Geodézia

Szerző

Dr. Sárközy Ferenc

Grafikus

Petényi Jánosné

Lektor

Dr. Detrekői Ákos

Dr. Kolozsvári Gábor

'Dr. Sárközy Ferenc: Geodézia ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1989
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	796 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:	963-18-2265-6
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal, fotókkal illusztrált. Tankönyvi száma: 44 481.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A GEODÉZIA TÖRTÉNETI, FIZIKAI, MATEMATIKAI ALAPJAI	13
A gedoézia feladata, osztályozása	13
Rövid történeti áttekintés	15
A Föld alakjának meghatározása. Vonatkozási rendszerek	19
A Föld alakját helyettesítő felületek	19
A Földalak meghatározásának módszerei	25
A referenciaellipszoid paramétereinek és elhelyezésének meghatározása	27
Magyarországi alapfelületek	31
Geodéziai feladatok megoldása forgási ellipszoidon	31
Magasságfogalmak, a magyarországi magassági alapfelületek és magasságfogalmak	37
A geoid mint magassági alapfelület	37
Magyarországi magassági alapfelületek	38
Különböző magasságfogalmak	39
Vetülettani alapfogalmak	42
A vetítés fogalma a geodéziában	42
Vetületi egyenletekkel szemben támasztott követelmények	42
Vetületi redukciók, vetületi meridiánkonvergencia	47
Gauss-Krüger-vetületi rendszer	49
A kettős vetítés fogalma és alkalmazása a magyarországi vetületekben	53
Sztereografikus vetületi rendszer	55
Ferde tengelyű hengervetületek	56
Az Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV)	59
Vetületi átszámítások	61
A hibaelmélet matematikai alapjai	62
Valószínűségi változók	62
A valószínűségi változók jellemzői	65
A normális eloszás	68
A khi négyzet eloszlás	72
A t- vagy Student-eloszlás	74
Az F- vagy Fischer-eloszlás	76
Konfidenciaintervallumok	77
Több valószínűségi változó együttes vizsgálata	80
A mérési hibák típusai	85
A hibaterjedés törvénye	86
A kétdimenziós normális eloszlás	88
A statisztikai próbák módszere	92
Statisztikai próbák két várható értékre	96
Próba két empirikus szórás (középhiba) azonosságára	97
A legkisebb négyzetek módszere, a kiegyenlítő számítás alapjai	99
A közvetett mérések kiegyenlítése (paraméteres módszer)	101
Feltételes mérések módszere (korrelátás módszer)	107
Korreltás normál egyenletrendszer felállítása és megoldása	112
A normál egyenletek felállítása a közvetett mérések (paraméteres módszer) alkalmazása esetén	119
A közvetett mérések módszere normál egyenletrendszerének megoldása, egyenlő súlyúakra redukált mérések esetén	121
A közvetett mérések és a feltételes mérések módszerének összehasonlítása	131
A matematikai programozás alapjai	133
Lineáris programozás	135
Konvex kvadratikus programozás	142
Általános módszerek	144
VÍZSZINTES ALAPPONT MEGHATÁROZÁSA	149
A vízszintes alappontok szerepe és osztályozása	149
Szögmérő műszerek	151
A szögmérő műszerek rendeltetése	151
A teodolit főbb részei	152
Elektronikus teodolitok	181
A teodolit szabályos hibái, módszerek a a szabályos hibák hatásának csökkentésére	184
A teodolit és a pontjel felállításából eredő hibák, a külső körülmények okozta hibák	191
A teodolit használata, irányzás teodolittal	195
Teodolittipusok	198
A vízszintes szögmérés módszerei	202
A minden kombinációban való szögmérés módszere (Schreiber-módszer)	202
Az iránymérés módszere (Struve-módszer)	206
Egyéb szögmérési módszerek	207
A szögmérés hibaforrásai	208
Azimut meghatározások	211
Azimut meghatározása busszolával	212
Azimut meghatározása pörgettyűs műszerekkel	213
Azimut meghatározása csillagászati módszerekkel	218
Hossz- és távmérés	241
Optikai (geometriai alapon működő) távmérők	249
Elektronikus távmérők	259
Interferenciás távmérési módszerek	294
Az országos vízszintes alapponthálózatok felépítése, a nagyból a kicsi felé haladás elve	296
Magyarország geodéziai vízszintes alaphálózata	300
A vízszintes alappont-meghatározások módszerei és típusai	303
A háromszögelés	307
A háromszögelés tervezése és pontossági vizsgálata	307
A háromszögelés szemlélése, kitűzése, jelépítés és állandósítás	315
A vízszintes szögmérések végrehajtása a háromszögelésben	321
Egy vagy két új pont meghatározása meglevő háromszögelési pontok felhasználásával (pontkapcsolások)	329
Háromszöghálózatok számítása	335
A hálózattervezés matematikai módszerei	352
Geodéziai hálózatok elsőrendű tervezése	353
A geodéziai hálózatok másodrendű tervezése	355
A geodéziai hálózatok komplex tervezése	362
A trilaterációs hálózatok fogalma, tervezése, pontossági vizsgálata	363
A trilaterációs hálózat tervezése és pontossági vizsgálata	364
A trilaterációs hálózat kitűzési és mérési sajátosságai	369
A trilaterációs hálózat számítása	371
A sokszögelés fogalma és osztályozása	376
A sokszögelés tervezése, pontossági vizsgálata	384
A sokszögelés csatlakozása a háromszögeléshez	392
A sokszögelés gyakorlati végrehajtása	393
A sokszögelés számítása	401
Az alappont-meghatározások automatizálása	416
Doppleres műhold megfigyelő eljárások	416
Inerciális mérőrendszerek és alkalmazásuk	418
MAGASSÁGI ALAPPONTHÁLÓZATOK	421
A magassági alapponthálózatok feladata. A magasságmérés módszerei	421
Hidrosztatikai szintezis	423
Geomtetriai szintezis	424
A geometriai szintezis alapelve	424
A geometriai szintezis műszerei és eszközei	427
A szintezőműszerekben alkalmazott kompenzátorok	431
A geometriai szintezis szabályos hibaforrásai	440
A magassági alapponthálózatok	448
A szintezési technológiák alkotóelemei	453
A szintezis számítása	461
A trigonometriai magasságmérés	470
A trigonometriai magasságmérés alapelve	470
Szerkezeti elemek a trigonometriai magasságméréshez	474
A trigonometriai magasságmérés szerepe a magassági alapponthálózatok kialakításában	479
A trigonometriai magasságmérési hálózatok számítási sajátosságai	483
A barométeres magasságmérés	485
A barométeres magasságmérés alapelve	485
A barométeres magasságmérés műszerei	486
A barométeres magasságmérés módszerei	489
A barométeres magasságmérés pontossága	491
A barométeres magasságmérés alkalmazása	492
Fotogrammetria szerepe, geometriai és matematikai alapjai	493
A fotogrammetria kialakulása, osztályozása, szerepe napjaink műszaki feladatainak megoldásában	493
A centrális vetítés alaptörvényei, koordináta-rendszerek	496
Kapcsolat a képhez és a földhöz kötött fotogrammetriai koordináta-rendszeek között	499
A fénykép geometriai torzításai	504
A képpárok fogalma	505
A fotogrammetria felvevőberendezései és információhordozói	506
A felvevőkamarák optikai jellemzői	506
A negatív anyagok	508
Légi felvevőkamarák	509
A földi felvevőkamarák	510
A mérőkamara belső adatainak meghatározása terepmérésekkel	516
A képkoordináták meghatározása. Numerikus feladatok	520
A sztereoszkopikus látás és mérés	520
Berendezések a képkoordináták meghatározására	522
Térbeli hátrametszés	528
Az analitikus fotogrammetria modelleljárásai	532
A modell abszolút tájékozása	540
Az analitikus légi háromszögelés	542
A metrikus fotogrammetria termékei	544
Nem tónusos termékek	547
Analóg sztereofotogrammetriai kiértékelő berendezések	549
Az analitikus plotterek	558
Az egyképes fotogrammetria kiértékelő berendezései	562
Az egyszerű képátalakítás műszerei	562
A differenciális képátalakító	568
A metrikus fotogrammetria néhány műszaki alkalmazása	573
Légi fotogrammetria	573
Földi fotogrammetria	574
A fotointerpretáció és néhány műszaki vonatkozása	576
FELMÉRÉSEK
A felmérések feladata és osztályozása	578
Topográfiai térképek	580
Topográfiai térképrendszerek	580
A topográfiai térképek tartalma	590
A geodéziai alappontok, a síkrajz és vízrajz jelkulcsi elemei	591
Topográfiai térképek domborzatábrázolása	591
Egyszerű példák topográfiai térképek építőmérnöki alkalmazására	601
A topográfiai térképek készítése	604
Földmérési alaptérképek	606
A földmérési alaptérképek rendszere és tartalma	606
A vízszintes részletfelmérés módszerei	609
Nagy méretarányú mérnöki térképek	620
A nagy méretarányú mérnöki térképek rendeltetése	620
Nagy méretarányú terepfelmérés tachimetriával	621
Négyzethálós területszintézis	628
Hossz-keresztszelvény felmérés	631
Hossz-keresztszelvény-hálózatokkal végrehajtott területszintézis	633
A nagy méretarányú mérnöki felismerés térképezése	634
A felmérés és térképkészítés új irányai	640
A felmérési munkák automatizálásának fejlődése	640
A mérési adatok rögzítése	641
Példák a földi felmérésen alapuló részrendszerekre	643
MÉRNÖKGEODÉZAI FELADATOK	653
A mérnökgeodézia tárgya és szerepe a tervezési és kivitelezési folyamatban	653
Kitűzési módszerek és pontossági vizsgálatuk	655
A két vízszintes helymeghatározó elem kitűzése	655
A poláris kitűzési módszer	658
Derékszögű (ortogonális) kitűzési módszer	662
Az előmetszés módszere	663
Pontpárokkal adott tengelyek metszéspontjainak kitűzése	665
Az ívmetszés módszere	667
Magasságkitűzés	667
Vetítések	668
A vetítések fogalma és alkalmazása	668
A függőleges vetítés eszközei és műszerei	669
Az építőipari tűrések fogalma és kapcsolata a kitűzési munkák pontossági tervezésével	676
Ipartelepek létesítésének geodéziai munkái	678
A tervezést megelőző felmérés	678
Geodéziai alaphálózat és építési kitűzési hálózat létesítése	679
A tengelyek kitűzése, épületen belüli vízszintes és magassági alappontsűrítés	682
Technológiai egységek mikrohálózatai	686
Szerkezeti elemek szerelésirányítása	687
Ellenőrző és megvalósulási felmérések	691
Vonalas létesítmény tervezésével és építésével kapcsolatos geodéziai munkák	693
Vonalas létesítmények csoportosítása	693
Hegyvidéki és dombvidéki közutak és vasutak előzetes tengelyvonal-variánsainak a részletes tervezést megelőző nagy méretarányú felmérése	694
A tengelyvonal kitűzése, szelvényezése, a hossz- és keresztszelvény-szintézis	697
Vonalas létesítmények építésével kapcsolatos geodéziai munkák	703
Egyéb vonalas létesítmények tevezésével és építésével kapcsolatos geodézai munkák különleges szempontjai	708
Alagutak és mély vezetésű föld alatti vasutak kitűzésének és építésének geodéziai problémái	709
Geodézai feladatok a vízépítésben	735
Folyók, csatornák állapotfelmérése	735
Meliorációs tervezések geodéziai előkészítése	739
Nagy vízi létesítmények geodéziai munkái	739
MŰTÁRGY- ÉS TALAJMOZGÁSOK MEGHATÁROZÁSÁNAK GEODÉZIAI MŰSZEREI	744
A geodéziai mozgásvizsgálatok tárgya	744
A süllyedésmérések megtervezése és végrehajtása	745
Vízszintes értelmű elmozdulások mérése	753
Vízszintes értelmű mozgásvizsgálatai módszerek	753
Egyenesre mérés módszere	754
Trigonometriai módszer	761
A sokszögelés módszere	764
Egyéb mozgásvizsgálatai eljárások	766
Mozgásvizsgálatok végrehajtása fotogrammetriai módszerekkel	770
A mozgásvizsgálatok mérési eredményeinek feldolgozása és interpretálása	772
A feldolgozás és interpretálás általános menete	772
Kiegyenlítés nélkül, illetve súlyozott számtani középképzéssel számítható mozgásösszetevők feldolgozása	773
A deformációanalízis általános esete	778
A detektált mozgások interpretálása	786
Irodalomjegyzék	791
Tárgymutató	793