1.035.200

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Fizika

Tankönyv a középiskolák 10. osztálya számára

Szerző
Fordító

Kiadó: Ragyanszka Skola kiadó
Kiadás helye: Kijev-Uzsgorod
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 312 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér, színes ábrákkal gazdagon illusztrált.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Mostanáig meghatározott sorrendben tanultuk a fizikát. A VIII. osztályban a mechanikai mozgást tárgyaltuk: a testek vagy részeik egymáshoz viszonyított helyzetváltozását, amely a térben játszódik... Tovább

Előszó

Mostanáig meghatározott sorrendben tanultuk a fizikát. A VIII. osztályban a mechanikai mozgást tárgyaltuk: a testek vagy részeik egymáshoz viszonyított helyzetváltozását, amely a térben játszódik le az idő múlásával. A IX. osztályban a termodinamika és a molekuláris fizika tanulása közben megismerkedtünk a főfolyamatokkal. Ezután kezdtünk ismerkedni az elektromágneses jelenségekkel. Ám az elektrodinamika tanulmányozását nem fejeztük be. Meg kell ismernünk még az olyan fontos folyamatokat, mint a váltakozó áram, a rádióhullámok (elektromágneses hullámok) stb. Ha azonban fellapozunk néhány oldalt tankönyvünk elején, azt látjuk, hogy a X. osztályos fizikaanyag megint az egyik mechanikai mozgásfajta - a mechanikai rezgések - tárgyalásával kezdődik. Csak ezután folytatódik az elektrodinamikának a IX. osztályban abbahagyott anyaga.
A mechanika tanulásakor a VIII. osztályban az általános mechanikai törvényeken kívül nagy figyelmet fordítottunk a mechanikai mozgások részeseteire is: az állandó gyorsulású mozgásra, a körmozgásra. Ugyanakkor nem is említettük az olyan fontos mechanikai mozgásfajtákat, mint a rezgések és a hullámok. Természetesen nem azért, mert megfeledkeztünk az ismertetésükről. Nyomós érvek szólnak amellett, hogy a különböző fizikai természetű (mechanikai és elektromágneses) rezgéseket és hullámokat együttesen tárgyaljuk.
Látszólag semmi közös vonás sincs a matematikai inga lengése és a kondenzátornak huzaltekercsen keresztül végbemenő kisülése között. Pedig van! Hamarosan megtudjuk, hogy a mechanikai és az elektromágneses rezgések ugyanazokat a mennyiségi törvényeket követik. Ez nyilvánvalóvá válik, ha nem afelől érdeklődünk, hogy mi rezeg (rugóra rögzített súly, elektromos áram a vezetőkörben stb.), hanem arról, miként játszódik le a rezgőmozgás. Egyazon törvények szerint mennek végbe a különböző természetű hullámfolyamatok is.
A modern fizikában elkülönült egy speciális tudományág: a rezgések fizikája. Ez egységes szempontból tárgyalja a rezgőmozgások különböző fajtáit, és fontos szerepet játszik a gyakorlatban is: foglalkozik a gépek és szerkezetek rezgésének vizsgálatával; következtetései képezik az alapját a váltakozó áramok elektrodinamikájának és a rádiótechnikának. Vissza

Tartalom

Rezgések és hullámok
Bevezetés3
I. fejezet. Mechanikai rezgések4
Szabad- és kényszerrezgések
A szabadrezgések létrejöttének feltételei6
Matematikai inga8
A rugalmas erők hatására rezgő test mozgásegyenlete10
A matematikai inga mozgásegyenlete11
Harmonikus rezgések13
A harmonikus rezgések és a körmozgás közötti kapcsolat16
A rezgések fázisa18
A sebesség és a gyorsulás a harmonikus rezgések esetében20
A harmonikus szabadrezgése frekvenciájának és periódusának függése a rendszer tulajdonságaitól21
Energiaátalakulások a harmonikus rezgések esetén23
Csillapított rezgések24
Kényszerrezgések25
Rezonancia26
A rezonancia alkalmazása és leküzdése29
Az inga szerepe az órákban. Önrezgések30
1. gyakorlat32
II. fejezet. Elektromos rezgések33
Elektromos szabadrezgések és kényszerrezgések
A rezgőkör35
A mechanikai és az elektormos rezgések közötti hasonlóság37
Az elektromos szabadrezgések periódusideje. A rezgőköri folyamatokat leíró egyenlet38
Váltakozó áram41
Ohmos ellenállás a váltakozó áramű vezetőkörben43
Az áramerősség és a feszültség effektív értéke44
Kapacitás a váltakozó áramű körben46
Induktivitás a váltakozó áramú körben48
OHM törvénye a váltakozó áramú kör esetében50
Teljesítmény a váltakozó áramú körben53
Rezonancia az elektromos áramkörben56
A háromelektródos elektroncső59
Elektroncsöves oszcillátor60
2. gyakorlat63
III. fejezet. Az elektromos energia előállítása, átvitele és felhasználása64
Az elektromos energia előállítása
Váltakozó áramú generátor65
Transzformátor67
Az elektormos energia felhasznállása és termelése69
Az elektromos energia átvitele72
Az SZSZKSZ villamosításának sikerei és távlatai74
3. gyakorlat75
IV. fejezet. Mechanikai hullámok. A hang76
Hullámjelenségek
A mechanikai hullámok terjedése79
Hullámhossz. A hullám terjedési sebessége81
Hullámmozgás közegekben83
Hanghullámok85
A hang terjedési sebessége87
Zenei hangok és zörejek. Hangerősség és hangmagasság88
Akusztikai rezonancia90
Ultrahang91
Hulláminterferencia92
Huygens elve. A hullámvisszaverődés törvénye96
Állóhullámok98
Hullámelhajlás101
4. gyakorlat102
V. fejezet. Elektromágneses hullámok103
A váltakozó elektormos tér és a váltakozó mágneses tér közötti kapcsolat
Elektromágneses tér104
Hogyan terjed az elektromágneses kölcsönhatás105
Elektromágneses hullám107
Az elektromágneses hullámok sugárzása108
Hertz kísérletei. Az elektromágneses hulámok terjedési sebessége110
A rádió feltalálása. A. Sz. Popov által111
A rádióösszeköttetés alapelvei113
Amplitúdómodulálás115
Demodulálás116
Az elektromágneses hullámok tulajdonságainak megfigyelése118
A rádióhullámok terjedése119
Rádiólokáció120
A televízió elve122
A hírközlő eszközök fejlődése a Szovjetunióban124
5. gyakorlat125
Fénytan (optika)
Bevezetés126
VI. fejezet. Geometriai fénytan129
Fénysugarak
A fény egyenes vonalú terjedése130
Fénymérés (fotometria). Fényáram. Fényerősség131
A megvilágítás133
6. gyakorlat135
A fényvisszaverődés törvénye. A síktükör képalkotása136
Gömbtükör138
A gömbtükör képalkotása140
7. gyakorlat142
A fénytörés törvénye143
Teljes visszaverődés146
Sugármenet a háromoldalú fénytani hasábban (prizmában)148
8. gyakorlat149
A lencse150
A lencse képalkotása154
A vékony lencse képlete. A lencse nagyítása156
A fényképzeőgép. A vetítőkészülék (diavetítő)158
A szem. A szemüveg160
A nagyítóüveg. A mikroszkóp163
9. gyakorlat165
VII. fejezet. Fényhullámok166
A fény terjedési sebessége
A fénytörés törvényének levezetése168
Fénydiszperzió (színszóródás)170
Fényinterferencia172
Newton-féle színgyűrűk173
A fény hullámhossza174
A fényinterferencia néhány gyakorlati alkalmazása176
A fényelhajlás (diffrakció178
Optikai rács182
A fényhullámok transzverzális volta. fénypolarizáció183
A fényhullámok transzverzalitása és a fény elektromágneses elmélete187
10. gyakorlat188
VIII. fejezet. A relativitáselmélet alapjai189
Az elektrodinamika törvényei és a relativitás elve
Michelson kísérlete191
A relativitáselmélet posztulátumai194
Az egyidejűség relativitása195
Az időközök relativitása197
A távolságok relativitása199
A sebességösszetevés relativisztikus törvénye202
A tömeg sebességfüggése. Relativisztikus dinamika203
Szinkrofazotron205
A tömeg és az energia közötti összefüggés207
11. gyarkolat209
IX. fejezet. Sugárzás és színképek210
A sugárzás fajai. Fényforrások
Az energia eloszlása a színképben212
Színképvizsgáló készülékek213
Az emissziós (kibocsátási) színképek típusai214
Színképelemzés216
Abszorpciós (elnyelési) színképek217
Infravörös és ibolyántúli sugarak218
Röntgensugarak219
Az elektromágneses hullámok skálája222
X. fejezet. A fény hatásai. Fénykvantumok224
A kvantumelmélet megszületése
Fényelektromos hatás (fotoeffektus)225
A fényelektromos hatás elmélete228
Fotonok229
A fényelektromos hatás alkalmazásai231
A fény nyomása232
A fény vegyi hatása. A fényképezés234
A hang rögzítése és visszaadása hangosfilmen236
12. gyakorlat237
Atom- és magfizika
Bevezetés238
XI. fejezet. Atomfizika239
Az atom szerkezete rutherfod kísérletei
Az atom plenatáris modellje241
A Bohr-féle posztulátumok242
A Bohr-féle hidrogénatom-modell243
Stacioárius állapotok létezésének kísérleti igazolása247
A Bohr-féle elmélet fogyatékosságai. Kvantummechanika249
Kvantumgenerátorok - lézerek
13. gyakorlat252
XII. fejezet. Az atommag fizikája253
Az atommag és az elemi részecskék
Az elemi részecskék regisztrálásának és megfigyelésének módszerei
A természetes radioaktivitás felfedezése257
Alfa-, béta- és gammasugarak258
Radioaktív átalakulások261
A radioaktív bomlás törvénye. A felezési idő263
Izotópok264
Az eltolódási szabály266
Az atommagok mesterséges átalakítása267
A neutron felfedezése268
Az atommag szerkezete. Nukleáris erők269
Az atommagok kötési energiája270
Mesterséges radioaktivitás272
Magreakciók274
Uránmaghasadás275
Nukleáris láncreakciók277
Magreaktor (atommáglya)279
A nukleáris energia felhasználása281
A radioaktív izotópok tudományos és műszaki alkalmazása283
A termonukleáris reakciók285
A radioaktív sugárzás élettani hatásai287
14. gyakorlat288
XIII. fejezet. Elemi részecskék289
Az elemi részecskék fogalma
A pozitron felfedezése. Antirészecskék291
A neutron bomlása. A neutrino felfedezése293
Hény elemi részecske létezik?295
A fizika szerepe a világ megértésében és a társadalmi termelő erők fejlődésében
Az egységes fizikai világkép298
A fizika és a tudományos-műszaki forradalom301
Ismétlő feladatok305
Laboratóriumi munkák308
Feleletek312
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv