Forgácsolás

Előszó

A finommechanikai alkatrészek gyártási eljárásai két nagy csoportba sorolhatók. Az első csoportot azok az eljárások képezik, amelyekkel az alkatrészek anyagi tulajdonságait (szemcseszerkezetét, mechanikai, villamos, mágneses, vegyi tulajdonságait, stb.) akarjuk megváltoztatni. Ezeket közös néven kezeléseknek nevezhetjük. Ide tartozik pl. a hőkezelés, mágnesezés, impregnálás, stb.
A másik csoportot azok a gyártási eljárások alkotják, amelyekkel az alkatrészek alakját változtatjuk meg. Ezeket általánosan alakításoknak nevezzük. Az alakváltozás kétféleképpen jöhet létre: az anyag deformálásával, vagy a felesleges részek leválasztásával. A felesleges anyagrészek leválasztása történhet egyszerre, vagy fokozatosan. Ezt, a fokozatos anyagleválasztással dolgozó alakváltoztató eljárást nevezzük forgácsolásnak.
A fenti csoportosítás nem jelenti azt, hogy egy gyártási eljárás csak egy csoportba tartozhat, sőt a gyakorlatban minden eljárás bizonyos fokig több alcsoportba is sorolható, amelyek között kezelés és alakítás is van. A hőkezeléssel például anyagi tulajdonságot akarunk csak változtatni, mégis fellép bizonyos mértékű alakváltozás. Éppúgy a forgácsolás is, bár anyagleválasztással dolgozik, deformációkat is okoz, és bár alakváltoztató eljárás, az anyag tulajdonságaiban is változásokat hoz létre (pl. felületi szemcseszerkezetváltozás, keményedés stb.). Az alkatrészgyártási eljárásoknak ezt a dialektikusan összefüggő többszörös hatását mindig szem előtt kell tartanunk, mert gyakran ezek okozzák a legnehezebb technológiai problémákat, különösen a finommechanikai technológiában. Vissza