Pavlov válogatott művei

Szerző

Ivan Petrovics Pavlov

Fordító

Mezei Árpád

Lektor

Kesztyűs Lóránt

Zádor Imre

'Ivan Petrovics Pavlov: Pavlov válogatott művei ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1951
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	492 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Nyomtatta a Budapesti nyomda, Budapest. A fordítás munkáját Mezei Árpád, valamint a Debreceni Tudományegyetem Kórélettani Intézetének fordítói munkaközössége végezte Kesztyűs Lóránt és Zádor Imre ellenőrzésével.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a kötetből:

IVAN PETROVICS PAVLOV ÖNÉLETRAJZA

Rjazan városában, az 1849. évben születtem papi családban. Középiskoláimat a helyi lelkészi szemináriumban végeztem. Hálával gondolok reá vissza. Néhány kiváló tanárunk működött itt; egyikük, Feofilakt Antonovics Orlov lelkész, valóban magasrendű, ideális jellemű ember volt. Azoknak az időknek a szemináriumaiban (nem tudom, azután is) lehetséges volt az - ami annyira hiányzott a rossz emlékezetű Tolsztov gimnáziumban - hogy a diák egyéni szellemi hajlamait követhette. Lehetséges volt, hogy valaki gyenge legyen az egyik tárgyból és kiemelkedő egy másikból - és ez az egész idő alatt nemcsak, hogy semmi kellemetlenséggel nem fenyegetett, hanem épen ellenkezőleg, azt az alapbenyomást idézte fel bennünk, hogy talán tehetségesek vagyunk,
A hatvanas évek irodalmának, elsősorban Piszarevnek hatása alatt szellemi érdeklődésünk a természettudomány felé fordult, és közülünk sokan - így én is - elhatároztuk, hogy az egyetemen a természettudományokat fogjuk tanulmányozni.
Az 1870. évben a pétervári egyetem hallgatója lettem, a fizikai-matematikai fakultás természettudományi osztályán. Ebben az időben fénykorát élte ez a kar. Egész sor tudományos tekintélyű és kiemelkedő előadóképességű tanárunk volt. Főszakként az állatfiziológiát választottam, kiegészítő szakként a kémiát. Valamennyi fiziológushallgatóra óriási benyomást gyakorolt Ilja Faggyejevics Cion tanár. Egyenesen megdöbbentett minket az a mesteri készség, amellyel a legbonyolultabb fiziológiai kérdéseket egyszerűen előadhatóvá tette, valamint az a valósággal művészi mód, ahogyan a kísérleteket vezette. Több ilyen tanárral egész életemben nem találkoztam. Első fiziológiai munkámat vezetése alatt végeztem.
Miután a természettudományi jelölt fokozatát elnyertem, 1875-ben három félévre átmentem az Orvosi-Sebészeti Akadémiára. Nem az volt a szándékom, hogy orvos legyek, hanem, hogy az orvosdoktori fokozat alapján később fiziológiai katedrát nyerhessek. Az igazság érdekében hozzá kell tennem, hogy ez a tervem akkoriban még egészen álomnak látszott, mert rendes tanárságra akkoriban még mint rendkívüli, valószínűtlen dologra gondoltunk. Vissza

Tartalom

Ivan Petrovics Pavlov önéletrajza	3
Visszaemlékezéseim	6
Társadalomtudományi cikkek és beszédek
Az I. M. Szecsenov emlékére rendezett I. Fiziológuskongresszus szervezőbizottsági elnökének üdvözlő levele a kongresszus megnyitóján	11
Levél a Szovjetunió Tudományos Akadémiájához	12
Levél a leningrádi fiziológusok I. M. Szecsenov-Társasághoz	12
A munka kilátásairól ezerkilencszázharmincötben	13
A XV. Nemzetközi Fiziológuskongresszus megnyitó beszéde	13
Beszéd a kormánynak a XV. Nemzetközi Fiziológuskongresszus küldöttsége számára tartott fogadásán	15
Válasz az üdvözlésre a Rjazanban tett látogatáskor	15
Levél a bányamesterek összdonyeci gyűléséhez	15
Levél az ifjúsághoz	16
A vérkeringés és az idegrendszer fiziológiája
A centrifugális szívidegek	19
Az erősítő szívideg	95
Gyógyszerek hatásának nem teljesen korszerű analíziséről	117
Laboratóriumi megfigyeléseik kóros hasüri reflexeken	120
Az experimentális terápia, mint a fiziológiai kutatások új és igen termékeny módszere	129
A trophicus beidegzésről	137
A viviszekció	141
Az emésztés fiziológiája
Új metódusok a pankreászsipoly készítésére	155
A májműködés korlátozásáról	156
Az élettan és a medicina kölcsönös viszonya az emésztés kérdéseiben	162
A fő emésztőmirigyek működéséről szóló előadásokból	180
A tárgy általános vázlata. Módszertan	180
A mirigyek munkája az emésztés idején	192
A fiziológiai adatok, az emberi ösztön és az orvostudományi empirizmus	208
Az orvostudomány fő irányvonalainak egybevetése az emésztés működése alapján	222
Az emésztőcsatorna fiziológiai sebészete	245
A magasabb idegműködés fiziológiája. A feltételes reflex
Kísérleti lélektan és pszichopatológia állatokon	277
Az első biztos lépések az új kutatás útján	288
A magasabbrendű állatok úgynevezett lelki működésének természettudományos kutatása	292
Természettudomány és agyvelő	302
A központi idegrendszer tevékenysége és a feltételes reflex	311
A magasabb idegműködés kutatása	321
Az agy "igazi" fiziológiája	333
A feltételes reflexek "belső gátlása" és az álom	340
Az idegműködés tárgyilagos kutatásának legújabb eredményei	351
A nagyagy hemiszfériumainak egészséges és beteg állapota	359
A fiziológus próbakirándulása a pszichiátria területére	366
A fiziológus válasza a pszichológusoknak	370
A magasabb idegtevékenység fiziológiája	391
Az állat és az ember magasabb idegtevékenységének általános típusai	400
A magasabb idegtevékenység kísérleti patológiája	416
A feltételes reflex	428
Az alvás problémája	443
Előadások a nagyagy féltekék működéséről:
A nagyagy működésének tanulmányozásánál alkalmazott elvi módszer megalapozása és története. A reflex fogalma. A különböző reflexek. A nagyagy jeladó tevékenysége, mint általános fiziológiai jellegzetesség
Kutatásaink általános jellege, feladata, nehézségei és hibái	464
Állatokon nyert kísérleti adataink alkalmazása az emberre	478