1.035.200
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Dialógus
| Kiadó: | Szent István Társulat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 343 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-360-208-4 |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér reprodukciókkal illusztrált. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
Sziénai Szent Katalin Dialógusa egyike a legmélyebb könyveknek, amelyeket a keresztény misztikáról valaha írtak. Csodálatos isteni tanítást tartalmaz, amely mindazoknak szól, akik komolyan törekszenek az életszentségre. De kincse az egész emberiségnek is. mert mindenkihez szól: "az ember" lelki, állapotát, gyengeségét, önszeretetét és az abból eredő bűnöket és bajokat tárja fel, és olyan orvosságokat tud nyújtani, amelyek mindenkit gyógyítanak. Ezért alkalmas a mű arra, hogy bárkit a szebb, a szentebb életre vezessen.A Dialógus csodálatos párbeszéd isten és Katalin, Isten és a lélek, az Ég és a föld között. Az örök Igazság tanítja az értelmes teremtményt arra, hogy a keresztény tökéletesség, az üdvösség útja nem rendkívüli vezeklésekben, hanem az igazság megismerésében és szeretetében, "a szeretetben" áll. A Könyv ezért nem veszíti érvényét, ezért szerették annyira a középkorban, és ezért szeretheti meg a mai olvasó is.
Tartalom
| Előszó | |
| Hogyan egyesül a lélek Istennel az imádságban | |
| Egy lélek a szemlélődés magasságába emeltetve négy kérést terjeszt Isten színe elé | 21 |
| E lélek vágya igen megnövekedett, amikor Isten megmutatta neki a világ nyomorúságait | 22 |
| ELŐZMÉNYEK ÉS ÍGÉRETEK | |
| A szeretet és a megfontoltság, mint a tökéletesség lényege és normája | |
| Ha a teremtmény meg van fosztva a természetfeletti szeretettől, egyetlen cselekedete sem elegendő sem a bűn miatti bűnhődésre, sem az érdemszerzésre | 27 |
| A vágy és a szívbéli töredelem elégtételt nyújthat a bűnért és a büntetésért önmagunk és mások nevében is. Néha azonban csak a bűnért nyújt elégtételt, a büntetést nem törli el | 28 |
| Istennek nagyon tetszik az érte szenvedni akaró lélek vágya | 31 |
| Minden erényt és hibát a felebarát közreműködésével gyakorol a lélek | 31 |
| Hogyan hatnak az erények a felebarát közreműködésével és miért különböznek annyira a teremtményekben | 33 |
| Az erények az ellentéteik által mutatkoznak és erősödnek meg | 35 |
| Az akaratnak elsősorban az erények megszerzésére és nem a vezeklésre kell irányulnia | 36 |
| A szeretet, az alázatosság és a megfontoltság egységet alkotnak, s a léleknek hozzájuk kell formálódnia | 38 |
| A vezeklést és a többi testi gyakorlatot úgy kell tekinteni, mint az erény megszerzésének eszközét, s nem mint az érzület elsődleges tárgyát. A megfontoltság világosságának különböző megnyilvánulásai | 39 |
| Az eddig mondottak egy részének megismétlése. Isten megígéri, hogy szolgái szenvedéseiért megújítja Egyházát | 41 |
| Az üdvösség misztériuma Isten tervében | |
| Isten válasza kimondhatatlan szeretetet ébreszt a lélekben. Imádkozik Istenhez a szent Egyházért és a népért | 45 |
| Isten elmarasztalja a keresztény népet és különösen az ő szolgáit. Néhány igazság Krisztus Testének szentségéről (az Oltáriszentségről) és a megtestesülés jótéteményéről | 47 |
| Krisztus szenvedése után a bűn súlyosabb büntetést érdemel, mint előtte. Isten megígéri, hogy szolgái szenvedéseire és imáira való tekintettel irgalmas lesz a szent Egyházhoz | 49 |
| A lélek, Isten jóságát egyre jobban megismerve, nem elégedett meg azzal, hogy csak a keresztény népért és a szent Egyházért könyörögjön, hanem könyörgött az egész világért | 51 |
| Isten elmarasztalja értelmes teremtményeit, főleg önszeretetük miatt. A hozzá könyörgő lelket pedig imádságra és könnyekre serkenti | 51 |
| Isten kezei közül senki sem bújhat ki: mindenki az ő kezei között van vagy az irgalmasság, vagy az igazságosság által | 52 |
| A lélek, mivel növekedett benne a szeretet tüze, azt kívánta, hogy vérrel verítékezhessen | 53 |
| Szorongatásaink türelmes elviselése nélkül nem tetszhetünk Istennek. Isten megerősíti ezt a lelket és a lekiatyját, hogy igaz türelemmel viseljenek mindent | 53 |
| Az égbe vezető út Ádám engedetlensége miatt megszakadt, ezért Isten a saját Fiából épített hidat, melyen el lehet jutni az égbe | 54 |
| Isten megmutatja a léleknek az égbe vezető híd nagyságát | 55 |
| Szőlőművesek vagyunk valamennyien, Isten küld minket az Egyház szőlejébe. Saját szőleje van mindenkinek önmagában, de egyesülnünk kell az igaz szőlőtővel, Isten Fiával | 56 |
| Isten megmetszi az igaz szőlőtőn élő szőlővesszőket, azaz az ő szolgáit | 58 |
| AZ IGAZSÁG ÉS AZ IRGALMASSÁG ÚTJA | |
| Az emberré lett Ige: híd és az igazság útja | |
| A lélek hálát ad Istennek, majd kéri, hogy mutassa meg neki azokat, akik a hídon járnak, és azokat, akik nem mennek rajta keresztül | 63 |
| Ennek az áldott hídnak három lépcsőfoka van, melyek a lélek három állapotát jelzik. Hogyan kell érteni Krisztus e szavait: "Ha magasba emeltetem, mindeneket magamhoz fogok vonzani" | 63 |
| Ez a híd kövekből van rakva, kövei az igaz és királyi erények. Van egy fogadó rajta, ahol enni adnak a vándoroknak. Aki a hídon jár, az életre megy, aki alatta, a folyóban jár, az a halálba és a kárhozatba tart | 65 |
| Mindkét úton, a hídon is, a folyóban is fáradsággal lehet csak járni. A hídon járó lélek öröme | 67 |
| A Mennybemenetel napján ez a híd fölment a mennybe, mindazonáltal nem szakadt el a földtől | 67 |
| A lélek csodálattal eltelve Isten irgalmassága iránt, felsorolja az isteni gondviselés sok ajándékát és kegyelmét, amelyeket az emberi nemnek adott. Az irgalmasság himnusza | 70 |
| A folyó, amely elragadja az embert, és a rossz elleni harc | |
| Azok méltatlansága, akik a híd alatt járnak. Isten az ilyen lelket a halál fájának nevezi. Ez a fa főleg négy víciumba ereszti gyökerét | 71 |
| A halál fájának gyümölcsei annyira különböznek egymástól, amennyire különbözőek a bűnök. A testiség bűne | 72 |
| A halál fájának egy másik gyümölcse a fösvénység. A belőle származó rosszak | 73 |
| Azokról az uralkodókról, akik az igazságtalanság gyümölcsét termik | 74 |
| A felsorolt és egyéb hibák miatt a lélek hamis ítélkezésbe esik. Az ilyenek méltatlansága | 74 |
| Krisztus e szavairól: "Elküldöm a Vigasztalót, aki vádolni fogja a világot az igazságtalansággal és a hamis ítélettel". E vádak egyike szüntelenül hangzik | 75 |
| A második vád szemrehányást tesz az igazságtalanságért és a hamis ítéletért, általánosságban is, konkréten is | 77 |
| A kárhozottak négy fő gyötrelme, melyekből a többi következik. Az ördög rútsága | 78 |
| A harmadik vád az ítélet utolsó napján történik | 79 |
| A kárhozottak már semmi jót sem tudnak kívánni | 80 |
| Az üdvözültek dicsőségéről | 80 |
| Hogyan növekszik a kárhozottak szenvedése a végítélet után | 83 |
| A kísértések haszna. A lélek már a halál pillanatában, mielőtt még elszakadna a testtől, látja és ízleli a helyet, ahová menni fog, azaz a dicsőséget vagy a büntetést, amelyet kapnia kell | 84 |
| Az ördög mindig a jó látszatával szedi rá a lelket. Akik nem a hídon járnak, hanem a folyón mennek át, megtévednek és beleesnek épp abba a szenvedésbe, amit el akartak kerülni. Egy fáról, melyet a lélek egy látomásában látott | 86 |
| A földi élet útján senki sem jár szenvedések nélkül, mert a föld a bűn miatt töviseket és bogáncsokat terem. Kiknek nem ártanak a tövisek | 87 |
| Az értelem szemének vakságából következő bajok. Azok a jó cselekedetek, melyeket nem a kegyelem állapotában vittek végbe, nem számíttatnak be az örök életre | 89 |
| Isten törvényeit az evangéliumi tanácsok nélkül nem lehet megtartani. Bármilyen állapotban élhet az ember Isten tetszésére, ha jó és szent akarata van | 91 |
| A világ emberei nem tudnak betelni azzal, amit birtokolnak. Arról a szenvedésről, melyet a gonosz akarat okoz már ebben az életben | 93 |
| A szolgai félelem nem elég az örök élethez, de aki tevékeny e félelemben, az eljut az erény szeretetére | 95 |
| Nagy keserűség töltötte el a lelket azok vaksága miatt, akik elmerültek a folyóban | 96 |
| A három lépcső, melyek a hídban, azaz Isten Fiában vannak, a lélek három képességét jelentik | 97 |
| A lélek nem lehet kitartó és nem érheti el célját, ha nem egyesül e három képességre | 99 |
| Krisztus e szavainak magyarázata: "Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék!" | 99 |
| A tökéletesség ösvénye: törvény és erény | |
| Hogyan kell élnie az értelmes teremtményeknek, hogy kilábaljon a világ tengeréből és fölmehessen a hídra | 101 |
| Néhány dolog rövid megismétlése | 103 |
| A híd három lépcsője a lélek három állapotát jelzi. Isten felszólítja ezt a lelket, hogy emelkedjék önmaga fölé és szemlélje az igazságot | 104 |
| A lélek az isteni tükörbe tekintve meglátta, hogy a teremtmények különféle módokon járnak | 105 |
| Az erény szeretete nélküli szolgai félelem nem elegendő ahhoz, hogy örök életet adjon. A félelem törvénye és a szeretet törvénye egy valóság | 105 |
| A szolgai félelem tökéletlen állapotát az első lépcső jelképezi. Aki gyakorolta magát a szolgai félelemben, eljut a szent istenfélelemre, a második lépcsőre, amely tökéletesebb állapot | 106 |
| Azok tökéletlensége, akik a maguk hasznára és vigasztalására szolgálják Istent | 107 |
| Hogyan nyilatkoztatja ki magát Isten az őt szerető léleknek? | 109 |
| Miért nem így mondta Krisztus: "Kinyilatkoztatom majd az én Atyámat", hanem: "Kinyilatkoztatom majd magamat" | 110 |
| Miképpen jut fel a lélek a szent híd első lépcsőjéről a másodikra | 111 |
| Amikor a lélek tökéletlenül szereti Istent, a felebarátot is tökéletlenül szereti. E tökéletlen szeretet jelei | 113 |
| Az imádságról és a lélek állapotairól | |
| Hogyan jut el a lélek az egyszerű és nagylelkű szeretere. Kezdődik az imádságról szóló rész | 115 |
| Néhány igazság Krisztus Testének szentségéről. Hogyan lép át a lélek a szóbeli imádságból a benső imára. E lélek egyik látomása | 115 |
| Azoknak a világi embereknek tévedése, akik csak a saját vigasztalásukért és örömükért szeretik és szolgálják Istent | 119 |
| Isten szolgáinak tévedése, akik még tökéletlen szeretettel szeretik Istent | 121 |
| Vannak, akik nem segítenek a felebarát szükségén, nehogy elveszítsék a maguk békéjét és vigasztalását | 122 |
| Azok tévedése, akik minden érzületükkel a vigasztalásokhoz és a benső látomásokhoz ragaszkodnak | 123 |
| Akik benső látomásoknak és vigasztalásoknak örvendenek, megtévedhetnek amiatt, hogy az ördögöt világosság formájában látják. Jelek, melyekből felismerhető, hogy egy látomás mikor való Istentől és mikor az ördögtől | 124 |
| A lélek, aki valóban ismeri önmagát, bölcsen elkerüli a mondott tévedéseket | 125 |
| Hogyan indul a lélek a tökéletlen szeretetből és jut el a tökéletes szeretetre, amely baráti és Fiúi szeretet | 126 |
| Jelek, amelyekből felismerhető, hogy a lélek eljutott a tökéletes szeretetre | 127 |
| A tökéletlenek csak az Atyát akarják követni, a tökéletesek azonban követik a Fiút. A különböző keresztségekről | 128 |
| A lélek, amint fölér a szent híd harmadik lépocsőjére, azaz eljut a szájhoz, átveszi a száj feladatát. Ide érkezésének igazi jele az, hogy a saját akarata meghalt | 130 |
| A lélek tevékenységei, amikor felért a harmadik szent lépcsőre | 132 |
| A negyedik állapotról, amely nem válik el a harmadiktól. A negyedik állapotba jutott lélek cselekedetei. Isten soha nem távozik el tőle, jelenlétét a lélek szhüntelenül érzi | 134 |
| Isten a tökéletes lélektől nem vonja meg jelenlétének érzését, sem a kegyelmet, ellenben megvonja az egyesülést | 137 |
| A világ fiai akár akarják, akár nem, dicsérik és dicsőítik Istent | 139 |
| Még az ördögök is dicsőítik és dicsérik Istent | 139 |
| A lélek e jelen élet szenvedéseiből kilépve a maga egészében látja Isten dicsőségét és dicséretét minden teremtményben. A vágy szenvedése megszűnik, maga a vágy azonban megmarad | 140 |
| Amint Szent Pál apostol, miután elragadtatott, hogy lássa a boldogok dicsőségét, azt kívánta, hogy oldódjék el a testtől, ugyanígy az életszentség fent elmondott harmadik és negyedik állapotába jutott lelkek is erre vágyakoznak | 141 |
| Miért vágyódik a lélek arra, hogy eloldódjék a testtől? Ha nem is lehet ebben része, nem tér el Isten akaratától, hanem inkább dicsekszik benne, mint minden más szenvedésben, melyeket Isten dicsőségéért viselhet el | 143 |
| Akik eljutottak az egyesülés állapotára, azok értelmének szemét a beléjük árasztott kegyelem természetfölötti világossága világosíja meg. Az üdvösségre vonatkozó jótanácsért jobb egy szent lelkiismeretű és alázatos személyzet, mint egy gőgös tudóshoz fordulni | 144 |
| A már elmondottak rövid összefoglalása. Isten rávezeti ezt a lelket arra, hogy minden teremtményért és a szent Egyházért könyörögjön | 147 |
| A könnyekről szóló tanítás | |
| A lélek arra kéri Istent, ismertesse meg vele a lélek állapotait és a könnyek gyümölcseit | 149 |
| A könnyek öt fajtájáról | 149 |
| A lélek különböző állapotainak megfelelő különböző könnyek | 150 |
| Az előző fejezet összefoglalása. Az ördög menekül azoktól, akik a könnyek ötödik fokán vannak; zaklatásai csak segítik ennek az állapotnak az elérését | 154 |
| Akik szeretnének sírni, de nem tudnak, azoknak tűz-könnyeik vannak. Miért vonja meg Isten a szem könnyeit | 155 |
| A könnyek öt foka közül csak a négy utolsó ad végtelen könnyeket. Isten úgy akarja, hogy ne véges, hanem végtelen dolgokkal szolgáljuk őt | 157 |
| Azoknak a könnyeknek gyümölcséről, melyeket a világ emberei hullatnak | 158 |
| A világ embereit, akik a mondott módon sírnak, négy különböző szél tépázza | 160 |
| A könnyek második és harmadik fajtájának gyümölcsei | 162 |
| A könnyek negyedik fokának, az egyesítő könnyeknek gyümölcse | 164 |
| A három világosság, mellyel el lehet jutni a lélek tökéletes tisztaságára | |
| A lélek köszönetet mond Istennek a könnyek különböző fokainak magyarázatáért és föltesz két kérdést | 167 |
| Az értelem világosságára minden léleknek, aki igazságban akar szolgálni Istennek, szüksége van. A világosságról általában | 168 |
| Azokról, akik inkább a testi vezeklésre, mint a saját akaratuk megölésére vágyakoznak. A második világosság tökéletesebb, mint az általános világosság | 170 |
| Az értelem harmadik és legtökéletesebb világossága. Milyen tetteket hajt végre a lélek, aki eljutott erre a világosságra. A lélek egy látomása révén megtudja, hogyan lehet eljutni a tökéletes tisztaságra. Nem szabad ítélkezni a felebarát felett | 171 |
| Miképpen kapják az örök élet zálogát ebben az életben azok, akik a harmadik, a legtökéletesebb világosságban élnek | 174 |
| Hogyan kell megdorgálni a felebarátot úgy, hogy a lélek ne essék hamis ítélkezésbe | 175 |
| Soha nem szabad ítélkezni annak bűne felett, akiért imádkozunk, még akkor sem, ha Isten kinyilvánította volna, hogy az a lélek telve van sötétséggel | 176 |
| Nem a vezeklést, hanem az érzületet és az erények szeretetét kell alapnak és az akarat elsődleges tárgyának tekinteni | 178 |
| A mondottak összefoglalása és egy kiegészítés a felebarát feddéséről | 179 |
| Jelek, melyekből felismerhető, hogy a látogatások és benső látomások Istentől falók-e vagy az ördögtől | 180 |
| Isten beteljesíti szolgái szent vágyait. Nagyon tetszik neki az a lélek, aki állhatatosan zörget igazságának kapuján | 182 |
| AZ EGYHÁZ ÉS A VILÁG ISTENI KORMÁNYZÁSA | |
| A szent Egyház misztikus teste | |
| A lélek hálát ad Istennek és megalázkodik, majd imádkozik az egész világért és különösen a szent Egyház misztikus testéért, saját gyermekeiért és két lelkiatyjáért. Ezután kéri, hogy a szent Egyház szolgáinak hibáiról beszéljen neki Isten | 187 |
| Isten imádságra serkenti a lelket és válaszol néhány kérdésére | 188 |
| A papok méltóságáról. Krisztus Testének szentségéről. A méltó és méltatlan módon történő áldozásról | 189 |
| A test érzékei tévednek e Szentséggel kapcsolatban, a lélek érzékei azonban nem; ezért e lélek érzékeivel kell látni, ízlelni és érinteni. A lélek egy látomása | 193 |
| Annak a léleknek kiváló állapota, aki kegyelemben fogadja a Szentséget | 194 |
| A Szentség kiválóan kiemeli a papok méltóságát. Isten a papoktól nagyobb tisztaságot kíván, mint más teremtményeitől | 195 |
| A szentségeket nem lehet eladni és megvenni. Akik a szentségeket fogadják, azoknak segíteniük kell a földi dolgokkal a szolgákat. Amit a szolgák kapnak, háromfelé kell osztaniuk | 196 |
| A papok méltóságáról. A szentség erejét nem csökkenti sem a kiszolgáltató, sem a szentséget fogadó bűne. Isten nem akarja, hogy a világiak beleavatkozzanak a szolgák megjavításába | 197 |
| Az Egyház, illetve Isten szolgáinak üldözését Isten a magáénak tekinti | 198 |
| Azoskról, akik különféle módokon üldözik az Egyházat és az Egyház szolgáit | 200 |
| Az Egyházról és szolgáiról mondottak rövid megismétlése | 202 |
| A szent és erényes szolgák kiválósága, erénye és szent cselekedetei. A naphoz hasonlók ők. Javító dorgálásaik a rájukbízottak felé | 202 |
| Az előző fejezet összefoglalása. A tiszteletről, amely egyformán megilleti a papokat akár jók, akár rosszak | 208 |
| A klérus botrányai és ezek következményei | |
| A rossz papok és szolgák élete és bűnei | 211 |
| A rossz szolgákban igazságtalanság uralkodik, különösen azáltal, hogy nem javítják alaárendeltjeiket | 213 |
| Az említett szolgák egyéb hibáiról, főleg arról, hogy kocsmába járnak, bűnös játékokat űznek és ágyasokat tartanak | 214 |
| A gonosz szolgákban természetellenes bűn uralkodik. A lélek egy látomása e bűnről | 215 |
| Az alárendeltek az elöljárók bűnei miatt nem javulnak meg. A szerzetesek bűnei. E bajok következményei | 218 |
| Az említett gonosz szolgákban a paráznaság bűne uralkodik | 220 |
| A rossz szolgákban fösvénység uralkodik: uzsorára adnak kölcsönt, főként pedig adják és veszik az Egyház javadalmait és a hivatalokat. Bajok, melyek e bírvágy miatt következnek a szent Egyházra | 223 |
| A gonosz szolgákban a gőg uralkodik, melynek következtében elveszítik az igaz megismerést, és elkövetik a látszólagos konszekrálás bűnét | 226 |
| Egyéb bűnök, melyek a gőgből és az önszeretetből származnak | 229 |
| A rossz szolgák sok más bűne | 233 |
| Az igazak és a bűnösök halála közötti különbség. Az igazak halála | 234 |
| A bűnösök halála és szenvedése a halál pillanatában | 237 |
| Az eddig mondottak rövid összefoglalása. Isten megtiltja, hogy világiak hozzányúljanak az ő papjaihoz, s felszólítja a lelket, hogy sírjon e nyomorult bűnösök miatt | 241 |
| A lélek hálát adva és Istent dícsérve imádkozik a szent Egyházért | 242 |
| Az isteni gondviselésről | |
| Az isteni gondviselésről általában | 247 |
| A remény is az isteni gondviselés ajándéka. Aki tökéletesebben remél, tökéletesebben ízleli a gondviselést | 249 |
| Isten az Ószövetségben a Törvény és a Próféták által mutatta meg gondviselését. Majd elküldte az Igét, s végül az Apostolok, vértanúk és más szentek által gondoskodik rólunk. Semmi sem történik a teremtményekkel Isten gondviselése nélkül | 251 |
| Minden a javunkra és üdvösségünkre szolgál, amit Isten történni enged. Vakok és tévedésban vannak azok, akik az ellenkezőjét gondolják | 252 |
| Hogyan gondoskodott Isten egy konkrét esetben egy lélek üdvösségéről | 254 |
| Isten különféle módokon nyilvánítja ki gondviselését teremtményeinek. Felpanaszolja hűtlenségüket. Egy ószövetségi előkép tanítása | 255 |
| Isten üdvösségünk érdekében gondoskodik arról, hogy szorongatásokat szenvedjünk. Azok nyomorúsága, akik önmagukban és nem az ő gondviselésében bíznak. A benne remélők kiválósága | 257 |
| Isten gondviselése a szentségek által. Hogyan gondoskodott csodálatos módon többször is egy lélekről, aki éhezett a Szentségre | 260 |
| Isten gondviselése azok iránt, akik halálos bűnben vannak | 263 |
| Isten gondviselése azok iránt, akik még nem tökéletesek a szeretetben | 265 |
| Isten gondviselése azok iránt, akik a tökéletes szeretetben élnek | 268 |
| A mondottak rövid megismétlése. Krisztus e szavairől: "Vesd ki a hálót a hajó jobb oldalán" | 271 |
| A hálót az egyik tökéletesebben veti ki, mint a másik, ezért több halat fog. A tökéletesek kiválósága | 273 |
| Az általános gondviselés ebben az életben és a másikban | 275 |
| Isten gondviselése a szegények iránt | 277 |
| A földi gazdagság rendetlen vágyából és megtartásából származó bajok | 279 |
| Azok kiválósága, akik lelki okok miatt szegények. Krisztus a szegénységet nemcsak szavakkal, hanem életével is tanította. Isten gondviselése azok iránt, akik magukhoz ölelik ezt a szegénységet | 281 |
| Rövid összefoglalás az isteni gondviselésről | 285 |
| A lélek dicsérettel és hálával mond köszönetet Istennek, és megkéri, beszéljen az engedelmesség erényéről | 286 |
| Az engedelmességről | |
| Hol található az engedelmesség, mi veszi el a lélektől, mi a jele annak, hogy a lélek birtokolja, mi kíséri és mi táplálja | 289 |
| Az engedelmesség az a kulcs, amellyel meg lehet nyitni az eget. Az övhöz kell kötzni ezt a kulcsot. Az engedelmesség himnusza | 291 |
| Az engedetlenek nyomorúsága és az engedelmesek kiválósága | 293 |
| Vannak, akik annyira szeretik az engedelmességet, hogy nem elégednek meg csak a parancsok teljesítésével, hanem különleges engedelmességre is kötelezik magukat | 295 |
| Miképpen lehet eljutni az általános engedelmességből a különleges engedelmességre. A szerzetek kiválósága | 295 |
| Az engedelmes szerzetesek kiválósága és az engedetlenek nyomorúsága | 299 |
| Az igazán engedelmesek százat kapnak egy helyett s hozzá még az örök életet. Mit jelent ez a "száz" | 304 |
| Az engedetlen szerzetes gonoszsága, nyomorúsága és fáradalmai. Az engedetlenség gyümölcsei | 305 |
| Azok tökéletlensége, akik tartózkodnak ugyan a halálos bűntől, de a szerzetben nagyon langyosan élnek | 308 |
| Az engedelmesség kiválósága és javai | 309 |
| A szerzetesek és a szerzeten kívül élők engedelmessége közti különbség | 311 |
| Isten nem a fáradság, nem az eltelt idő, hanem a szeretet nagysága szerint adja az érdemet. Csodák, melyeket Isten az igazán engedelmesek miatt tett. Az engedelmességhez szükséges megfontoltság | 312 |
| ÖSSZEFOGLALÁS ÉS BEFEJEZÉS | |
| A könyv anyagának rövid összefoglalása | 317 |
| A lélek hálát ad és Istent dícsérve imádkozik az egész világért és a szent Egyházért. A hit erényét ajánlva fejezi be a könyvet | 319 |
| Bibliográfia | 323 |
| Név- és tárgymutató | 325 |
Témakörök
Sziénai Szent Katalin
Sziénai Szent Katalin műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Sziénai Szent Katalin könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.