Az oktatási jogok biztosának beszámolója 2003. évi tevékenységéről

Fülszöveg

Jó úton haladunk - mondhatnánk hátradőlve és karbafont kézzel, miután végigolvastuk az oktatási jogok biztosának 2003. évi beszámolóját. Az évről évre növekvő ügyszám, amivel megkeresik az oktatási ombudsmant, azt jelzi, hogy egyre több esetben derülnek ki a jogsértések, és egyre több esetben sikerül segítséget nyújtani az azt elszenvedőknek. Elégedettek azonban nem lehetünk, hiszen még mindig sokan vannak, akik fel sem ismerik, ha az oktatás során nem veszik figyelembe jogaikat, sőt nem kevés esetben nincsenek is tisztában azokkal. Nagyon fontos tehát, hogy ez az éves beszámoló minél több oktatási szereplő kezébe eljusson, hogy tanulságul szolgálhasson. Nagyon fontos, hogy évről-évre, napról-napra mind többen legyenek, akik tudják, hogy van, akihez fordulhatnak, aki védelmet adhat akár a minisztériummal, a miniszterrel szemben is, ha az nem jogszerűen jár el. így azt gondolom, jótékony hatással bír az oktatási jogok biztosának munkájára az is, hogy immár a miniszter személyétől függetlenül végezheti a munkáját, így nagyobb bizalmat élvezhet a hozzáfordulók részéről. Különösen fontos, hogy most, amikor jelentős átalakulás zajlik mind a magyar közoktatásban, mind a felsőoktatásban, kiemelt figyelmet kapjanak az oktatásban szereplők jogai, hiszen egy-egy reform során óhatatlanul keletkeznek érdeksérelmek, jogviták. Részben összefügg ez azzal, hogy Magyarország 2004 május 1-jétől az Európai Unió tagja, de sokkal inkább azzal, hogy a magyarországi oktatási szerkezet idejétmúlt rendszerét fel kell számolni. Az elmúlt évi módosítás során sok olyan szabályozás is bekerült a közoktatási törvénybe, amely alapvető jogokat érint, és amelyre már évtizedek óta szükség lett volna. Ilyen például a hátrányos megkülönböztetés tilalma és a pedagógusok titoktartási kötelezettsége, amelyek nem csupán a testi, hanem a lelki erőszakot is igyekeznek háttérbe szorítani. Vissza