kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Akadémiai Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 698 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 25 cm x 18 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal. Tankönyvi szám: AK 87 k 6366. |
Előszó | 5 |
Bevezetés | 17 |
Az erdővédelem fogalma, erdőgazdasági jelentősége és feladata | 17 |
Az erdővédelem története | 21 |
Talajvédelem | |
Az erdő talaját fenyegető veszélyek | 27 |
A talaj termőerejének védelme | 27 |
A talaj fizikai tulajdonságai | 30 |
Az árvizek és a jégzajlás | 33 |
Vízhiány | 36 |
A talaj kémiai tulajdonságai | 37 |
A talaj humusztartalma | 38 |
Az alomhasználat | 39 |
Mechanikai természetű veszélyek és az ellenük való védekezés | 40 |
A futóhomok | 40 |
Talajlemosás és lecsuszamlás | 41 |
Összefoglalás | 46 |
Állományvédelem | |
Abiotikus károsítások | 49 |
A fafaj | 49 |
A növőtér | 50 |
A fák egészségi állapota | 51 |
Szegélyek (erdőköpenyek, szélfogók) | 52 |
Erdei tüzek | 55 |
Az erdei tüzek keletkezésének okai | 56 |
Az erdei tüzek fajai | 56 |
Koronatűz | 56 |
Törzstűz | 57 |
Földégés vagy földtűz | 57 |
Az erdei tüzekből származó károk | 58 |
Közvetlen károk | 58 |
Közvetett károk | 59 |
A károk nagyságát befolyásoló tényezők (a fafaj - a kor - a termőhely - üzemmód, szálerdőalak, állományszerkezet - évszak és időjárás) | 59 |
Elhárítás | 63 |
Törvényes intézkedések | 63 |
Műszaki védekezések | 63 |
Üzemi védekezési módok | 65 |
Oltás | 65 |
A tűz után teendő intézkedések | 68 |
Füstkárosítás | 69 |
A füstkárosítók felismerése | 76 |
Levegővizsgálat | 76 |
A tű- és lomblevelek kémiai elemzése kéntartalom alapján | 77 |
A tű- és lomblevelek külső kórtüneteinek mikroszkopikus vizsgálata | 77 |
A füskárosítás kimutatása ún. fogónövényekkel | 77 |
A kár nagysága | 78 |
Védekezési intézkedések | 79 |
Műszaki intézkedések (az érzékeny állományok közvetlen közelében levő ipari üzemek által okozott füstkárosítások meggátlásának legradikálisabb módja a füstforrásnak az erdőtől való távoltartása - a savanyú alkatrészek eltávolítása az égési termékekből (savtalanítás) - a gázok kiritkítása levegővel vagy ártalmatlan anyaggal) | 79 |
Gazdasági intézkedések (füstkárosításnak ellenálló fafajok telepítése elegyes vagy elegyetlen állományokban - felújítás - védősávok meghagyása vagy létesítése - lemondás a füstkopárok beerdősítéséről) | 80 |
A hőség és szárazság | 80 |
A hőség közvetlen veszélyei és kárai | 81 |
Kéregaszás (héjaszás) | 82 |
Nap- és hőrepedések | 84 |
A hőség által okozott közvetett veszélyek és károk | 85 |
Általános szárazság, a száraz időjárás következtében (a fafaj - a kor - a talaj - a terepviszonyok - az évszak - a mellékhasználatok) | 85 |
Helyi szárazság. Kiégés (sűrű és zárt állás - ritka állás - szálankénti állás - tar állapot - ernyős állás - szálaló állás - szegélyállás) | 86 |
Elhárítás | 91 |
A fagy | 94 |
Téli fagy | 94 |
Hajtások, gyökerek és fák elfagyása | 95 |
Fagyrepedés (a fafaj - a kor - a farész - a termőhely - az üzemmüd - az évszak) | 95 |
A felfagyás | 99 |
A tenyészeti idő alatt fellépő fagyok | 101 |
A kár | 102 |
A kár nagyságát befolyásoló tényezők (a termőhely és terep - a fafaj - farész, virág, fiatal hajtások és levelek - a kor - az időjárás - a talajtakaró - üzemmód) | 104 |
A fagykárok elhárítása | 108 |
A szél és a vihar | 110 |
A levegő áramlásáról általában | 110 |
A talajszél | 111 |
A vihar | 113 |
A viharok elleni védekezés lehetőségei és határai | 115 |
A viharok tulajdonságai | 115 |
A vihar hatása a faállományokra | 117 |
A kár nagyságát befolyásoló körülmények (a fafaj - a talaj - a növőtér - az állomány kora és egészségi állapota - az évszak) | 118 |
Viharvédelem (a vegyeskorúság - egykorú állományok gyér és zömök nevelése - elegyítés) | 121 |
Mechanikai viharbiztosítás | 124 |
A határok biztosítása | 125 |
A szálerdő különböző alakjai és a vihar (a szálaló erdő - a tarvágásos szálerdő - ernyősvágásos szálerdő - csoportos szálaló vágás - szegélyvágás) | 125 |
A vihar által megsérült állományok kezelése | 127 |
Villámcsapás okozta károk | 128 |
Légköri csapadékok | 131 |
A hó | 132 |
Hónyomás | 132 |
Hótörés | 134 |
A károsítás nagyságát befolyásoló tényezők (a fafaj - a kor - a záródás és koronaalak - az egészségi állapot - üzemmód és állományalak - a termőhely - az állománytelepítés módja - az időjárás) | 135 |
A kár (a közvetlen károk - a közvetett károk) | 137 |
A hókárosítások elhárítása | 139 |
A hókárosítás után teendő intézkedések | 141 |
A lavina | 141 |
A zuzmara | 141 |
A zuzmarakár nagyságát befolyásoló tényezők (a fafaj - a kor - a záródás és koronaalak - a termőhely és kitettség - üzemmód, erdőalak és felújítómód - az állomány egészségi állapota) | 142 |
A zuzmarakárok elhárítása | 144 |
A jégkárosítás | 144 |
A jégeső | 147 |
Az esőkárok | 149 |
A talajt és állományt érő légköri károsítások elhárítására szolgáló intézkedések összefoglaló áttekintése | 150 |
Biotikus károsítások | 151 |
A növényi károsítók (a gomák - virágos élősködők - a gyomok - mikrosporidák által okozott betegségek - polyeder-betegség) | 155 |
A gombák tömeges elterjedése | 158 |
A spóraképződés feltételei | 159 |
A spórák terjedése | 160 |
A spóracsírázás előfeltételei | 161 |
A gomba terjedése micélium segítéségével | 163 |
A gomba tömeges fertőzésének előfeltételei | 164 |
A gombák és az erdő | 164 |
Elhárító módok | 165 |
Megszüntető intézkedések | 166 |
Gyökereken élősködő gombák | 166 |
A törzsön és az ágakon károsító gombák | 185 |
Rákos daganatot, korhadást és sebeket előidéző gombák | 186 |
Kéreg alatt fejlődő spórák | 199 |
Farontó vagy gesztbontó gombák | 207 |
Lombon élősködő gombák | 245 |
A zuzmók mint fakárosítók | 258 |
Virágos élősködők | 260 |
Erdei gyomok | 263 |
Az árnyas gyomok | 267 |
A félárnyas gyomok | 267 |
A világos gyomok | 267 |
Elhárítás | 268 |
Irtás | 269 |
Összefoglalás | 269 |
Az állatvilágból kikerülő károsítók | 271 |
A rovarokról általában | 271 |
Erdészetileg hasznos rovarok | 272 |
A ragadozó rovarok | 272 |
Élősködő rovarok | 274 |
Fürkészdarazsak | 274 |
A fürkészdarazsak gradációja | 280 |
Fürkészlegyek | 287 |
Erdészetileg káros rovarok | 289 |
A rovarok elszaporodásának oka | 290 |
A rovarok tömeges elszaporodása (a gradáció) | 295 |
Az elsődlegesen káros rovarok elszaporodásának feltételei | 304 |
Csemetekertekben és erdősítésekben károsító fajok | 309 |
Állományokban károsító fajok | 347 |
Fenyvesekben élő károsítók | 347 |
Lombfákon élő károsítók | 387 |
Másodlagosan káros rovarok elszaporodásának feltételei | 409 |
Család: Buprestidae - díszbogár-félék | 413 |
Család: Cerambycidae - cincérfélék | 418 |
Család: Curculionidae - ormányosbogár-félék | 429 |
Család: Ipidae - szúfélék | 437 |
A szúfélék erdészeti jelentősége | 440 |
Téli védekezés | 445 |
Nyári védekezés | 445 |
Család: Siricidae - fadarázs-félék | 463 |
Család: Cynipidae - gubacsdarázs-félék | 466 |
Család: Coleophoridae - zsákhordómolylepke-félék | 471 |
Család: Aegeridae (sesiidae) - üvegszárnyúlepke-félék | 474 |
Család: Cossidae - farontólepke-félék | 476 |
Család: Tortricidae - sodrómoly-félék | 479 |
Család: Lachnidae - hosszúlábúgallytetű-félék | 487 |
Család: Thelaxidae - hajtástetű-félék | 489 |
Család: Adelgidae - fenyőgubacstetű-félék | 489 |
Család: Coccidae - pajzstetű-félék | 492 |
Aves - madarak | 493 |
Galambfélék | 493 |
Harkályfélék | 494 |
A harkályfélék jelentősége | 498 |
A harkályok hazai jelentősége | 499 |
Éneklő madarak | 503 |
Pintyfélék | 503 |
Varjúfélék | 505 |
Mammalia - emlősök | 505 |
Kisebb emlősök | 505 |
Mókusfélék | 505 |
Pelefélék | 507 |
Egérfélék | 508 |
Tulajdonképpeni egerek | 508 |
Pockok | 510 |
Az egerek kártétele | 511 |
Védekezés az egérfélék ellen (gazdasági védekezés - biológiai védekezés - techniaki védekezés) | 512 |
Rovarevő emlősök | 514 |
Vadászat tárgyát képező nagyobb emlősök | 514 |
A háziállatok által okozott károk | 531 |
A háziállatok kártételét befolyásoló tényezők (a fafaj - az állomány kora - a termőhely - az állomány- és erdőalak - a legeltetés ideje) | 533 |
Az ember | 534 |
A favágók | 535 |
A szállítás | 536 |
A maggyűjtés | 536 |
A melléktermékek gyűjtésével okozott károk | 536 |
Az erdő betegségeinek megelőzése és az ellenük való védekezés | 537 |
Az erdő fogékonysága és ellenállása | 537 |
Az állomány fogékonysága | 540 |
A betegség lefolyása és kórtünetei | 541 |
Az anygacsere változásai | 542 |
Időszakos elváltozások | 544 |
A beteg növények pótlódása | 544 |
Fogékonysági változások | 544 |
Morfológiai változások | 544 |
Elnyomorodás | 544 |
Elburjánzás | 545 |
A gubacsok | 545 |
Pusztítások | 546 |
Újratermések | 549 |
Különleges betegségek | 552 |
A szántóföldi vész | 553 |
A lucfenyő-pusztulás | 553 |
A jegenyefenyő-pusztulás | 554 |
A vörösfenyő-pusztulás | 554 |
A tölgy-pusztulás | 555 |
A bükkfa-pusztulás | 555 |
Az éger-pusztulás | 556 |
A nyárfa-pusztulás (a nyárfarák - a nyárkéreg-pusztulás - a nyárfák rozsdagombák okozta korai levélhullása) | 556 |
Az erdőt fenyegető betegségek elhárítása és leküzdése (a diagnózis - a prognózis) | 561 |
Védekezési módok | 563 |
Gazdasági védekezési módok | 563 |
Biológiai védekezési módok | 565 |
Mikroorganizmusok, vírusok és gombák alkalmazása (vírusok - sporozoák - gombák) | 566 |
A hasznos rovarok felhasználása (a hangyák védelme) | 567 |
Madárvédelem | 570 |
Baromfibehajtás | 572 |
Denevérek telepítése | 572 |
Disznók behajtása | 573 |
Juhok behajtása | 573 |
Vadlegelők megjavítása | 573 |
Műszaki védekezések | 574 |
A mechanikai védekezési módok | 574 |
Kémiai védekezés | 578 |
A vadrágás elleni védőszerek | 579 |
A mérgező anyagok forgalma és tulajdonságai | 579 |
Az erdővédelemben használatos méreganyagok | 580 |
Fungicidek | 580 |
Herbicidek | 581 |
Insecticidek | 581 |
Muricidek | 584 |
A mérgek kombinációja | 584 |
A méreghatás előfeltételei | 584 |
A szervezet hajlamossága | 584 |
A környezeti viszonyok | 585 |
Idő | 585 |
A méreganyagok alkalmazása | 585 |
A méreg közvetlen alkalmazása | 586 |
A csalogató módszerek | 586 |
A talajmérgezés, talajfertőtlenítés | 586 |
A méreganyag elhelyezése (az öntözés - a fecskendezés - a permetezés - a bemártás - a porozás - a ködfejlesztés - a mellék- és utóhatások) | 587 |
A mérgezés hatása a talajra és a talajfaunára | 589 |
A mérgezés hatása az életközösségre | 590 |
A mérgezés hatása az emberre | 590 |
A nem kívánatos mellékhatások elhárítása | 590 |
Az erdővédelmi módszerek eredményének ellenőrzése | 591 |
Irodalom, mutatók | |
Az irodalomban szereplő legfontosabb és leggyakrabban előforduló folyóiratok rövidítéseinek jegyzéke | 595 |
Irodalom | 601 |
A jelentősebb károsítók gazdanövényeik szerint | 643 |
Tűlevelű fák | 643 |
Jegenyefenyő | 643 |
Vörösfenyő | 643 |
Lucfenyő | 644 |
Fenyő | 645 |
Douglas-fenyő | 645 |
Lomblevelű fák | 645 |
Juhar | 646 |
Vadgesztenye | 646 |
Éger | 646 |
Nyír | 646 |
Gyertyán | 646 |
Szelídgesztenye | 647 |
Bükk | 647 |
Kőris | 647 |
Dió | 647 |
Nyár | 648 |
Cseresznye | 648 |
Tölgy | 649 |
Akác | 649 |
Fűz | 649 |
Hárs | 649 |
Szil | 649 |
Személynévmutató | 651 |
Latin állatnévmutató | 662 |
Magyar állatnévmutató | 668 |
Latin növénynévmutató | 672 |
Magyar növénynévmutató | 676 |
Tárgymutató | 680 |
Ábrajegyzék | 694 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.