Vallás és erkölcs

Előszó

Részlet a könyvből:

A vallás és erkölcs egymáshoz való viszonyáról a legellentétesebb nézetek uralkodnak úgy a közfelfogásban, mint e két szellemi adottság területére felépült tudományokban. Ennek oka egyrészt a kérdés elfogult szemekkel való tekintése, másrészt pedig a vallás és erkölcs területére, szerepére, lényegére vonatkozó felfogások ingatagsága. Vannak, akik a vallást a morál kivirágzásának, sőt egyenesen fattyuhajtásának tartják s legfeljebb paedagógiai jelentőségét ismerik el; vannak ismét, különösen a theológusok között, olyanok is, akik meg épen a morálról állítják, hogy az nem egyéb, mint a vallás száraz kivonata, kifacsart vallás. Az ethikai fanatismus harcol a vallás ellen s ki akarja azt küszöbölni a nevelés területéről is. A vallásos fanatizmus harcol a morál ellen s azt állítja, hogy vallás nélkül semmit se tehetünk.
Kétségtelen, hogy úgy a vallás, mint a morál létezik, szükségleteket elégíti ki, az emberi szellem természetéből folyik s ezért mindkettő kiirhatatlan. De az is bizonyos, hogy kölcsönhatásban, szoros kapcsolatban vannak egymással s e kapocslatból a tapasztalati adatok alapján azt sem tagadhatjuk, le, hogy a morál megáll önmagában, a vallás támogatása nélkül is, mig a vallás mindig bizonyos moralitással jár együtt, attól elválaszthatatlan. Ez a tapasztalat is szinte kényszerít bennünket e kettő között levő viszony keresésére és körülirására... Vissza