A szegedi zsidók 1785-től 1885-ig

Előszó

Hitközségünk előljárósága és képviselete nem kívánván, hogy észrevétlenűl leteljék annak századik évfordulója, hogy városunkba az első zsidó családok beköltöztek, megbízott bennünket, hogy e száz évnek történetét megírva, azt emlékkönyv alakjában közzétegyük.
Szívesen vettük e megbízatást, mert soha az egészséges közérzület táplálására a múltnak tanításai s emlékei által oly mértékben szükségünk nem volt, mint ma, midőn a múltnak némely szomorú fejezetei ismétlődni akarnak s a visszafelé sodró áramlatok okai és jelenségei között a zsidógyűlölet oly szégyenletes szerepet játszik.
Művünk nem pusztán hitközségünk történelmének monographiája akar lenni, hanem egyúttal emlékkönyv, mely felöleli a hitközség körében fennálló egyletek viszonyait s alapszabályait, s kiterjeszkedik a hitközség szereplő és vezéregyéniségeinek életrajzára is, hogy a tartozó tiszteletnek és hálának azok iránt, kik felekezetünk szolgálatában érdemeket szereztek, kifejezés adassék. Mint a zsidó községi életet leíró monographia hazánkban első kísérlet, noha Löw Lipót már régebben hangsulyozta, hogy egyes községek története, alapszabályai, zsinagógáinak, temetőinek keletkezése, rabbijainak sorrendje s hasonló adatok megérdemelnék általános történelmi szempontból is a gyűjtés fáradságát. A magyar zsidók története, melynek alapjait ő vetette meg, hasonló mongraphiák által gazdagodnék és az egész hazai zsidóság történetírójának fáradságos munkája tetemesen megkönnyülne. Vissza