosított - módszerével)	235
A szikes és sós talajok javításához szükséges anyag mennyiségének megállapítása	235
Savanyú talajok vizsgálata a javítás szempontjából (Romlehner)	240
Savanyú talajok javításának szükségessége	240
A savanyú talajok mészigényére vonatkozó vizsgálatok	240
A javításhoz szükséges mész mennyiségének kiszámítása	242
Felhasználásra kerülő javítóanyagok	242
A láptalajok vizsgálata (Ballenegger Róbert)	248
A próbavétel módja és a térfogatsúly meghatározása	248
A pH meghatározása a friss mintán	248
A légszáraz talaj vizsgálata	249
A mészigény és a könnyen oldható tápanyagkészlet meghatározása	250
A növényekre káros alkatrészek kimutatása és meghatározása	251
A talaj tápanyagállapotának vizsgálata (Prettenhoffer-Krámer-Debreceniné)	252
Bevezetés	252
Talajmintavétel és előkészítés	253
A talaj összes és felvehető nitrogéntartalmának vizsgálata	255
A talajban levő foszforvegyületek	261
A talajban levő káliumvegyületek	272
A talaj felvehető magnéziumtartalmának vizsgálata	274
A talaj termőképességének megfigyelése biológiai módszerekkel	277
Trágyázási szaktanácsadás a talaj tápanyagvizsgálata alapján	277
Tájékoztató gyors próbák a talajok és a növények ásványi tápanyaggal való ellátottságának helyszíni vizsgálatára (Ballenegger Róbert)	279
Egyszerű eljárás a talaj kémhatásának (pH számának) gyors megállapítására	280
A könnyen oldható foszfáttartalom helyszíni gyors meghatározása	280
Szervetlen és szerves trágyák vizsgálata (Sarkadi János)
Műtrágyák minőségi vizsgálata	283
Mintavétel a mennyiségi vizsgálatokhoz	286
Mintavétel a pétisó vizsgálatához	287
Mintavétel a szuperfoszfát vizsgálatához	287
A vizsgálandó anyag előkészítése	287
Nitrogénműtrágyák vizsgálata	288
Ammónium-nitrogén meghatározása ammónium-tartalmú trágyákban	288
Nitrát-nitrogén meghatározása nitrát-tartalmú trágyákban	289
Pétisó N-tartalmának meghatározása	290
Az összes nitrogén-tartalom meghatározása	291
A N-műtrágyák szennyezéseinek vizsgálata	293
Foszfát műtrágyák vizsgálata	294
A vízben oldható foszfát meghatározása	294
Az ammóniumcitrátban oldható foszfor meghatározása	297
A 2%-ps citromsavban oldható P meghatározása	298
Az összes foszfortartalom meghatározása	300
A foszfát műtrágtyák minősítéséhez szükséges egyéb vizsgálatok	301
A kálium műtrágyák vizsgálata	303
A kálium műtrágyák feloldása és zavaró ionok eltávolítása	304
A kálium meghatározása zavaró ionokat nem tartalmazó oldatból	305
A kálium meghatározása kobaltnitrit segítségével	306
Térfogatos kálium meghatározás nátriumbitartarát segíségével	307
Egyéb meghatározások a kálium műtrágyák vizsgálatakor	308
Istállótrágya vizsgálata	309
Szubjektív minősítés	309
Alapvizsgálatok	311
Tápanyagvizsgálatok	312
Szénmeghatározás	318
Tőzeges fekáltrágya, ipari és mezőgazdasági komposztok vizsgálata	319
Mintavétel	320
Laborítóriumi vizsgálatok	320
Trágyalé (vizelet, húgylé) vizsgálata	320
Mintavétel	320
Szárazanyagmeghatározás	321
A pH meghatározása	321
Az összes nitrogén meghatározása	321
Az összes P2O5 meghatározása	321
Az összes K2O meghatározása	322
Fekália vizsgálata	322
A trágyázás hatásának megállapítása szabadföldi és tenyészedény kísérletekkel (Sarkadi János)
A kísérletek tervezésével kapcsolatos feladatok	323
Parcella elrendezési módszerek	324
A parcellák mérete és alakja	334
Az ismétlések száma	336
A trágyázási kísérletek technikai végrehajtása	337
A kísérleti terület kiválasztása	337
A parcellák kitűzése	338
A trágyák kiszórása	340
Az általános agrotechnikai munkák	341
A tenyészidő alatt szükséges megfigyelések, mintavételek	342
A termés megállapítása	345
Feljegyzések vezetése	347
Az eredmények értékelése, közlése	348
A valószínűség-számítás alapfogalmai	348
A statisztikai módszerek	354
A variancia analízis (szórás elemzés)	364
A különböző parcella elrendezési módszerekkel beállított kísérletek értékelése	370
Kísérletsorozatok értékelése	373
Az eredmények közlése	375
A tenyészedénykíséreltezés módszerei (talaj és homokkultúrák) (Krammer Mihály és Debreczeni Béláné)	376
Az edény minősége, mérete és alapja	377
A talaj előkészítése és a tápanyagok adagolása	378
Vetés, öntözés, növényápolás	380
Elhelyezés
Termésmegállapítás és értékelés	382
Izotópos vizsgálati eljárások a talajbanés az agrokémiában (Máté Ferenc)
Alapfogalmak rövid összefoglalása	383
Izotópok fogalma	383
A radioaktív bomlás tövényszerűségei	384
Radioaktív sugárzások	384
Radioaktív sugárzások észlelésének és mérésének módszerei	386
Fotografikus módszer	386
Geiger-Müller-féle számlálócsövek	387
Az aktivitásmérés pontosságának megállapítása, a mérési idő megválasztása	390
Radioaktív sugárzások mérésének műszerei	392
Szcintillációs sugárzásmérés	392
Radioaktív nyomjelzés alkalmazása talajtani agrokémiai vizsgálatokban	393
Az izotóp nyomjelzés módszerének előnyei	393
Az izotóp nyomjelzés hibaforrásai	394
Izotóp indikátor kiválasztásának elvei	396
A felhasználásra kerülő izotóp mennyiségének megállapítása	397
Tenyészedény- és szabadföldi kísérletek radioaktív nyomjelzéssel	398
A kísérletek beállítása	399
Jelzett műtrágyák készítése kísérleti célra	399
Az alkalmazandó aktivitásmennyiség kiszámítása	400
A termés feldolgozása	401
A jelzett műtrágyából felvett foszfortápanyag mennyiségének kiszámítása	403
A tenyészedény és szabadföldi kísérletekben felmerülő sugárvédelmi feladatok	404
A radioaktív sugárzások elnyelődésén, ill. szóródásán alapuló mérőmódszerek	405
A talajnedvesség meghatározása gamma sugarak elnyelődése alapján	405
A talajnedvesség meghatározása a neutronszóródás jelensége alapján	407
Stabil izotópok nyomjelzőként való felhasználása	408
A módszer általános jellemzése	408
A felhasználandó izotópmennyiség kiszámítása	409
A nitrogén izotóp-összetételének vizsgálata optikai spektrometrikus útjon	410

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem