1.035.262

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Összehasonlító gazdasági földrajz idegenforgalmi szakemberek számára

Idegenforgalmi továbbképző tanfolyam jegyzete

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Közlekedési Dokumentációs Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 246 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal. Megjelent 550 példányban.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A gazdasági földrajz a földrajztudomány szerves részeként a múlt század végén fejlődött ki és vált többé-kevésbé megalapozott tudományos diszciplínává. Valóban tudománnyá azonban csak a Nagy... Tovább

Előszó

A gazdasági földrajz a földrajztudomány szerves részeként a múlt század végén fejlődött ki és vált többé-kevésbé megalapozott tudományos diszciplínává. Valóban tudománnyá azonban csak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után, a Szovjetunióban, a marxizmus-leninizmus alapján fejlődhetett.
A gazdasági földrajz a termelés térbeli /területi, földrajzi/ elhelyezkedését vizsgálja meghatározott természeti-földrajzi környezetben és az adott termelési módtól függően. A termelés egyrészt kapcsolat az ember és a természet, illetve a társadalom és annak természeti-földrajzi környezete között, melynek során a társadalom átalakítja saját természeti-földrajzi környezetét; másrészt a termelés mindig egyben kapcsolat ember és ember között, miközben az ember átalakítja saját természetét, fizikai és pszichikai alkatát, s kialakítja sajátos társadalmi szervezetét. Az ember és a természet közötti viszonyt a termelőerők fejezik ki, az emberek közötti viszonyt a termelési viszonyok tükrözik. Ezért a termelési térbeli /területi, földrajzi/ elhelyezkedését nem lehet ezek összességétől és egységétől, a termelési módtól függetlenül vizsgálni. A gazdasági földrajz alapvetően ezeket a gazdasági, főleg termelési tényezőket vizsgálja. Ezért a gazdasági földrajz társadalmi tudomány... Vissza

Tartalom

Bevezető - A gazdasági földrajz tárgya, feladata és tagolása7
A természeti földrajzi környezet9
A Föld mint égitest9
A Föld alakja, helyzete és mozgásai9
A Föld bolygó voltának társadalmi-gazdasági hatásai10
A Föld szerkezeti felépítése11
A Föld szilárd kérge12
A földtörténet alapvonalai és arányai12
A földfelszínt építő erők és anyagok14
A vízszintes tagoltság18
A függőleges tagoltság és a domborzat19
Magyarország domborzati tagoltsága21
Az éghajlat, növényzet és talaj22
Az éghajlat elemei22
Az éghajlati, növényzeti és talajzónák24
Magyarország éghajlati, növényzeti és talajviszonyai28
Az éghajlat társadalmi-gazdasági hatásai34
A víz földrajzi elemei, tényezői és hatásai36
Az óceánok és a tengerek36
A tavak37
A földalatti vizek40
A folyók41
Magyarország vízrajza és vízgazdálkodása42
A földrajzi munkamegosztás történelmi változásai45
A kapitalizmus előtt45
A kapitalizmus kibontakozása47
Az imperializmus49
A két világrendszer kialakulása53
A társadalmi-gazdasági élet területi-földrajzi egységei54
A két világrendszer55
A tőkés országok55
A szocialista országok56
A fejlődésben elmaradott országok57
Politikai-kulturális jellegű országcsoportok57
Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa57
A Kelet országai58
A Fekete-Afrika58
Latin-Amerika58
Politikai, katonai és gazdaságpolitikai tagolás59
Gazdasági-politikai csoportosulások59
Politikai-katonai csoportosulások60
Az országok belső területi tagolása60
Hagyományos közigazgatási és területi egységek60
Szövetségi államok és tagállamok61
A gazdasági körzetek62
A gazdasági körzet fogalma62
Egyes országok gazdasági körzetbeosztása63
A települések67
A települési típusok67
A természeti-földrajzi környezet hatása a települések alakulására69
A kapitalizmus várostípusai71
A szocialista városok74
Falutípusok74
A jövő településformái75
A Föld népessége76
A népesség eloszlása és a népsűrűség76
A népesség növekedése78
A tényleges növekedés78
A természetes szaporodás79
A vándorlások82
Emberfajták, nyelvek, nemzetek, vallások83
Az emberfajták83
A nyelvek84
A nemzet mint gazdasági földrajzi tényező85
A vallás mint gazdasági földrajzi tényező86
Foglalkozási és osztályviszonyok87
A tőkés országok87
A szocialista országok90
Az ipar92
Az ipar fogalomköre és tagolása92
Az alapmeghatározások92
A bányászat92
A feldolgozó ipar94
Az építőipar95
Az ágazati szerkezet95
A műszaki és telepítési tényezők96
Az üzemnagyság97
Az ipar természeti-földrajzi és gazdasági-műszaki tényezői97
A természeti-födlrajzi alapok97
A gazdasági-műszaki feltételek98
Az ipar földrajzi elhelyezkedésének társadalmi tényezői100
A világ ipari termelésének földrajzi eltolódásai100
A magyar ipar fejlődése102
Az ipari fejlődés állomásai102
A világ ipari termelésének megoszlása és a fejlődés üteme103
A főbb ipari országok fejlődése a második világháborúig103
A tőkés országok ipari fejlődése a második világháború után104
A szocialista országok ipari fejlődése a második világháború után110
A magyar ipar a felszabadulás után110
A földrajzi elhelyezkedés sajátosságai111
A világ ipari termelésének megoszlása112
Az energia115
Általános áttekintés115
A szén116
A kőolaj és a földgáz121
A vízierő és a villamosenergia126
Magyarország energiagazdasága129
Ércek és fémek133
Társadalmi-történeti áttekintés133
A vas- és az acél134
A vasérc134
A világ nyersvas- és acéltermelésének alakulása134
A vas- és acélipar az egyes országokban136
Az acélnemesítők138
A vas-, fém- és gépipar Magyarországon139
A vaskohászat nyersanyagai139
A vaskohászat140
A gépgyártás141
A színesfémek141
A réz141
Az ón143
Az ólom143
A horgany144
A higany144
Az alumínium144
A bauxit és alumínium világtermelése146
Magyarország bauxit- és alumíniumipara147
A vegyipar149
A világ vegyiparának fejlődése és földrajzi megoszlása149
A vegyipar gazdasági-műszaki sajátosságai149
A vegyipari monopóliumok a tőkés világban150
A szocialista világ vegyipara151
A vegyipar nyersanyag és energiabázisa153
A vegyipar főbb ágazatai154
A szénvegyészet154
Ásványolaj- és földgázfeldolgozás155
A sók, a műtrágyák és segédanyagaik155
A fa vegyi feldolgozása157
A gumiipar158
A gyógyszervegyészet Magyarországon160
A ruházkodás161
A ruházkodás történeti és földrajzi alakulása161
A természeti-földrajzi vonatkozások161
A textiltermelés és nyersanyagai a világgazdaságban161
A magyar textilipar162
A ruházkodás nemzeti és osztályjellege163
A ruházkodás főbb nyersanyagai164
A gyapjú164
A gyapottermelés és a pamutipar167
A főbb rostnövények171
A selyem172
A műselymek és szintetikus textilanyagok174
A mezőgazdaság természeti-földrajzi és társadalmi-gazdasági alapjai176
A mezőgazdaság népgazdasági és gazdasági földrajzi jelentősége176
A termelőerők és termelési viszonyok a mezőgazdaságban177
A termelőerők fejlődése177
Az üzemtípusok178
A mezőgazdasági földterület megoszlása földterület és országok szerint183
A világ mezőgazdasági területei183
A földterület megoszlása művelési ágak szerint egyes országokban184
A mezőgazdasági zónák185
A szántóföldi termelés struktúrája187
A növénytermelés189
A kenyérgabonák189
A búza189
A rizs192
A rozs193
A cukor- és keményítőtartalmú növények195
A cukornövények195
A burgonya197
Az olajosnövények199
A gyümölcs- és szőlőtermelés202
A gyümölcstermelés természeti feltételei202
A gyümöcstermelés társadalmi feltételei202
A főbb gyümölcsfajták203
A szőlő205
Az élvezeti és fűszernövények207
Az állattenyésztés210
A takarmánybázis210
Rét és legelő210
A szántóföldi takarmánynövények213
Az állattenyésztés üzemi formái215
Az egyes haszonállatok földrajzi elterjedése217
A szarvasmarha217
A sertés218
Ló, szamár és öszvér218
A halászat219
Az erdőgazdaság221
Az erdők földrajzi elterjedése221
A gazdaságilag fontosabb fafajták222
A közlekedés és szállítás224
A víziközlekedés224
A víziközlekedés kezdete224
A tengerhajózás225
A tengeri csatornák227
A szárazföldi közlekedés229
A szárazföldi közlekedés kezdetleges formái229
A vasút230
A városi gyorsvasutak232
A közúti közlekedés233
A kereskedelem gazdasági földrajzi vonatkozásai235
A kereskedelem alapformái235
A kereskedelem kezdetei235
A piacok kialakulása236
A kiskereskedelem sé az áruházak237
A tőzsde238
A szocialista kereskedelem239
A világkereskedelem240
A világpiac és a világkereskedelem kibontakozása240
A két világpiac kialakulása243
A világkereskedelem főbb árucikkei244

Dr. Markos György

Dr. Markos György műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Markos György könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv