1.035.533

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Fizika

Segédkönyv a középiskolák 9. osztálya számára

Szerző
Fordító

Kiadó: Skola kiadó
Kiadás helye: Kijev - Uzsgorod/Rag
Kiadás éve:
Kötés típusa: Félvászon
Oldalszám: 252 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal gazdagon illusztrált. Színes mellékletet tartalmaz.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Mechanikai mozgás. A VIII. osztályban részletesen tárgyaltuk az anyag mozgásának mechanikai formáját, más szóval a testek egymáshoz viszonyított térbeli elmozdulását az idő múlásával.
A testek tömör, összefüggő anyagdaraboknak tekintettük, figyelmen kívül hagytuk belső szerkezetüket és azt, hogy valamennyi test atomokból vagy molekulákból áll.
A mechanikának nem feladata a testek tulajdonságainak a tanulmányozása. célja az, hogy meghatározza a testek térbeli helyzetét és sebességét bármelyik időpontban, a megadott kezdeti helyzetüktől és sebességüktől, valamint a közöttük ható erőktől függően.
Hőmozgás. A VII. osztályos fizika anyagából tudjuk, hogy az atomok és molekulák rendszertelen (kaotikus) mozgásban vannak, amit hőmozgásnak nevezünk. A IX. osztályban a >>Hőjelenségek. Molekuláris fizika<< című fejezetben az anyag hőmozgásának alapvető törvényszerűségeivel ismerkedünk meg.
A molekulák rendszertelen mozgása minőségileg más jellegű, mint a testek rendezett mechanikai... Tovább

Fülszöveg

Mechanikai mozgás. A VIII. osztályban részletesen tárgyaltuk az anyag mozgásának mechanikai formáját, más szóval a testek egymáshoz viszonyított térbeli elmozdulását az idő múlásával.
A testek tömör, összefüggő anyagdaraboknak tekintettük, figyelmen kívül hagytuk belső szerkezetüket és azt, hogy valamennyi test atomokból vagy molekulákból áll.
A mechanikának nem feladata a testek tulajdonságainak a tanulmányozása. célja az, hogy meghatározza a testek térbeli helyzetét és sebességét bármelyik időpontban, a megadott kezdeti helyzetüktől és sebességüktől, valamint a közöttük ható erőktől függően.
Hőmozgás. A VII. osztályos fizika anyagából tudjuk, hogy az atomok és molekulák rendszertelen (kaotikus) mozgásban vannak, amit hőmozgásnak nevezünk. A IX. osztályban a >>Hőjelenségek. Molekuláris fizika<< című fejezetben az anyag hőmozgásának alapvető törvényszerűségeivel ismerkedünk meg.
A molekulák rendszertelen mozgása minőségileg más jellegű, mint a testek rendezett mechanikai elmozdulása. Ez azzal van összefüggésben, hogy a hőmozgásban a környező testeket alkotó molekulák óriási mennyisége vesz részt. A hőmozgás fogalma egyáltalán nem alkalmazható az olyan rendszerekre, amelyek csak egynéhány molekulából állanak.
A testek belső tulajdonságai a hőmozgással kapcsolatosak, ezért ennek tanulmányozása lehetővé teszi a testekben lejátszódó számos fizikai folyamat megértését.
Makroszkopikus testek. Az igen nagy számú atomból vagy molekulából álló testeket a fizikában makroszkopikus testeknek nevezik. A makroszkopikus testek méretei sokszorosan felülmúlják az atomi méretek nagyságrendjét. A palackba zárt gáz, a pohár víz, a homokszem, a kődarab, az acélrúd, a földgolyó - mindezek makroszkopikus testek (1. ábra).
Mi a makroszkopikus testekben lejátszódó folyamatokkal fogunk foglalkozni.
Hőjelenségek. A molekulák hőmozgása a hőmérséklettől függ. Erről már a VI. és a VII. osztályos fizika anyagában is szó volt. Tehát a molekulák hőmozgásával foglalkozva, tulajdonképpen a testek hőmérsékletével összefüggő jelenségeket fogjuk tanulmányozni. Felmelegedés hatására megváltozik az anyagok halmazállapota: a szilárd testek folyadékká, a folyadékok gázokká alakulnak át. A lehűlés viszont a gázokat folyadékká, a folyadékokat szilárd testekké változtatja.
Ezeket és sok egyéb jelenséget amelyek az atomok és a molekulák hőmozgásból fakadnak, hőjelenségeknek nevezzük. Vissza

Tartalom

Hőjelenségek, molekuláris fizika
Bevezetés3
I. fejezet. A molekuláris kinetikus elmélet alaptételei6
A molekulásir kinetikus elmélet alaptételei. A molekulák méretei
A molekulák tömege. Avogadro-féle szám9
Brown-féle mozgás11
A molekulák között ható erők13
A gáznemű, cseppfolyós és szilárd tetek szerkezete15
Mintafeladatok megoldása18
1. gyakorlat19
II. fejezet. Gáztörvények19
A makroszkopikus testek termodinamikai állapota
Hőegyensúly. Hőmérséklet22
Gáztörvények. Boyle-Matiotte-törvény24
Gay-Lussac törvénye. Ideális gáz26
Abszolút hőmérséklet29
Az ideális gáz állapotegyenlete30
A gázok műszaki alkalmazása35
Mintafeladatok megoldása37
2. gyakorlat39
III. fejezet. Az ideális ágz molekuláris kinetikus elmélete. A molekulák hőmozgása41
Az ideális gáz a molekuláris kinetikus elméletben. A molekulák hőmozgása
A molekuláris kinetikus gázelmélet alapegyenlete43
A hőmérsélet mint a molekulálk átlagos kinetikus energiájának mértéke47
A gázmolekulák sebességének meghatározása49
Az egyatomos ideális gáz belső energiája51
Mintafeladatok megoldása52
3. gyakorlat54
IV. fejezet. A termodinamika első feltétele55
Belső energia
A munka fogalma a termodinamikában56
Hőmennyiség,. Hőmérlegegyenlet59
Az energiamegmaradás törvénye62
A termodinamika első főtétele (törvénye)64
A termodinamika első főtételének alkalmazása különféle folyamatokra66
A hőerőgépek működési elve68
Mintafeladatok megoldása71
4. gyakorlat72
V. fejezet. A folyadékok és gázok kölcsönös átalakulásai74
Telített gőz
A telített gőz nyomásának hőmérsékletfüggése. Forrás. Kritikus hőmérséklet76
Légnedvesség. (A levegő páratalrtalma)78
Mintafeladatok megoldása81
5. gyakorlat82
VI. fejezet. A folyadékok felületi feszültsége83
A felületi feszültség
Felületi feszültségi erő84
Hajszálcsövesség86
Mintafeladatok megoldása88
6. gyakorlat89
VII. fejezet. Szilárd testek89
Kristályos testek
Amori testek91
A szilárd testek alakváltozásainak fajai. Mechanikai feszültség93
Szilárdság. Biztonsági tényező95
Képlékenység és ridegség97
A testek hőtágulása98
Mintafeladatok megoldása100
7. gyakorlat101
Az elektrodinamika alapjai
Az elektrodinamika tárgya102
VIII. fejezet. Elektrosztatika103
Elektromos töltés és elemi részecskék
Eletromosan töltött testek. A testek elektomozása105
Az elektormos töltés megmaradásának törvénye107
Az elektrosztatika alaptörvénye - Colulomb törvénye108
Az elektromos töltés mértékegységei110
Nyugvó elektromos töltések kölcsönhatása homogén dielektrikumban112
Mintafeladatok megoldása113
8. gyakorlat115
Közelhatás és távolhatás
Elektromos tér118
az elektormos térerősség. A szuperpozíció elve120
Az elektormos tér erővonalai122
Vezetők az elektrosztatikus térben124
Az egyenletes töltéselosztású vezetőgömb és a végtelen síklap elektoromos terének térerőssége126
Dielektrikumok (szigetelők) az elektrosztatikus térben. A dielektrikumok két osztálya127
A dielektrikumok polarizációja129
A töltött test potenciális energiája homogén elektrosztatikus térben131
Az elektrosztatikus tér potenciálja és a potenciálkülönbség133
A pontszerű töltés elektromos terének potenciálja135
Az elektromos tréerősség és a potenciálkülönbség közötti összefüggés. Ekvipotenciális felületek137
A potenciálkülönbség mérése139
Mintafeladatok megoldása140
9. gyakorlat142
Elektromos kapacitás. Az elektormos kapacitás mértékegységei143
Kondenzátorok. A sikkondenzátor kapacitása144
Különböző kondenzátortípusok. Kondenzátorok kapcsolása146
A feltöltött kondenzátor energiája. A kondenzátorok elkalmazása148
Mintafeladatok megoldása150
10. gyakorlat152
IX. fejezet. Az elektromos egyenáram153
Az elektormos ára. Az áramerősség
Az elektromos áram létezésének feltételei155
Az áramjárta vezető elektromos tere157
Ohm törvénye az áramkör szakaszára. Az ellnállás158
A vezető ellenállásának hőmérsékletfüggése160
Szupravezetés162
Áramkörök. Vezeték soros és párhumaos kapcsolása163
Az egyenáram munkavégzése és teljesítménye165
Mintafeladatok megoldása167
11. gyakorlat169
Az elektromotoros erő170
Ohm törvénye zárt áramkörre173
Mintafeladatok megoldása175
12. gyakorlat176
X. fejezet. Elektromos áram különféle közegekben177
Különféle anyagok elektromos vezetőképessége
Ohm törvényének molekuláris kinetikus magyarázata178
Elektromos áram a folyadékokban178
Faraday törvényei181
Elektromos áram a gázokban182
Gerjesztelt és önálló kisütés185
Az önálló kisülések fajtái186
A plazma189
Elektromos áram a vákuumban191
A kételektródoselektroncső - a dióda193
Elektronsugakar. Az elektronsugárcső194
Elektromos áram a félvezetőkben195
Idegen anyaggal szennyezett félvezetők vezetőképessége198
A p- és n-tpusú félvezetők kontaktusán áthaladó elektromos áram200
A félvezető dióda201
A tranzisztor202
Termisztorok és fényellenállások203
Mintafeladatok megoldása205
13. gyakorlat207
XI. fejezet. Az áram mágneses tere208
Mágneses kölcsönhatás
A mágneses indukcióvektor - a mágneses tér fő jellemzhője211
Mágneses indukcióvonalak. Az áram mágneses tere214
Az anyag mágneses tulajdonságai. Ampére hipotézise217
Ampére törvénye219
A mágneses tér hatása a mozgó töltésre. A Lorentz-féle erő221
Az elekton fajlagos töltésének meghatározása. A ciklusos gyorsító. (ismertető olvasmány)224
Mintafeladatok megoldása226
14. gyakorlat227
XII. fejezet. Elektromágneses indukció228
Az elektromágneses indukció felfedezése
Mágneses fluxus230
Az indukált áram iránya. lenz Szabálya231
Az elektromágneses indukció törvénye233
Elektromos örvénytér235
Indukált elektromotoros erő a mozgó vezetőkben237
Önindukció. Induktivitás239
Az áram mágneses terének energiája241
Mintafeladatok megoldása243
15. gyakorlat244
Zárzsó246
Laborítóriumi munkák247
Feleletek a gyakorlatokhoz252
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv