1.035.163

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A növényélettan rövid tankönyve

Egyetemi tankönyv

Szerző
Szerkesztő
Fordító

Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 398 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrált. Nyolcadik átdolgozott kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E tankönyv öszeállításakor igyekeztem a felső növénytermesztési tanintézmények hallagatóinak, mint a jöő agronomusainka, lehetőleg pontos és világos, de ugyanakkor rövid és tömör ismereteket... Tovább

Előszó

E tankönyv öszeállításakor igyekeztem a felső növénytermesztési tanintézmények hallagatóinak, mint a jöő agronomusainka, lehetőleg pontos és világos, de ugyanakkor rövid és tömör ismereteket nyújtani a mezőgazdasági növények életéről és a bennük végbemenő folyamatokról. Ezeknek az ismereteknek kell megvilágítaniok a mezőgazdaságban alkalmazott eljárások jelentőségét és azoknak a növények terméshozam-növelésére és a termények minőségének javítására gyakorolt hatását.
A növénytan végső feladata a növényi szervezet növekedésének és fejlődésének irányítása, a szocialista társadalom élelmiszer-, ipari növényi nyersanyag- és állati takarmányigényeinek legtökéletesebb kielégítése céljából. Vissza

Tartalom

Előszó a nyolcadik kiadáshoz1
Bevezetés5
A növényi sejtek, mint kolloid ozmózisos rendszerek, szervezete és tulajdonságai
A növényi sejt szerkezetének alapvonásai. A protoplazma, mint az életjelenségek alapja. Fehérjék és lipoidok, mint a protoplazma alapelemei11
A kolloid állapot általános fogalma és jelentősége az életjelenségekben. A kolloidok alaptulajdonságai. Koaugláció, koacerváció és az elkocsonyásodás15
A protoplazma fiziko-kémiai sajátosságai. A protoplazma legfinomabb szubmikroszkópos szerkezetének kérdése21
A növényi sejt, mint ozmózisos rendszer. A protoplazma és a sejthártya ozmózisos tulajdonságai. Az ozmózis általános szabályai27
A plazma áthatolhatatlansága (impermeabilitása) és a plazmolizis jelensége. A sejtnedv ozmózisos nyomása és meghatározásának módszerei31
A víz sejtbe való diffundálását irányító törvények. A sejt szívóereje és meghatározásának módjai35
A plazmahártya különböző anyagokra vonatkozó permeabilitása. A plazmahártya összetételének és szerkezetének kérdése39
A növények vízgazdálkodása
A növények vízgazdálkodásának általános fogalma. A növények által felhasznált víz mennyisége44
A gyökérrendszer szívó és nyomó működése. Gyökérnyomás, guttáció és a növények könnyezése46
A növény vízfelvétele a talajból. A talaj vízkötő ereje. A növény számára hozzáférhető és hozzáférhetetlen víz51
A külső feltételek befolyása a gyökérrendszer szívóhatására. A gyökér vízszívóképessége tanulmányozásának módszerei. Vízfelszívás a növények földfeletti részei újtán54
A növény víztranszpirációjának, illetve vízpárologtatásának folyamata. Ennek jelentősége a növények életében. A transzpiráció tanulmányozásának módszerei57
A transzpiráció folyamatának fizikai oldata. A transzpiráció külső feltételekről való és napi változása62
A levélnek, mint a transzpiráció szervének felépítése. Gázcserenyílásos és kutikulás transzpitáricós64
A növények gázcserenyílás-készüléke, ennek mozgása és tanulmányozásának módjai. A transzpiráció gázcserenyílásokon kívüli szabályozása66
A növények vízmérlege. A lankadás jelensége és jelentősége a növényeknél72
A víz és az oldatok vezetése a növényben. A felfelé és a lefelé irányuló áramlás fogalma74
A növények vízáramlásának általános jellege. A víznek egyik sejtből a másikba való jutása ozmózis útján76
A víz mozgása az edényeken keresztül. A vízáramlás mozgatói. A transzpiráció szívóhatása78
A víz emelkedése a fatörzsben. A víz felületi feszültsége az edényekben. Az összetartó (kohéziós) erők elmélete80
A növény vízáramának sebessége és a fatest ellenállása a víz emelkedésekor. A közbenső mozgatók kérdése a vízemelkedésben84
A növények szénasszimilációja
A növények szénforrása. A mesterséges tenyészetek módszere87
A fotoszintézis általános fogalma. A szénasszimiliáció termékei. Kapcsolat a vízelemek asszimilációjával91
A fotoszintézis folyamatának kimutatása és tanulmányozási módszerei94
A zöld plasztidák, mint a fotoszintézis speciális szervei. Klorofil kémiai összetétele, szerkezete, és tulajdonságai. A klorofillt kísérő pigmentek98
A klorofilképződés feltételei. Etiolálás és klorózis105
A fényenergia jelentősége a szénasszimiláció folyamatában. Timirjazev munkái. A klorofil szerepe a fényelnyelésben. A klorofil optikai tulajdonságai106
A növények felvett és az általuk felhalmozott energia közötti mennyiségi viszony. A színkép egyes részeinek jelentősége a fotoszintézisben109
A kemoszintézis - szervesanyag felépítése a szervetlen anyagok oxidálódási energiájának terhére. Kénhidrogén, ammónia, vassók stb. oxidációja. Ezeknek a folyamatoknak jelentősége a természetben113
A fotoszintézis belső kémizmusának elmélete117
A levél, mint fotoszintézis-szerv szerkezete. A széndioxid levélbehatolásának útja121
A fotoszintézis függősége a fény mennyiségétől. Napfényt kedvelő és árnyékkedvelő növények. Növénytermesztés mesterséges fényben123
A fotoszintézis függősége a szénsav mennyiségétől. A szénsav körforgása a természetben129
A fotoszintézis a hőmérséklet függvényében. Több tényező kölcsönhatása és a korlátozó tényezők törvénye. A fotoszintézis napi menete131
A fotoszintézis intenzitása és a terméshozam. A fotoszintézis és a légzés közötti viszony jelentősége135
A növény nitrogén- és ásványianyag asszimilációja
Anyagok, amelyeket a növény a talajból nyer. Az egyes elemek szükségességének kérdése. Makro- és nyomelemek. A mesterséges tenyészetek módszere és ennek jelentősége a növények gyökértáplálkozásának tanulmányozása szempontjából139
Az ásványi elemek jelentősége a növények életében. Táplálékelemek és az életfoylamatok szabályozói. A kén és a foszfor: átalakulásuk a növényben és körforgásuk a természetben145
A kationok általános jelentősége és specifikus hatásaik. Kation-antagonizmus és a kiegyensúlyozott oldatok148
Mikroelemek, jelentőségük a növények életében és a mezőgazdasági gyarkorlatban153
Az egyes szükséges elemek hiányakor a növényeken mutatkozó hiánytünetek156
Az ásványi anyagok bejutása a növények gyökereibe. A gyökérsejtekben való felhalmozódásuk feltételei. További sorsuk a növényben157
A növény nitrogénfelvétele a talajban lévő nitrogénvegyületekből. Salétromsavas és ammóniumsók, valamint nitrogénforrások164
A talajbaktériumok és a hüvelyes növények légköri molekuláris nitrogénasszimilációja. A nitrogén körforgása a természetben169
A növények ásványi táplálkozása természetes talajokban175
A talajtápérték meghatározásának módjai. Vegetációs és szabadföldi módszer. A műtrágyák alkalmazása és a minimum törvény180
A különböző növények ásványi anyag fogyasztása. Az ásványi anyagok felhalmozódásának menete a növények különböző életszakaszában. A növények viselkedése a talaj kalciumsó-tartalmával és hidrogénion-koncentrációjával szemben185
A műtrágyák alkalmazásának élettani alapjai189
A szervesanyag átalakulása és vándorlása a növényekben
A növények kémiai összetétele. Tartalék és szerkezetalkotó anyagok és ezek alapcsoportjai192
A növények magvaiban és egyéb részeiben található szénhidrátcsoportok fontosabb képviselői194
Tartalék zsírok, lipoidok és foszfatidák. Szerves savak199
Tartalékfehérjék és hidrolitikus bomlásuk termékei201
A tartalék szénhidrátok és zsírok hidrolitikus bomlása a magvak csírázásakor. A folyamatot megvalósító enzimek207
A tartalékfehérjék bomlása csírázáskor. Proteolitikus enzimek210
Az enzimek általános tulajdonságai, kivonásuk és tisztításuk módszerei216
Az enzimek az élő növényi sejtekben kifejtett működésének sajátosságai. Az enzimhatás irányítottsága és a növények öröklékenységi természetéről, valamint mint a környezet hatásától függő változásai220
A csírázásnál végbemenő szintetikus folyamatok. A szénhidrátok és zsírok átalakulása a csírázó magvakban222
A fehérjék átalakulása csírázás közben. Lebontási- és szintézis-folyamatok az ammónia és az aszparagin jelentősége. A tartalékanyagok átalakulásának általános útja a magvak csírázása folyamán226
A fehérjék elsődleges szintézise a növényekben230
Vitaminok. Tulajdonságaik és jelentőségük az állatok és növények életében234
Fitohormonok vagy növekedési anyagok. A biosz-csoport anyagai. Auxinok és a hozzájuk hasonló vegyületek239
A szerves-anyagok vándorlása a növényekben és tartalékká halmozódásuk239
A növények légzése
A légzés jelentősége a növények életében és a folyamat lényege244
A légzés tanulmányozásáka módszere. a különböző növények és ezek különböző részei légzésének intenzitása245
A légzés közben felhasznált anyagok. A légzési együttható249
A légzés intenzitása a környező közeg feltételeinek függvényében250
Az anaerob légzés és az alkoholos erjedés254
Az alkoholos erjedés enzimjei és az erjedés kémizmusa256
Tejsavas, vajsavas és ecetsavas erjedés, ezek kémizmusa260
Az erjedés és a légzés közötti genetikai kapcsolat. A. N: Bach elmélete a biológiai oxidációkról263
V. I. Palladin légzési elmélete és ennek későbbi változatai. A légzés energetikája265
A növények növekedése és mozgása
A növények növekedésének általános fogalma. A magvak csírázásának menete271
Az egyes sejtek növekedése és az ebben szereplő folyamatok. A növekedés egyes szakaszai: embrionális, a megnyúlás és a belső differenciálódás szakasza274
Az embrionális növekedés aktiválása biosz-típusú növekedési anyagokkal. Sebhormonok278
Az auxin-csoportba tartozó anyagok, mint a megnyúlásos növekedés aktivátorai. Hatásmechanizmusok kérdése281
A növekedés mérésének módszerei. A növekedés általános szabályai és matematikai megfogalmazásukra irányuló kísérletek284
A hőmérséklet hatása a növekedésre. Kardinális pontok. Termofil szervezetek290
A fény hatása a növekedésre. A fény formatív hatása. A növekedés napi periodiciátsa292
A növény víztelenítettségi fokának hatása a növekedésre296
A kémiai ingerek hatása a növények növekedésére. A növekedés stimulációja (serkentés)298
A növények nyugalmi állapota. A fák hajtásainak őszi éredése. Lombhullás. A nyugalmi állapot mesterséges megszakítása300
A magcsírázás feltételei304
A nehézségi erő hatása a növekvő szervek irányára. Geotropizmus306
A fény hatása a szervek növekedési irányára. Fototropizmus311
Kemo-, hidro- és termotropizmus315
Niktinasztiás és szeizmonasztiás mozgások317
A növényrészek kölcsönhatása. A korreláció jelensége320
A növények mesterséges szaporítása dugványokkal és bujtóvesszőkkel. Restitició (helyreállítás) és sarkosság. Gyökérképződés serkentése auxin és szintetikus növekedési anyagok segítségével323
Oltások Micsurin tanítása az oltóág és az oltvány kölcsönhatásáról. Vegetatív hibridek328
A növényfejlődés élettana
A magasabbrendű növények fejlődési ciklusa. Monokarp és polikarp növények. A növekedés és a fejlődés közötti kölcsönös viszony332
A növényeknek a reprodukciós szakaszba való átmenete. Klebs elmélete a növények kémiai összetételében beálló változások jelentőségéről335
Liszenko elmélete a növények szakaszos fejlődéséről, a jarovizálás és a fényszakasz általános fogalma337
A növények jarovizálási szakaszának feltételei és a bennük közben végbemenő változások. A jarovizálás agrotechnikai eljárása, elméleti megalapozottsága és gyarorlati jelentősége. Liszenko munkái a növények természetének átalakítása terén340
A növényfejlődés fényszakasza lefolyásának feltételei. A nappal világos és sötét szakasza időtartamának hatása - fotoperiodizmus343
N. P. Kernkének az életkor ciklikusságáról szóló elmélete és ennek gyakorlati alkalmazása350
A megporzásnál és a megtermékenyüléskor végbemenő élettani folyamatok. A pollen "csírázása" és a pollentömlő növekedése. A magházak lehullása és ennek oka353
A termések és magvak érése és az ezt kísérő biokémiai folyamatok. Mesterséges érésgyorsítás357
A külső feltételek hatása az éredés menetére. A szem "megszorulása" és ennek oka. A termések és magvak kémiai összetétele a földrajzi tényezők függvényében361
A növények ellenállása a kedvezőtlen külső behatásokkal szemben
Az alacsony hőmérséklet hatása a növényekre. A növényi szövetek megfagyása és az eközben lejátszódó folyamatok364
A növények különböző fagyállóságának oka. Az alacsony hőmérséklet eltűrésére való edzés. A fagyállóság meghatározásának módszere366
Az áttelelésnél jelentkező egyéb kedvezőtlen behatások, kipállás, kiázás, felfagyás, téli kiszáradás. A télállóságra irányuló nemesítés élettani alapjai370
A magas hőmérséklet hatása a növényekre. Forróságtűrés és ennek fiziko-kémiai alapjai373
A vizhiány hatása a növényekre. Talajaszály és a légköri aszály375
Az aszályos területeken élő növények vízgazdálkodásának sajátosságai. Xerofiták, mezofiták és higrofiták377
A külső feltételek hatása a transzpirációs szervek felépítésére. A növények xeromorfizmusa és szárazságtűrése379
A mesterséges öntözés élettani alapjai384
A vízfelesleg hatására bekövetkező növénykárosodás. A mocsári növények elárasztás-tűrésének okai. A növények megdőlése, ennek okai és az az elleni védekezés módszerei386
A sófelesleg hatására bekövetkező növénykárosodás. A halofiták élettani sajátosságai. A kultúrnövények sótűrése388
Fontosabb növényélettani irodalom391

N. A. Makszimov

N. A. Makszimov műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: N. A. Makszimov könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv