1.035.431
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Az emberi csoportok lélektana
| Kiadó: | Grill Károly Könyvkiadóvállalata |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
| Oldalszám: | 240 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 22 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | A könyv a Légrády Testvérek Könyvnyomdájában, Budapesten készült. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Midőn "Az emberi csoportok lélektana" cimű dolgozatomat sajtó alá bocsátottam, még béke volt az egész művelt világban, még mindenki megkönnyebbülve gondolt vissza az imént szerencsésen elsimitott... TovábbElőszó
Midőn "Az emberi csoportok lélektana" cimű dolgozatomat sajtó alá bocsátottam, még béke volt az egész művelt világban, még mindenki megkönnyebbülve gondolt vissza az imént szerencsésen elsimitott nemzetközi ellentétekre. Azóta megszólaltak az ágyuk, ugyszólván az egész öreg, művelt Európa és még a többi földrészek nem egy tája is lángbaborult. A nemzetközi együttműködés helyét a szövetségi együttműködés foglalta el; az emberek megfeszített, önfeláldozó, hősi erőkifejtéseinek és erőegyesitéseinek célja a saját és a mások jólétének emelése helyett sok más ember életének, egészségének és vagyonának pusztitása, tűzhelyeinek, emlékeinek, szentélyeinek feldulása lett.És azért semmit vissza nem vonok abból, amit könyvemben megirtam, semmiben sem hajlom meg azok fatalista elvei előtt, akik a háboruban és általában a nemzeti ellentétekben mindenáron valami magasabb jónak forrását akarnák felfedezni. Hitem ezután is, hogy a háboru feltétlenül feleslegessé és károssá válik azon a napon, amelyen az emberek meglátják, hogy nélküle is boldogulhatnak, ha fáradságos abban is, de végeredményben mindenesetre jobban. Hozzáadni valóm ellenben volna a könyvemben elmondottakhoz - épen a háboru tanulságai szolgáltatnának tollam alá ujabb és ujabb adatokat tételeim támogatására - ha időmet egészben le nem foglalná épen az önként vállalt fegyveres szolgálat.
Akik szerény könyvemet elolvassák, birálják azt meg teljes szigorusággal tételeim, elnézéssel képességeim iránt - és ha nézetük nem egyezik az enyémmel, tegyék le azzal, hogy: Ha élünk, háboru után folytatjuk az eszmecserét. Farkas Geiza Vissza
Tartalom
| Alapeszmék | |
| Az emberi kölcsönhatás | 13 |
| Életsorsunk függése más emberek magatartásától és eljárásunk befolyása más emberek életalakulására | |
| Az egymást több esetben segitők csoportot képeznek | |
| Az embernek talán több dolga van a csoportokkal, m int az egyes embertársakkal | |
| A harc és megegyezés emberiségnevelő hatása | |
| A csoportlélek | 15 |
| A lelkület és a jellem, mint az ember életalakulásának folyamányai | |
| Kialakulásukra nemcsak a legsajátabb tapasztalatok, hanem más, kivált közelálló egyének élményei is befolyással vannak | |
| Egyenlő élmények és együttes élmények, közös tevékenység csoportositó ereje | |
| Két ember és egy fenevad példája | |
| A szétkülömbözés csirái | |
| Az "én" és a "mi" | |
| Közszellem | |
| Nagy jellem csak az, melyben ez nagy mértékben jelen van | |
| Az emberek a csoportokban | 21 |
| Az emberi csoportok nem adják az emberiség kizáró osztályozását | |
| Minden ember többféle csoportba tartozik; ezekben más-más társakkal van együtt | |
| A helyzet mértani ábrázolása | |
| Nehány csoportozat felsorolása: természeti, gazdasági, történeti alapú csoportosulások | |
| A különféle csoportok behatásának összeütközése az egyes emberben | |
| Uralkodó csoportkötelék, mely az ember élete különféle szakaiban változhatik | |
| Öntudatlan, tudatos és szervezett csoportkötelékek | |
| Az egyén nem olvad teljesen az őt befogadó csoportokba | |
| Összeütközés az egyéni és csoportérdek közt | |
| A szűkebb csoportokon fölülemelkedő emberiségi érzés | |
| A fajok és a közszervezetek a jelen vizsgálódás szempontjából nem sajátképi csoportok, hanem ezeknek anyagai, illetve működési terei | |
| Az emberi csoportok kialakulása | |
| A csoportalakitás ősi fejlődésmenete | 27 |
| A kezdetleges család | |
| Az őscsoport | |
| Munkamegosz tás a nemek között | |
| Korosztályok és férfiszövetségek | |
| A csoportok érintkezése; totemizmus | |
| A szolgaság és ezzel az első osztály- (rendi) különbség keletkezése a földmivelés felmerülésével | |
| Harcos urak és dolgozó szolgák | |
| A patriarchális család és nemzetség | |
| A vendégjog | |
| A harcos és szolga osztály további szétválása; nagybirtokú nemes urak, közharcosok, jobbágyok, iparosok | |
| Az első városok és ezek polgárai | |
| Az első köztársaságok | |
| Ezekben: eupatridák, közpolgárok, bérmunkások | |
| A vallás | 35 |
| A vallás jelentősége | |
| A vallásos érzület első tapasztalati elemei | |
| Titokzatos segitők, ellenségek | |
| Őskultusz, totem-kultusz, bálványimádás | |
| Az ősember az istenségekre egészen úgy akar hatni, mint embertársaira | |
| A szertartások eredete | |
| Az istenségek szoros összefüggése a csoportokkal | |
| A hóditó népek presztizsével együtt emelkedik istenségeiké is | |
| Vallás és babona | |
| A harcosok, kivált főnökeik, papi szerepe | |
| A papság különválása a nagyobb keretű törzsi államokban | |
| A papok, mint első értelmiségi osztályl szerepe és hatalma | |
| A világi értelmiség első nyomai | |
| Az első vallások mind nemzetiek | |
| Az antik istenségek fogalmi összekapcsolása és nemzetközivé válása | |
| A második totemizmus | |
| Az istenség és a világ ősoka | |
| A kizárólagos zsidó felfogás, melynek elterjedése a keresztény világnézetre vezetett | |
| Az antik világ küzdelmeinek eredménye | |
| A kereszténység | |
| Az első osztályküzdelmek | 47 |
| Osztály, rend, kaszt | |
| Uralkodó rendek és elnyomott osztályok | |
| Különbségük egyelőre nem vezetett valódi osztályharcokra | |
| Nemzeti jellegű küzdelmek az összes osztályok részvételével | |
| Az első sajátképeni osztályharcok az antik köztársaságok nemesei és közpolgárai között indultak meg | |
| A köznép patricius vezetői | |
| Osztályérdekből hazaárulás | |
| A gazdaságra és hatalomra vergődött népvezérek elpártolása | |
| A tyrannosok mint a nép szabaditói és azután ujból elnyomói | |
| A római köztársaság győzelme valamennyi antik állam fölött kedvezőbbé tette az országok lakóinak helyzetét | |
| Ezt az előnyt a római nagytőkések kizsákmányoló uralma ismét megrontotta | |
| Valamennyi nép elnyomottjai egyetlen nép uralkodó csoportja ellen osztálykötelékbe kerültek | |
| A római császár-tyrannus fellépése megváltást igért anélkül, hogy ezt meg is hozhatta volna | |
| A kereszténység | 55 |
| Judea népe | |
| A názáreti Jézus | |
| Vértanuságának nagy kihatása | |
| Azonositása Jehovával | |
| Az ókeresztény gazdasági és társadalmi mozgalom | |
| Az első osztályvallás | |
| A nők és rabszolgák vallás | |
| A keresztények vallási kizárólagossága | |
| Felsőbb osztályok tagjainak csatlakozása a kereszténységhez | |
| A keresztény papság | |
| A pogányság letűnése | |
| Az antik társadalom a kereszténység uralomrajutása idején | |
| Felbomlásának tünetei a népvándorlás korában | |
| Uj feudális osztályalakulás | |
| A római birodalom bukása lakóinak érdekeletlensége folytán | |
| A győzelmes kereszténység feudális és bürokratikus szervezkedése, mely azonban nem tüntethette el egészen az eredeti demokrata jelleget | |
| A keresztény hitfelekezetek ellentéte | |
| A keresztény papság mint az antik műveltség elemeinek megőrzője | |
| A középkor | |
| A középkori társadalom elemei | 69 |
| Az antik világ összeomlásával az európai társadalom fejlődése megakadt, de nem semmisült meg | |
| Az új államalkotó népek az antik műveltség romjaira uj barbár társadalmat épitettek | |
| Ez nem volt teljesen azonos az ősbarbár alakulatokkal | |
| A római hagyományok hatása | |
| Általánosan magasabb igények | |
| A középkori keresztény papságnak a barbár pogány papságokénál nagyobb függetlensége és hatalma | |
| Királyok és papok | |
| Az igények kölcsönös elismerése messzebb ment, mint az előző korokban | |
| Rabszolgaság helyett jobbágyság | |
| A papság hatalmának demokratikus gyökere | |
| A csoportok harcai, melyek az egyeseket segitők keresésére utalták | |
| Város és falu | |
| A nemzeti érdekközösség háttérbe szorulása | |
| A középkori társadalom ujjáalakulása | 80 |
| Közeledés a római életviszonyok felé | |
| A jólétre emelkedett jobbágyok gazdasági függetlenség-törekvése | |
| A polgárság köztársasági önkormányzata | |
| Szétválása egy felsőbb patricius és egy alsóbb kézműves rétegre | |
| A harcos nemesség nagybirtokos főuri és kisvagyonú köznemesi rendre bomlása | |
| A nemesség rendi összetartása | |
| A főnemesség kölcsönös kipusztitása | |
| A papság világuralmi törekvései | |
| Ezek kudarca után alkalmazkodása a létező hatalmi viszonyokhoz; szellemének elerőtlenedése | |
| A világi értelmiség ujabb kialakulása | |
| A középkor végének királyai országaik határain belöl nagyobb biztonsággal uralkodtak a régi római császároknál; kifelé azonban helyzetük bizonytalanabb volt | |
| A fejedelmek, mint a néperők és tehetségek hivatott kifejlesztői, előmozditói | |
| A középkori köztársaságok | |
| A római jog | |
| A gazdasági eszközök előtérbe lépése a csoportok harcaiban | |
| A középkor-eleji uj barbár társadalom keretei nem foglalhatták be a kor végének fejlettebb embertömegeit | |
| Ujkori forradalmak | |
| A forgalmi forradalom | 94 |
| A városi ipari és kereskedelmi tőke szabadságharca a középkori társadalmi és jogi rend ellen | |
| Miután a félhold győzelme kelet felé elzárta a működés utját, a figyelem dél és nyugat felé irányuslt | |
| A fejedelmek jól felfogott érdekből pártolták a világfelfedezéseket és gyarmatositásokat; szintugy a többi befolyásos rendek és az egyház is | |
| Az egyházi forradalom | 96 |
| A polgári érvényesülő törekvés átterjedése egyházi térre | |
| Az alsópapság forradalma a felső ellen | |
| A világi értelmiségé az egyházi gyámkodás ellen | |
| A világi földesuraké az egyháziak ellen | |
| A fejedelmeké a világot egyesiteni és uralni akaró katholikus egyházszervezet ellen | |
| A népeké az idegen szellem és befolyás ellen | |
| A nyugati reformáció miért lett jelentősebb mozgalom a keleti hitszakadásnál | |
| A fejedelmi abszolutizmus és a demorkata irányzat kiegyezése | |
| A papság gyengülése | |
| A közműveltség terjedése | |
| Az ellenreformáció | |
| A szabadgondolkodás irányzata | |
| Felekezeti eloszlás majd minden országban, mely végül általános vallási türelmességhez és nemzetközi megértéshez vezetett | |
| A mezőgazdasági forradalom | 104 |
| A földesúri viszony jogi és erkölcsi oldala | |
| A földesúr, pap és jobbágy régi egymásrautaltsága | |
| Ez megszűnt, amint a piac számára termelés lehetővé vált; ekkor megindult a harc az értéktöbbletért | |
| A jogot a földesurak tartották kezükben | |
| A jobbágyok álláspontjukat csak erőszakkal érvényesithették | |
| A parasztok fegyveres leverése és ennek gazdasági következményei | |
| Nyomorba taszitott, csavargókká, vagy bérmunkásokká lett jobbágyok | |
| Ez utóbbiból a tőkés polgárság huzott hasznot | |
| A birtokos nemesség gyenge helyzete a parasztforradalom leverése után | |
| A fejedelmek szolgálatába állás, a székvárosokba huzódás | |
| A nemesség fényűző költekezése, mely által ismét a polgári elem gazdagodott | |
| A polgárság hatalma a nemességé és fejedelemé fölé nőtt | |
| Nemzeti kialakulás | |
| A nemzetek kijegeceződésének folyamata | 112 |
| A fejedelmek és államvezetők min t a kijegecesedő nemzetek központjai | |
| A képességek kifejlesztése | |
| A nemzet, az állam szolgálása nagyobb érdek lett más csoportokénál | |
| Idegen suralom alatt élő nemzetek kialakitását olykor a feudális rendek vették kezükbe | |
| A nemzeti kötelék alapja | |
| A nemz eti nyelv | |
| Több területen szétszórt nemzetek | |
| Több nemzet egy területen; surlódások ezek között | |
| Az állami kötelékükben nem önállóan élő nemzetek fejlődésének kedvezőtlen feltételei | |
| A nemzetiség változtatása az egyének bizonyos csoportjainál | |
| A társadalmi osztályok szerepe a nemzeti kialakulásban | 118 |
| A nemzeti államok érdekét azok szolgálták legbuzgóbban, akik azzal saját szűkebb érdekeiket leginkább azonosithatták | |
| A fejedelmek, hivatásos katonák, tisztviselők, iparos, kereskedő polgárok, értelmi keresők | |
| A többi csoportok magatartása | |
| Reakció a nemzeti irányzattal szemben | |
| A régi kiváltságos rendek | |
| A vallási elem | |
| A nagytőkés polgárság nemzeti közömbössége | |
| Az értelmiség elkülönködése | |
| A fejedelmek visszavonulása a feudális álláspontra | |
| A nemzeti gondolkodás legélénkebb a középrétegekben | |
| A köznépo nemzeti érzületének mesterséges tulhajtása és kihasználása | |
| A francia forradalom és az ezt követő államalakulások, mint az ujkor elején megindult forradalmak betetőzései | |
| A forgalmi forradalom hatása: harc a kedvező szerepért a nemzetközi munkamegosztásban | |
| Az egyházi forradalom szabadgondolkodáshoz vezetett | |
| A mezőgazdasági forradalom végre szabad birtokként a parasztság kezére adja a földet | |
| A polgárság térfoglalása a legtöbb érdekre kedvezően hatott és ezért a polgári vagyongyűjtés nem támasztott túlnagy ellenszenvet | |
| A nemzeti közvélemény uralma | 130 |
| Az államalkotó nemzetek nem tűrik eszközeiknek a nemzeti érdekkel meg nem egyező célokra forditását | |
| A mai köztársaságok demokratikusabbak az antik korban létzetteknél | |
| Az alkotmányos monarchiák gépezete a közvélemény érvényrejuttatására és a tulzott egyéni törtetések elháritására | |
| A parlamenti kormányzás | |
| A közvélemény kikémlelése | |
| A pártok | |
| Visszaélések | |
| A jogilag abszolut módon uralkodó fejedelmek a valóságban szintén kénytelenek a közvélemény irányát követni | |
| A közvélemény kialakulásának és tiszta kifejezésének szüksége | |
| Csak az önálló nemzeti államokban lehetséges | |
| Nemzetközi szervezkedés | |
| Az ipari forradalom | 139 |
| A társadalmi átalakulások rendje | |
| Harc az ipari munka többletértékért | |
| A tőke győzelme és egyeduralma az üzemösszpontositás folytán | |
| A munkásság részesedni kezd a többlettermelés értékében | |
| Állami beavatkozás s munkásszervezkedés | |
| Az ipari forradalom két szaka | |
| A termelők és fogyasztók érdekellentéte, mely mindkét oldalon szervezkedésre vezet | |
| Kartzellek, trösztök, szövetkezetek | |
| Állami, községi üzemek | |
| A társadalmi forradalom | 149 |
| Ideiglenes elfogadható elnevezés | |
| A munka forradalma | |
| A munkálkodó ember a társadalmi élet központjában | |
| Munkálkodás kötelezettsége ellenében minden ember egyenlő joga a munka eredményeire | |
| A kommunizmus és a szociálizmus egyéb alakjai | |
| Az emberek egymás java iránti fokozott és tevékeny érdeklődése | |
| Az életsorsok különbözősége mind ellenszenvesebbé válik, mig bizonyos közhasznú tevékenységek tekintélyben nyernek | |
| Az érintkezési formák egyenlőségi irányzata | |
| Szövetkezési készség a szorosabb értelemben egyérdekűek között | |
| Nemzetközi megegyezések | 155 |
| A mai szövetkezések tulnőnek a nemzeti kereteken | |
| Ez általános emberi célu szövetkezéseknek egyengeti utját | |
| Nemzetközi tanácskozások, egyezmények, intézmények | |
| A nemzetközi viszályok kiküszöbölése | |
| Államok közös eljárásai | |
| Minden nemzet kultureredményeinek elsajátitása a más nemzetbeliek által | |
| A három nyelv | |
| A nemzetközi szociálizmus | 159 |
| Az ipari bérmunkásság mozgalmából indult ki | |
| Nagy anyagi erőtartaléka | |
| A történelmi materiálizmus tudományos fegyvertára | |
| Szervezett osztályharc, mely az élet minden terére átterjed | |
| Szétválás kezdetei a munkás rétegben | |
| Tulzások és ezek elhagyása | |
| A mezőgazdasági kérdés | |
| A szellemi munka | |
| A szociáldemoerácia csak nemzetközi lehet, miután a vele szemben álló tőke is az | |
| A proletár életsor által kifejlesztett gondolkodás-irány | |
| A forradalmi szindikálizmus | |
| A tőke és munka ellentétén kivül más osztályellentétek háttérbe szorulnak | |
| Átpártolók. Sárga munkások és szocialista polgárok | |
| Utóbbiak nagy száma a szocialista mozgalomnak a bérmunkásság keretén túlmenő jelentőséget ad | |
| A reakció | 170 |
| A reakció fogalma | |
| Nem tévesztendő össze a konzervativizmussal | |
| Politikai, militárista, klerikális, kulturális, alkoholista, kapitalista, feudális reakció | |
| Összefüggésük | |
| A reakció nemzetközisége | |
| Reakciós nevelés | |
| Egyes tényekben ugyanazon emberek haladó és reakciós magatartást tanusitanak | |
| Ennek oka az egymással érintkezésbe jövő embertömegek különböző fejlettségi foka és az ebből eredő su rlódások | |
| Művelt és elmaradt népek | |
| A város és a falu | |
| A kisgazdák a Marx-féle osztályok egyikébe sem illenek teljesen | |
| A zsidók | 180 |
| Vallási felfogásuk már a pogánykorban elkülönitette őket a környező népektől | |
| Ez a helyzet fenmaradt a kereszténység uralomra jutása után is | |
| A zsidók nem vehettek részt teljes mértékben keresztény környezetük nemzeti szervezkedésében sem | |
| Külön csoport maradtak, mely nem nemzet, de nem is tisztán vallásfelekezet | |
| Nagy vagyongyüjtőképességük | |
| A zsidó tőke | |
| Zsidó összetartás | |
| A felvilágosult zsidók kiméletlenül haladó irányzata | |
| Nemzetiség, nemzetköziség | 184 |
| A nemzetközi irányzat előtérbe lépése nem jelenti a nemzetek alkonyát | |
| A nemzetek befolyásköre némely tekintetben átment a nemzetközi szervezetekre, de más tekintetekben bővült | |
| A nemzetközi élet eredményeit is a nemzetek közvetitik tagjaiknak | |
| Egy bizonyos minimumon túlmenő boldogulási lehetősé-get az egyesnek csakis saját nemzete nyujt | |
| A leggazdagabbak és a legszegényebbek | |
| A haza mint egynemzetbeli emberek otthona | |
| Nemzet és osztály | |
| Csak nemzet alkothat államot; osztályállam nem állhat fenn | |
| A hazafiság értelmezése | |
| A nemzetközi szervezkedés betetőzi a nemzeti kialakulást | |
| Tisztázatlan helyzetű nemzetek körében a nemzeti létkérdés nem enged teret a nemzetközi előhaladás kérdéseinek | |
| A kis nemzetek életképessége | |
| A nyelv és a nemzeti együttérzés | |
| A nemzetközi szociáldemokrácia nem veszélyezteti a nemzetek létét | |
| A nemzetköziség szükség | |
| A nemzettelenség lehetetlen | |
| Az összes nemzetek szeretete | |
| A nemzeti különszerűségek eltűnésének hátránya | |
| Saját nemzetét szolgálni és minden más nemzetet szeretni minden ember kötelessége és jólfelfogott érdeke | |
| A csoportok élete | |
| A csoportok szolidaritása és ideológiája | 197 |
| A csoport-lélek élettana | |
| Minden csoportosulás alapja egyéni érdek | |
| Az élet feláldozása | |
| Harc az uralomért, melynek elemei: gazdagság és hatalom | |
| Az egyén szolgálatára áll bizonyos értelemben egész csoportjának gazdagsága és hatalma | |
| Ennek ára: A csoporthoz alkalmazkodás | |
| Csoportjaikkal vesztükbe rohanó emberek | |
| Az ideológiák | |
| Csoport, felekezeti, nemzeti, osztály-ideológiák | |
| Suggesztiv és eltaszitó erejük | |
| Saját csoportjuk ideológiájával csak a legelvetemültebb s legnemesebb egyének szállanak szembe | |
| Az osztályok | 204 |
| Közös életérdekű, közös ideológia által összefűzött emberek csoportjai | |
| Az osztályhelyzet meghatározói | |
| Az osztályok harcai | |
| A négy uralmi álapotfokozat: teljes elnyomatás, közös helyzetjavitás lehetősége, uralkodása, szétbomlás | |
| Az egyes állapotok hatása a csoportban levők összetartására | |
| Ez legnagyobb az uralom elnyeréseért való küzdés idején | |
| Az úri észjárás | |
| Az uralkodó helyzet előnyeinek az uralkodók egy részének kizárólagos birtokába jutása az uralkodó csoport szétbomlására vezet | |
| Az osztályharc eszközei: szellemi, gazdasági, politikai, erőszakos eszközök | |
| Oppenheimer álláspontja | |
| Harckészség és összetartás csak erős, de összetartó eljárással legyőzhető ellenfelekkel szemben állhat fenn | |
| A kapitalizmus megdőlése nem jelentené szükségképen minden osztályharc végét | |
| A tömeglélek | 215 |
| Bon Gustave álláspontja | |
| A faj | |
| Homogén és heterogén tömegek | |
| Kedvezőtlen vélemény a tömegek értelmiségéről és erkölcsiségéről | |
| A vezetők presztizse | |
| A tömeguralom | |
| A szerző figyelmen kivül hagyja azt, hogy a tömegekben levő emberek már előzetesen csoportokba tartoztak | |
| Hősiesség valóban csakis tömegek, vagyis inkább csoportok ideológiája szerint lehetséges | |
| A vezetők maguk is vezettetik magukat | |
| A szuggesztió egyéni esetei | |
| A magasabban állók presztizsének és némely "lelki infekciónak" reálisabb magyarázata | |
| A tömegek konzervativizmusa | |
| A tömegek uralma a társadalmi forradalom tünete | |
| Le Bon katasztrófa-elmélete | |
| A kollektiv lélek | 224 |
| Jászi Viktor álláspontja | |
| Az egyénekből alakult összességek külön önálló lelki életjelenségei | |
| A fősúly a szervezett tömegeken fekszik | |
| Az "összességi én" | |
| Külömbözőség az egyéniség lényegének felfogásában | |
| Nem az értelmi funkciók teszik a lelket, hanem a világ jelenségeinek jellemesek- vagy kellemetlenekként érzése | |
| Csak "összességi mi" lehetséges | |
| Élet csak a csoportokban van; a közületek és ezek intézményei ehhez csupán vázt adnak | |
| A közakarat | |
| Minden közület életéhez szükséges egy abban megfelelően érdekelt csoport | |
| A közületek vezetőinek visszaélései | |
| A közületi szervezet nem lényeges feltétele a csoportlélek létezésének | |
| Az utánzási és az ellenkezési ösztön | |
| A felelősségtudat és szeméremérzet a tömegben levő embereknél | |
| Az emberiségi csoport | 232 |
| Panasz a régi erkölcsi kötelékek, a kölcsönös ragaszkodás lazulására | |
| Ez a tény nem jelenti az emberi együttérzés gyengülését | |
| Az emberi csoport előtérbe lépése szoritja vissza a szűkebb csoportokat | |
| A családi, nemzeti és osztálykötelék jelentőségének viszonylagos leszállása | |
| Nem jelenti ezen csoportok eltűnését, hanem feladataik tökéletesebb teljesitését | |
| Példák a szűkkörű csoportszellem háttérbe szorulására | |
| Az ember uralma más emberekkel együtt és nem más emberek fölött kivánatos | |
| Az ellentétek átmenete munkamegosztásba és együttműködésbe | |
| A harcolók és dolgozók közötti külömbség legnagyobb akadálya a kölcsönö9s megértésnek | |
| Mindenkinek mindkét hivatást vállalnia kell | |
| Az ellentétek elvesztik értelmüket, mihelyt a békés együttműködés nagyobb haszna nyilvánvalóvá lesz | |
| Az emberiségi csoport hivatása, működésének kilátásai, legyőzendő akadályai |
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.