Előadások az idegrendszer betegségeiről II.

Tartalom

ELSŐ ELŐADÁS.
Bonoztani bevezetés.
Tartalom. A klinikus feladata külömbözik a kór elméleti leirásának feladatától. - Eltérő nézetek a bántalom széke iránt a gerinczagysorvadásnál. - Az eddig, követett vizsgálati módok elégtelensége. - A hátsó kötegek keményedése; ezen elnevezés jelentősége. - Vizsgálat szabad szemmel; az általa nyert lelet. Első észleletek a hátsó kötegek keményedéséről.
Makroskopikus vizsgálat. - Szürke keményedés ; annak jellegei. - Az izgatottsági bántalom eredeti gócza. - Górcsői helyrajztan. - Gerinczagybeli tájboncztan; Goll-fele rostkötegek. - A hátsó kötegek külső rosthuzamai; ezek bántalmazása úgy látszik állandóan előfordúl a gerinczagysorvadásnál.
A közép rostkötegek rendszeres keményedése. - Az oldalkötegek keményedése. Gerinczagysorvadásnál a keményedés a hátsó kötegek oldalhuzamaiban kezdődik. - A bántalom és kórjelek közt levő összefüggés. - A keményedés tovaterjedésének módja. - A hátsó ideggyökök belső rostjai. - A mellső szarvak szürke állományának megtámadása: másodlagos izomsorvadás 1-14
MÁSODIK ELŐADÁS.
Visszaható jelenségek a gerinczagybántalmaknál, azok viszonya a hátsó kötegek keményedéséhez. - Villámszerű fájdalmak és gyomorbeli bajok.
Tartalom. A mellső ideggyökök belső rostjai és a mellső szarvak soknyúlványú idegsejt-csoportja közt levő viszony.- Visszaható vagy visszafutó tünetek, visszahajló tünetek. - A hátsó kötegek belső nyalábjainak (középnyalábok) keményedése; a keményedés átterjedése a hátsó kötegek oldalnyalábjaira. - A terjedő mozgási ataxia jellegzetes kórképe. - Az előző stádium vagy a villámszerű fájdalmak időszaka. - A betegség világos fejlődésének vagy a mozgás rendezetlenségének időszaka. - Hüdéses időszak.
A villámszerű fájdalmakról. - Annak válfajai, fúró fájdalmak; - nyilaló fájdalmak; - összehúzó fájdalmak. - A villámszerű fájdalmak, mint az elszórt foltos keményedés, az általános terjedő hűdés és idült borlang mérgezés kórtünetei. - Zsigerbeli tünetek: hólyag-húgycsőfájdalmak, végbélerőltetés, (görcs).
Gyomorbeli zavarok. - Sajátságos jellegük. - Tartamuk. - Az ataxiának elmosódott
álesetei 15-29
HARMADIK ELŐADÁS.
A tabetikusok mórjáról (fekete hályogjáról).
Tartalom: Fejbeli tünetek a gerinczagysorvadásnál. - Az agy- és nyúltagyból eredő idegek bántalmai.- A látóideg haladó szürke keményedése.- A látóidegdombcsa haladó sorvadása. - A szemtükörrel való vizsgálat szükségessége némely agybántalom kórjelzésénél.
A tabetikus mór különálló fellépése ; ennek gyakorisága. - A látóideg boncztani változásának jellegei szabad szemmel és górcső alatt. - A dombcsa képe: 1. rendes állapotban, 2. haladó szürke keményedésnél.- A látóideg és dombcsa szürke keményedését kisérő működési zavarok. - A dombcsa változásai a reczeg központi üterének eltömülésénél, czukros húgyárnál, bujakóros reczegedényhártyalobnál és általános hűdésnél.
A látóideg-reczelobról. - Alakjai s kórtünetei. - Jelek, melyek által a tabetikus feketehályogtól külömbözik. - Kórodai észleletek, melyek a szemtükör által nyert kórjelek fontosságát bizonyítják 30-41
NEGYEDIK ELŐADÁS.
A gerinczagysorvadásnál előforduló némely zsigerbeli bántalmakról. - Tabetikus izületbántalmak.
Tartalom: Zavarok a húgyi var szervekben. - Gyakori inger vizelésre. - Satyriasis. - Végbélerőltetés. - Szemlátabeli tünetek. - Állandóan gyors érverés és annak kettőztetése (Dicrotismus).
A tabetikus izületbántalmak ; azok gyakorisága.- Esetek. - Az ízületbántalom a betegség korai időszakában lép fel.- Előző tünemények.- A tabetikus ízületbántalom szakai. - A megtámadott ízületek.- Az ízületbajok jellemző tünetei. - Elkülönítő kórjelzés a tabetikus ízületbántalom és száraz köszvény (Arthritis sicca) közt.
Boncztani változások.- Gerinczagybántalmak folytán támadó izületbántalmak. - A tabetikus ízületbántalom támadásának mechanismusa. - A szürke állomány mellső szarvainak megbetegedése. - Eldöntetlen kérdések 42-56
ÖTÖDIK ELŐADÁS.
A gerinczvelőre ható lassú nyomásról. - Boncztani előzmények.
Tartalom. A gerinczvelő lassú nyomatása. - A lassan ható nyomásnak külömbféle okai. - Tanulmányozásának fontossága. A nyomás okai. - Dagok a gerinczvelöben: Kötszöveti dag (glioma), glimő, húsdag, rák, gumma, a gerinczvelő tömlős (cysticus) kitágulása.
Elsőleges agyburokdagok: Húsdag (sarkoma), fövénydag (psammoma), burkony (echinococcus) , lobos újképletek, belső keményburoklob (pachymeningitis interna), túltengő keményburoklob (pachymeningitis hypertrophica).
A gerinczvelő köt- és zsírszövetében támadt kórfolyamatok, rák (carcinoma), húsdag (sarcoma), burkony tömlők, tályogok.
Csigolyabántalmak: bujakóros csontkinövések (hyperostoses), száraz köszvény (arthritis sicca). PoTT-félé kór : miként jő létre ennél a gerinczvelő nyomása. - A gerinczoszlop rákja. - A rákbetegek fájdalmas hűdése 57-66
HATODIK ELŐADÁS.
A gerinczvelő fokonkénti nyomásáról. Boncztani változások gyógyulással végződő esetekben. - Kórtünetek. - Alidegzsábák. - Paraplegia dolorosa carcinomatosa. (Fájdalmas rákos hűdés.)
Tartalom. Boncztani változások, melyeket a gerinczvelő a nyomás helyén szenved. - Alakváltozások: ellágyulás, keményedés. - Szövetközi velőlob. - Másodlagos fölhágó és leszálló keményedés. -A működő képesség nagyfokú bántalmak daczára is helyre állhat. - Az idegcsövecskék helyreállása a nyomás helyén.
Kórjelek: Közvetett és közvetlen kórjelek. - A gerinczoszlop tájboncztana,
Közvetett kórjelek: álidegzsábák. - Álidegzsábák a gerinczoszlop daganatainál, a POTT-kórnál és a csigolyaráknál.
Hűdéssel párosúlt rákos betegek fájdalmai (paraplegiaja). - A fájdalmak, azok jellegei és rohamai. - A kültakarók túlérzékenysége, - Övsömörfakadások a fájdalmas idegek lefolyásában; körülirt bőrérzéstelenség; az izmok részletes sorvadása és zsugora. - A gerinczoszlop elferdülései. - A kórjelzés nehézségei egyes esetekben; csontlágyulás, túltengő nyaktáji keményburoklob; gerinczagy izgatottság stb. 67-82
HETEDIK ELŐADÁS.
A gerinczvelő fokonkénti nyomásáról. - Kórjelek. - Mozgás és érzésbeli zavarok a gerincznyomás folytán. - Féloldali s mindkét oldali gerinczagybeli hűdés keresztező érzéktelenséggel.
Tartalom. A gerinczvelő változásai a nyomás színvonalán. - Vagy az egész gerinczvelőt illetik azok, vagy csak egyik oldalfelét.
Első eset. Az egész gerinczagynak haránt irányú megbetegedése. - A kórjelek sorrendje. - A mozgás zavarok eleinte túlnyomók : tökéletlen hűdés, hűdés petyhűdtséggel, időnkénti merevséggel, vagy a tagok állandó zsugorával ; a visszaliajlás fokozása. - Zavarok a húgykiválasztásban. - Budge elmélete. - Az érzés zavarai: az érző benyomások meglassúdása; dysesthesia. Társult érzések.
Második eset. A gerinczvelő egyik oldalfelének megbetegedése. - A megbetegedés körülhatárolása. - Gerinczbeli hűdés keresztezett érzéstelenséggel; annak jellegei. - Gerinczbeli féloldali hűdés 83-96
NYOLCZADIK ELŐADÁS.
A gerinczvelő fokonkénti nyomásáról. - Nyaki hűdés, - Sajátságos kórtünetek. - Állandóan lassú érütés.
Tartalom. Nyaki hűdés (Paraplegia cervicalis). - A felső végtagok idegeinek nyomása. - A gerinczvelő megbetegedései a nyakon; azok befolyása a nyaki hűdés létrehozására. - Külömböztetés a körszéli idegek nyomásából eredő hűdés és azon hűdés közt, mely a gerinczvelő betegségétől származik. - A mozgató idegsejtek elváltozása és dagok a gerinczvelőben, mint a nyak hűdés harmadik alakjának okai.
A nyaki gerinczvelő nyomásának némely sajátságos kórjelei. - Szemláta-zavarok. - Köhögés és nehéz légzés. - Gyakori hányás. - Akadályozott nyelés. - Csuklás.- A húgyhólyag működésének zavarai.- Nehézkóralakú rohamok.
Az érütés állandó lassúsága. - Az érütés időnkénti meglassúdása a szív némely szervi bántalmainál. (Függérszűkülés; a szívizom zsiros elfajúlása; rostanyos lerakodások.) - A szívbántalmak elégtelensége a lassú érlökés némely eseteinek megfejtésére.- A lassú érlökés némely következményei; ájulás; gutaütési és nehézkóros állapotok és rohamok. - Némely esetben az állandóan meglassúdott érlökés kiindulási pontja a nyaki gerinczvelőben és a nyúltagyban keresendő. Halberton tr. esete.
Hirtelen halál a fognyújtvány harántszalagjának szakadása következtében.
Az ágyékduzzadás és cauda equina (lófark) megbetegedéseit kisérő kórtünetek. 97-110
KILENCZEDIK ELŐADÁS.
Grerinczagybeli hűdés gyermekeknél.
Tartalom. Gerinczagyi izombántalmak. - Általános jellemzés. - A gerinczagyi bántalmak localisatiója a szürke állomány mellső szarvaiban.
Gerinczagyi gyermekhűdés mint az ide tartozó bántalmak mintaképe. - Kórjelek: kezdő időszak fellépésének módja. - Második időszak: a kórjelek megtérése az izombántalom localisatiójával. - (Izomsorvadás, a csontfejlődés megakasztása; a végtagok kihűlése, alakváltozások, hűdéses dongaláb.)
A gyermekhűdés kórboncztana. - Az izombántalom külömböző időszakokban;
zsíros túlképzés. - Boncztani változások az idegrendszerben (Charcot és Cornil , Vulpian és Prevost , Parrot, Lockhart Clarké és Johnson, Damaschino és Roger.)
A bántalom localisatiója a szürke állomány mellső szarvaiban. - Másodlagos változások: az idegsejtszövet scleroticus elváltozása; széteső góczok; a mellső oldalkötegek részleges keményedése; a mellső gyökerek sorvadása. - Bizonyítékok arra. hogy a bántalom eredete az idegsejtekben keresendő 111-128
TIZEDIK ELŐADÁS.
Felnőttek gerinczagyhűdése. - Ujabb vizsgálatok a gerinczagyi gyermekhűdés kórboncztanát illetőleg. Szétterjedt heveny gerinczagybántalmaknál fellépőn izomsorvadás.
Tartalom. Történelmi adatok a felnőttek gerinczagyhűdéséliez. - Duchenne (de Boulogne) egy észleletének fejlődése. - Saját észleletek. - Szoros hasonlóság a felnőttek heveny gerinczagyhűdése, és a gyermekhűdés közt. - Kórtűnetek módosítva a kor szerint. - Kórjóslat.
A gerinczagyi gyermekhűdés kór-, boncz- és élettana terén újabb dolgozatok, melyek az előbb kifejtett leleteket lényeges pontjaikban megerősítik, s bizonyos tekintetben kiegészítik.
Néhány szó azon heveny gerinczagybántalmakról, melyek nincsenek úgy, mint a gyermekhűdés, a szürke állomány mellső szarvaira korlátozva. - Általános központi heveny gerinczvelőlob, gerinczvelő-vérzés (haematomyélie), külerőszak okozta velőlob, részleges heveny velőlobok. - Azon körülmények, melyek közt ezen bántalmak az izmok gyors sorvadását okozzák 129-147
TIZENEGYEDIK ELŐADÁS.
Az idült gerinczagyi izomsorvadás. Elsőleges gerinczagyi haladó izomsorvadás. (Type Duchenne-Aran.)
Tartalom. A haladó izomsorvadás névvel jelzett esetek külömböző alakjai (gerinczagyi haladó izomsorvadás). - Egyneműsége azon eseteknek, melyek a szürke állomány mellső szarvainak sértéséből erednek.
Az elsőleges gerinczagyi haladó izomsorvadás mint a csoport jellege; a gerinczagyi változás egyszerűsége. - A másodlagos idült gerinczagyi izomsorvadás. - A mozgató idegsejtek sértése itt másodlagos; ez külömböző székhelylyel biró gerinczagyi sértéshez társul. - Áttekintése a főbb gerinczagyi bántalmaknak, melyek másodlagos haladó izomsorvadást okozhatnak: túltengő gerinczagyi keményburoklob; a hátsó kötegek keményedése; idült központi gerinczvelőlob; gerinczvelő vízkór; gerinczagyon belüli dagok; részarányos oldalkeményedés.
Az elsőleges gerinczagyi haladó izomsorvadásról különösen. (Duchenne-Aran typusa.) - Kórtűnetek: az izmok egyéni sorvadása, működés-zavarok, az átterjedő villamos összehúzó képesség hosszabb ideig való megmaradása, rángatások az izomrostokban, hűdés okozta eltérések és alakváltozások; a kéznek karomalakú állása, fellépésének nemei. - Kórokok: öröklés, áthűlés külerőszak.
Kórboncztan. - A gerinczvelő boncztani változásai. - A bántalom korlátozása a szürke állomány mellső szarvaira (idegsejtek, neuroglia.) - Az ideggyökök és körszéli idegek boncztani változásai. - Elváltozások az izmokban, azok természete 147-162
TIZENKETTEDIK ELŐADÁS.
Másodlagos gerinczagyi izomsorvadások. - Izomsorvasztó oldalkötegkeményedés. - Oldalkeményedés izomsorvadással párosulva.
Tartalom. Másodlagos gerinczagyi izomsorvadások. - Izomsorvasztó oldalkeményedés; a gerinczagyi bántalom localisatiója az oldalkötegekben. - Okai ezen localisatiónak, melyeket a gerinczvelő fejlődéstana szolgáltat. - Az oldalkötegek, a Goll- és a Türk-féle nyalábok képződése.
Oldalkeményedés agybántalom következtében.
Elsőleges részarányos oldalkeményedés. - Kórboncztan: a gerinczvelő- és nyúltagy elváltozásának alakja és helyrajza. - A gerinczvelő és nyúltagy szürke állományának (mózgató idegsejtek, neuroglia) következéses betegségei. - Másodlagos változások. - Mellső ideggyökök. - Körszéli idegek. - Trophicus változások az izmokban 163-173
TIZENHARMADIK ELŐADÁS.
Az izomsorvasztó oldalkotegkeményedésröl. - Kórtűnettan.
Tartalom. Észleletek, melyeken az izomsorvasztó oldalkötegkeményedés kórtünettana alapszik. - Saját észleleteim. - További megkülömböztető próbák.
Az izomsorvasztó oldalkeményedésnek a protopatliikus gerinczagyi izomsorvadástól való megkülömböztető kórjelei.
Kórjelek, melyek mindkét betegséggel közösek: haladó izomsorvadás, fibrillaris rángások, a villamos összehúzó képesség megmaradása.
Kórjelek, melyek az izomsorvásztó oldalkötegkeményedést jellemzik. - A mozgáshűdés túlnyomósága. - Állandó görcsös összehúzódás. - Érzés zavarok hiánya. - Hűdéses elferdűlések; a kéz tartása. - A felső végtagok reszketése czélbavett mozgásoknál. - A betegség kezdetének külömböző módjai. - Nyaki hűdés (paraplegia cervicalis) - Az alsó végtagok megtámadása. - A zsugorodások sajátságai. - Bulbár kórjelek: nyelési nehézségek. - Beszédzavar. - Az ínyvitorla, a száj-zárizmok hűdése stb. - Súlyos légzészavarok.
A kórjelek összefoglalása.- Kórjóslat. - Kór-élettani adatok 174-186
TIZENNEGYEDIK ELŐADÁS.
Másodlagos gerinczagybeli izomsorvadás (vége). - A túltengő nyaki keményburoklobról. (Pacliymengitis cervicalis hypertrophica) stb. stb.
Tartalom. Izomsorvadás, mely az agy és gerinczvelő góczos megbetegedéséhez társult másodlagos leterjedő oldalkeményedéshez lép fel. Példák.
Túltengő nyaki keményburoklob. - Kórboncztan. - Boncztani változások az agyhártyákban - a gerinczvelőben - a körszéli idegekben. - Kórtünetek: a fájdalmak szaka (nyaki fájdalmak, a nyak merevséges hangyamászás és zsibbadás; - álhűdés; - bőrfakadások). - Második időszak, (hűdés, atrophia, a kéz karomállása, zsugor, érzéstelen szigetek, hűdés és zsugor az alsó végtagokban). - Megkülömböztető kórjelzés a túltengő nyaki keményburoklob
és az izomsorvasztó oldalkötegkeményedés közt.
Izomsorvadás gerinczvelősorvadás következtében.
Az izomsorvadás különös alakja ezen esetben. - Kórszármazástan.
Izomsorvadás szétszórt foltos keményedés folytán. - Félheveny gerinczagybeli általános hűdés. - Közte s a gyermekhűdés közt levő analógia. - Vitás pontok.
Izomsorvadás, mely nem függ a gerinczvelő betegségeitől, p. o. pseudohypertrophikus hűdés; izomsorvadás ólommérgezés folytán.
Új nézetek a gerinczvelő helyrajzi kórboncztan ára vonatkozólag 187-210
TIZENÖTÖDIK ELŐADÁS.
A görcsös gerinczagysorvadásról. (Tabes dorsal. spasmod.)
Tartalom. A betegség elnevezése csak ideiglenes. - Ezen elnevezés igazolása; - e betegségnél az oldalkötegek részarányos és elsőleges keményedése forog fenn. - Görcsös és atacticus gerinczagysorvadás; - párhuzam a két bántalom közt; - a lefolyás által adott megkülömböztető jelek.
A görcsös tabesnél előforduló zsugorról és reszketésről; - érzési zavarok hiánya; - a betegség első fellépése és továbbfejlődése; - kórjóslat és gyógykezelés; - megkülömböztető kórisme görcsös tabes és gerinczagyi foltos keményedés, hystericus zsugor, haránt gerinczvelőlob, izomsorvasztó oldalkötegkeményedés, stb. közt 211-226
TIZENHATODIK ELŐADÁS.
Húgyhólyag büdösekről.
Tartalom. Bevezetés. - Az eddigi vizsgálatok kizárólag ezen jelenségek elméletével foglalkoztak. - A húgyhólyag hűdések azonban valóságban elő is fordúlnak. - A bántalom meghatározása. - Az ide tartozó esetek három csoportra oszthatók.
Velőlob a húgyutak megbetegedése következtében; ezek nőknél ritkán, férfiaknál ellenben gyakran fordúlnak elő. - Feltételek, melyek alatt kifejlődnek: húgycső-hurut, húgycső-szűkülés, hólyag- és veselob. - A dülmirigy megbetegedése. - Köves vesekehelylob (pyelo-nephritis calculosa). - A gerinczbántalom kitörését a húgyutak bajainak súlyosbodása szokta megelőzni. - Kórtünetek: hangyamászás, érzéstelenség, fájdalom a hát- és ágyéktájon, övszerű fájdalom. - Paraplegia a végtagok petyhűdtségével; - a visszahajló képesség eleinte fokozódik, később megszűnik; - állandó zsugor; üszökképződés. - Az alapul szolgáló bántalom széke és természete. - Kórszármazástan: a vesebántalom átterjedése a gerinczvelőre ideges közvetítés folytán (Trója, Leyden). - Kísérletek, melyek a kórszármazást támogatják. - Példák, melyek az ideglob átterjedését a gerinczvelőre bizonyítják.
Visszahajlás okozta húgyparaplegiák. - Tünetek. - Brown-Séquard magyarázata. - Újabb kisérleti tapasztalatok. - Meggátlási tünetek. - A körszéli idegek izgatása. - Álhűdések (pseudoparaplegiák). - Lefelé terjedő ideglob. - A bélcsatorna és méh bántalmai 227-238
TIZENHETEDIK ÉS TIZENNYOLCZADIK ELŐADÁS.
A Meniére-féle szélhűdésröl. (Vertigo ab aure laesa.)
Tartalom. A Meniére-féle szédülés egy esete. - Az eset leírása. - A szédülés rendesen mozgásoknál növekszik. - A szédülés jellemzése: rohamszerű fokozások. - Helyváltozási érzékcsalódások. - Előrement fülbántalmak: fülfolyás, dobhártya bántalmak. - A baj az állást és járást lehetetlenné teszi. - A bántalom fejlődése. - Szövődés: hystericus rohamok.
Történelmi adatok. - A Meniére-féle szédülésről még keveset tudunk. - Kórjelzés: szélhűdéses agyvértódulás. - Kisebbfokú nehézkór (petit mai épileptique). Gyomorszédülés. - Alanyi fülzörejek rögtöni fellépése és a szédülési érzés kitörése közti viszonyok.
Fülbántalmak : A tömkeleg lobja, a középfül lobja és hurutja stb. - Kórjóslat. - Gyógyulás visszamaradó siketséggel. - Gyógykezelés.
A bajt eddigelé gyógyíthatlannak tartották. - Gyógyúlt esetek példái. - Meniére-féle szélhűdés egy esete. - A beteg állapota 1875. évben: állandó szédülési érzés. - A válságok megjelenése előtt éles fütyülés.
Mozgási hallucinatiók. - Kezelés kénsavas kinallal; adag és hatás: nevezetes javulás. - További eset javulással szintén kénsavas kinal hosszabb használata után 239-251
TIZENKILENCZEDIK ELŐADÁS.
A Hemichorea Posthemiplegica.
Tartalom. Hemichorea posthemiplegica. - Kórodai esetek. - Zavarok az általános érzékenység és az önálló érzékszervekben. - Mozgás zavarok: azok hasonlatossága a chorea-féle mozdulatokkal. - Hemiplegicus reszketés. - A hemichorea posthemiplegicatól érintett végtagok nyugtalansága. - Az izombeli zavarok sajátsága nyugalom és mozgások közben.
Szerves változások: vérömlés és ellágyuló góczok az agyban; - az agy részleges atrophiája.
A hemichorea posthemiplegica ritka betegség. - A hemichorea és hemianaesthesia közti viszony. - Székhelye a boncztani változásoknak, melyeken eme tünetek alapúlnak; a láttelep hátsó vége. - A nucleus caudatus hátsó vége. - A pálczakoszorú hátsó vége.
Hemichorea praehemiplegica 252-261
HUSZADIK ELŐADÁS.
Bujakóros eredetű részleges nehézkór.
Tartalom. Részleges vagy hemiplegicus nehézkór. - Ennek viszonya az agybújakórhoz. - Történeti adatok. - Bujakóros eredetű részleges nehézkór egy esetének leirása. - A fejzsába jellege és székhelye. - Erélyes gyógykezelő beavatkozás szükségessége.
A rángató görcsös rohamok fellépésének -módja. - Ujabb esetek mint példák. - A rohamok egymásra következése. - Állandó zsugor fellépése. - Viszony a fejzsába és az agynak mozgatási területe közt. - Boncztani változások: gumós keményagyhártyalob. - Ezen változások valószinű széke. - Vegyes gyógykezelés időnkénti félben szakítással 262-277
FÜGGELÉK
I.
Sokszoros önkénytes ficzamok és csonttörések ataxiában szenvedő betegnél.
A Kóreset Tartalma. Terjedő locomotorius ataxia. Önkénytes ficzamok és csonttörések.- Tökéletes csípő farizületi ficzam a bal csípőizületien. - A bal czomb rövidülése. - A bal czombcsont boncztani nyakának törése. - Tökéletes csípő-ülcsont-ficzam a jobb csipő-izületben.- Tökétes hollóorrnyújtvány alatti ficzam a bal vállízületben. - A bal alkar mindkét csontjának törése és azok ferde egyesülése idomtalan csontforradás folytán. - A jobb vállizület idült lobja. - Vastag csontforradással való egyesülés a jobb alkar mindkét
csontjának törése után 278-288
II.
A mozgató idegsejtek és az idegcsövek tengelyhengereinek felduzzadásáról a gerinczvelőbob némely eseteiben 289-297
III.
Közlemény terjedő gerinczagyi elsőleges izomsorvadás egy esetéről.
(Typus Duchenne-Aran.) 298-310
IV.
Részarányos izomsorvasztó oldalkötegkeményedés két esete.
Első eset. Terjedő izomsorvadás, kiválóan a felső végtagokban. - A nyelvizmok és szájzárizom sorvadása. - Az alsó végtagok hüdése merevséggel. - A mellső szarvak idegsejtjeinek sorvadása, illetőleg eltűnése a gerinczvelő tarkó- és hátrészletében. - A nyúltagyban a nyelvalatti ideg dúczsejtjeinek sorvadása és elroncsolása; a mellső gerinczidegek, a nyelvalatti és arczideg gyökeinek sorvadása. - Részarányos szalagidomú keményedés az oldalkötegekben 311-331
V.
A nyelvgégehüdés egy esete bonczlelettel 331-345
VI.
Közlemény az izmok és gerinczvelő anatomicus viszonyáról a pseudohypertrophicus hűdés egy esetében 346-356
VII.
Az Athetosisról 357-361

Témakörök