Magyar czipész szabászati szakkönyv az ujabbkor viszonyaihoz mértani alapra alkalmazva/A czipészet története

Előszó

Tizenkét év előtt mint törekvő kezdő czipészmunkás kezdtem gyűjteni az anyagot a „Czipész Szabászati Szakkönyv" első kiadásához. Két éven át szabad időmet, a munka után az úttörő szakkönyv megírására áldoztam, azzal a törekvésemet megjutalmazó reménynyel, hogy a szakipar emelésére és fejlesztésére tehetek valamit.
Kilencz éve múlt immár, hogy az első kiadás elfogyott. Nagy megelégedéssel jegyzem ezt meg, mert ezzel munkám hasznos voltát láttam beigazolva. Azóta nagyot haladt az ipar minden tekintetben, elhatároztam tehát, hogy az újításokat a jelen második kiadásban közrebocsátom.
Előszavamban lefogom írni, hogy szereztem meg magamnak mindazon gyakorlati és elméleti szakismereteket, melyeknek alapján e Magyar Czipész Szabászati Szakkönyv megírására vállalkoztam.
A czipészmesterséget már gyermekkoromban a szülői háznál kedveltem meg. Ugyanis lakott nálunk egy czipész s azt napról-napra elnézegettem, hogy csinálta a csizmát? Én magam is a saját csizmám talpára folyton foltokat szegeztem, ha kellett, ha nem, csak felszegeztem. 14 éves koromban 1876. év junius havában szüleim saját kívánságomra czipésztanoncznak adtak Váczra. Inaskoromban a műhelyben és mikor látogatóba hazamentem, ollóval vagdaltam kész czipőformákat és az ablakot azzal telj ragasztottam. Gyönyörködtem benne. Felszabadultam 1880. év január hó 4-én. Első évben barangoltam az ország kisebb-nagyobb városaiban, mig végre 1881-bcn a fővárosba kerültem dolgozni. Mint fiatal tapasztalatlan tanítvány a műhelyben többi társaimtól hallottam beszélni valami „Önképző-egylet"-ről. Fogalmam sem volt arról, hogy mi lehet az? Soha még csak hírből sem tudtam, hogy ilyesmi is létezik. Társaim magukkal vittek és az egyletnek 1881-ben tagja lettem.
Az egyletben a tagok tanultak írni, olvasni, számolni stb. én azt is pontosan látogattam és résztvettem a tanulásban. Azonkívül volt a háromszög utáni szabás-tanítás ; szaktanító néhai Depóid József czipész volt. Azt meglátva igen érdeklődtem érte. A szakegyletnek azonban rendes s állandó tagja lettem, és pontosan részt vettem a szakelőadásokon. A „derékszögű-háromszög" utáni szabászatot helyesnek, s jónak ismertem fel.
Róbert Knöfel bécsi czipészmester által a háromszög után való szabászatról tartott előadásait is volt szerencsém több ízben hallani az Önképzö-egyletben, aki egyedül azért jött le Bécsből Budapestre, hogy élőszóval is megértesse találmányának helyességét, mivel nálunk csak akkoriban lett Depóid József czipészmester által kezdeményezve, aki a német (Knöfel-féle) szakkönyvből kezdte tanítani s tette ismeretessé. Vissza