Michele D'Aste naplója

Fülszöveg

Buda várának 1686-ban történt visszahódítása a közel százötven éves török uralom után meghatározó jelentőséggel bírt nem csak Magyarország, de egész Európa számára. XI. Ince szellemi vezetésével a legkülönfélébb nemzetek katonái és tisztjei harcoltak a Szent Liga seregében. Közülük néhányan nem csak a csatákban vettek részt, hanem meg is örökítették a Budát és Magyarországot a töröktől megszabadító hadjárat eseményeit. E források gazdagsága ellenére az a Napló, amelyet Michele D'Aste báró, római lovag, a császári seregek ezredese vetett papírra, és amelyet Ernesto Piacentini atya fedezett föl, számos újdonságot kínál, és jobban megvilágítja az ostrom több katonai vonatkozását. A Napló fontosságát növeli a szerző kiváló személyisége: D'Aste arra is képes volt, hogy tiszta fejjel elemezze a különféle katonai akciók taktikai, stratégiai és logisztikai elemeit, és az egyes kérdésekben megfogalmazza a maga merőben egyéni álláspontját is. Véleményét természetes egyszerűséggel és szerénységgel tárja elénk, saját vállalkozásait mindig közvetett formában, dicsekvés nélkül említi. D'Aste a Napló szerzőjeként plasztikusan fogalmazó, jó tollú írónak bizonyul. Feljegyzéseit lapozva a mai olvasó ott érezheti magát a Budát ostromló császári sereg katonái közt. Naplója hű tükre egyenes jellemének és mélységesen emberi ítélőképességének. 1686. szeptember 2-án, a vár bevételét eredményező utolsó támadásban D'Aste vezette a rohamozó katonák első alakulatát, ő jutott be elsőként a vár területére, ám szinte nyomban halálos sebet kapott. A Napló felfedezése és olasz nyelven történt közreadása a 17. századi törökellenes harcok történeti forráskutatásainak egyik jeles eseménye volt. Most a magyar változatot tarthatja kezében az Olvasó. Vissza