Előszó
BEVEZETŐ.
Irta: Dr. BARINKAI FERENC a Magyar Országos Reklámszövetség alelnöke.
AZ ELŐSZÓ olyan, mint a klasszikus regény az ismert „klasszikus" definició szerint: Klasszikus az a regény, amelyik mindenütt megvan, de senki sem olvassa. Az ELŐSZÓ-val éppen így vagyunk. És mégis kell. Mert nem könyvtár a könyvtár klasszikusok nélkül és nem hiányozhat előszó a könyvek éléről.
Az előszó ugyanúgy bevezetője, beajánlója a könyv mondanivalóinak, mint ahogy ősidők óta a vásári kikiáltó harangozza be a vásár csodáit. És mit tapasztalunk? Azt, hogy a legmodernebb nemzetközi vásárok, kiállítások sem nélkülözhetik a kikiáltókat. Az már nem lényegi, csak formai és intenzitási kérdés, hogy a mai nemzetközi vásárok kikiáltói Philips-megafonon át harsogják a nagyérdemű közönség felé - két tánczene és egy eltűnt gyermek közt -, hogy "Naaaa kiii?... Naaa kiii?... Naaa kiii ez?" és a többi jelmondatot.
Az előszó ezt kiabálja az olvasó fülébe: ,,ltt vagyok. Én vagyok az előszó. Méltatni fogom azt, aki ezt a vaskos könyvet írta és azt, aki olvassa; méltatni fogom - megfelelő pátosszal és logikával - azt, hogy hogyan kell ezt a könyvet olvasni és érteni s meg fogom magyarázni, hogy miért nem érti, aki nem érti. De vigasztalódj, ó nyájas olvasó, legfeljebb négy oldal a terjedelmem, mert amivel több, azt a mettőr a kéziratból egyszerűen levágja."
Az előszó általában közhelyekből táplálkozik, mint ahogy az unalmas körlevél körmondatokból. Az egyik ilyen előszó-közhely így hangzik: "S ha e könyv csak egy lépéssel is előrevitte a... szakma érdekeit, úgy nem volt hiábavaló e könyv megírása." Ezt a közhelyet, kedves olvasóm, én már a "Kocsikenőcsgyártás kiskátéja" című remekműben ugyanúgy meguntam, mint a ,,Spiritizmus története" című kötet előszavában. Mert, kérdezem az olvasóval együtt, még ha el is ismerem, hogy egy lépéssel előrevitte a könyv a szakma érdekeit, de hogy is állunk azzal az önelégült megállapítással, hogy, azt mondja, akkor "nem volt hiábavaló a könyv megírása?" És a vaskos kötet elolvasása, az bliktri?
Egy-egy ilyen előszó-közhely addig forgolódik jobb előszó-körökben, míg végleg el nem kopik. Akkor eldobják, mint egy régi gumisarkot és elővesznek egy újat.
Egyik ilyen újabb előszó-közhely az "alapfogalmai". (Igy, többesszámban.) Ez igazán gumisarokszerüen tartós. Már évek óta nem akar elkopni. Felszerelése igen egyszerű. Mint a gumisaroké. Minden suszter megfelelően aplikálja...
Vissza