1.035.285

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Hidromechanikai és vízépítési műszaki ügyintézői alapismeretek I.

Szerző
Szerkesztő
Grafikus

Kiadó: Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 458 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ez a könyv az Intézet V., Hidromechanikai és VI., Vízépítési kutatási főosztályain dolgozó műszaki középkáderek képzésének céljából készült. Az Intézet kutató munkája ugyanis sok tekintetben... Tovább

Előszó

Ez a könyv az Intézet V., Hidromechanikai és VI., Vízépítési kutatási főosztályain dolgozó műszaki középkáderek képzésének céljából készült. Az Intézet kutató munkája ugyanis sok tekintetben lényegesen eltér a vízépítés és a vízgazdálkodás gyakorlati munkájától, és így elsősorban a gyakorlat igényeit szem előtt tartó középfokú képzés nem mindenben elégíti ki az Intézet igényeit. Azok a szakemberek, akik a gyakorlati igényeket tekintve kiváló képzést kaptak, szívesebben is helyezkednek el olyan munkahelyeken, ahol tudásukat kezdettől fogva gyümölcsözően hasznosíthatják. Ezek következtében az Intézet arra kényszerül, hogy a kutató munka igényeit szem előtt tartva saját kebelén belül oldja meg a műszaki középkáderek képzését. Az Intézet felügyeleti szerve, az Országos Vízügyi Hivatal, eddig is megértette az Intézet gondjait és támogatást nyújtott a káderfejlesztési problémák megoldásához. E támogatás kézzelfogható jele volt több laboráns-, kutatási segéderő-, szakmunkásképző tanfolyam, sőt egy évtizeddel ezelőtt egy technikusi-minimum tanfolyam megszervezését is lehetővé tette. Ez a műszaki ügyintézői tanfolyam azonban, melynek tananyagából az I. részt ez a könyv foglalja össze, minden ezt megelőző tanfolyamnál igényesebb mind a tanfolyam időtartamát (óraszámát), mind az anyag terjedelmét és mélységét tekintve, annak ellenére, hogy az ismeretanyagot csak az Intézet két főosztályának munkaterületére szűkítettük. Ezt a szűkítést meg kellett tennünk, hogy a másfél éves tanfolyam alatt a szükséges ismeretek (a munka mellett) elsajátíthatók legyenek. Vissza

Tartalom

MATEMATIKA

BEVEZETÉS 1/7
I. TRIGONOMETRIA 1/9
1. HEGYESSZÖGEK SZÖGFÜGGVÉNYEINEK ÉRTELMEZÉSE 1/9
2. ALAPÖSSZEFÜGGÉSEK UGYANAZON SZÖG SZÖGFÜGGVÉNYEI KÖZÖTT 1/10
3. A SZÖGFÜGGVÉNYEK ÁLTALÁNOSÍTÁSA 1/11
4. SZINUSZ- ÉS KOSZINUSZ-TÉTEL 1/12
A) Szinusz-tétel 1/12
B) Koszinusz-tétel 1/13
5. ADDICIÓS TÉTELEK 1/14
II. A LOGARITMUS 1/16
1. A HATVÁNYOZÁS AZONOSSÁGAI 1/16
2. A LOGARITMUS ÉRTELMEZÉSE 1/16
3. EGYTAGÚ ALGEBRAI KIFEJEZÉSEK LOGARITMUSA 1/17
III. ELEMI ÚTON MEGOLDHATÓ EGYENLETEK 1/19
1. AZ EGYENLET FOGALMA ÉS OSZTÁLYOZÁSA 1/19
A) Az egyenlet fogalma 1/19
B) Algebrai és nem algebrai egyenletek 1/19
2. AZ EGYENLET RENDEZÉSÉNEK SZABÁLYAI 1/20
3. ELSŐFOKÚ (LINEÁRIS) EGYISMERETLENEK EGYENLET 1/23
4. ELSŐFOKÚ (LINEÁRIS) KÉTISMERETLENES EGYENLET-RENDSZER 1/24
A) Helyettesítő módszer 1/26
B) Egyenlő együtthatók módszere 1/27
C) Gauss-módszer 1/28
6. MÁSODFOKÚ EGYISMERETLENES EGYENLET 1/29
A) A tiszta másodfokú egyenlet 1/29
B) A hiányos másodfokú egyenlet 1/30
C) A vegyes másodfokú egyenlet 1/30
D) Összefüggés a másodfokú egyenlet gyökei és együtthatói között 1/31
B) A másodfokú egyenlet gyöktényezős alakja 1/32
7, MÁSODFOKÚRA VISSZAVEZETHETŐ MAGASABBFOKÚ EGYENLETEK 1/33
A) Az ax2n+ bxn + c = 0 egyenlet 1/33
B) Az axn+2 + bxn+1 + cxn = 0 egyenlet 1/34
8. IRRACIONÁLIS EGYENLETEK 1/34
9. MÁSODFOKÚ KÉTISMERETLENES EGYENLETRENDSZER 1/35
10. EXPONENCIÁLIS ÉS LOGARITMIKUS EGYENLETEK 1/37
11. GONIOMETRIKUS EGYENLETEK 1/40
A) A legegyszerűbb trigonometriai egyenletek 1/40
a) sin x = c 1/40
b) cos x = c 1/41
c) tg x = c 1/41
d) ctg x = c 1/42
B) Összetettebb goniometrikus egyenletek 1/43
IV. EGYENLŐTLENSÉGEK 1/45
1. AZ EGYENLŐTLENSÉGEK TULAJDONSÁGAI 1/45
2. ELSŐFOKÚ EGYISMERETLENES EGYENLŐTLENSÉGEK 1/46
V. FÜGGVÉNYTAN 1/48
1. A FÜGGVÉNY FOGALMA, JELÖLÉSE, MEGADÁSÁNAK MÓDJAI ÉS OSZTÁLYOZÁSA 1/48
2. INVERZ-FÜGGVÉNYEK 1/54
3. POLÁRKOORDINÁTÁKBAN ADOTT FÜGGVÉNYEK 1/54
4. PARAMÉTERES ALAKBAN MEGADOTT FÜGGVÉNYEK 1/56
5. AZ ELEMI ALAPFÜGGVÉNYEK 1/57
A) Hatványfüggvények 1/57
B) Exponenciális függvény 1/56
C) Logaritmus függvény 1/59
D) Trigonometrikus függvények 1/60
6. LINEÁRIS FÜGGVÉNYTRANSZFORMÁCIÓK 1/61
A) Eltolás az x-tengely mentén 1/61
B) Eltolás az y-tengely irányában 1/62
C) A független változó szorzása a c nem egyenlő 0 számmal 1/62
D) A függő változó szorzása a c nem egyenlő 0 számmal 1/63
VI. FÜGGVÉNYEK ÁBRÁZOLÁSA 1/64
1. ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK 1/64
2. IMPLICIT ALAKBAN ADOTT FÜGGVÉNYEK 1/64
3. PARAMÉTERES ALAKBAN ADOTT FÜGGVÉNYEK 1/65
VII. FÜGGVÉNYEK SZÉLSŐ ÉRTÉKEI 1/68
1. FONTOSABB FOGALMAK ÉS ALAPVETŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK 1/68
2. A SZÁMTANI ÉS MÉRTANI KÖZÉP ÉRTELMEZÉSE 1/69
3. Az y = ax2+ bx + c FÜGGVÉNY SZÉLSŐ ÉRTÉKE 1/70
4. PÉLDÁK SZÉLSŐÉRTÉK-FELADATOK MEGOLDÁSÁRA 1/71
VIII. GÖRBE ALATTI TERÜLET KÖZELÍTŐ MEGHATÁROZÁSA 1/72
1. TRAPÉZ MÓDSZER 1/72
2. SIMPSON MÓDSZER 1/74
3. PÉLDÁK 1/74
IX. KÖZELÍTŐ ÉRTÉKEK, HIBÁK 1/77
1. KÖZELÍTŐ ÉRTÉKEK 1/77
2. KÖZELÍTŐ ÉRTÉKEK HIBÁJA ÉS HIBAKORLÁTJA 1/77
3. A KEREKÍTÉSI SZABÁLY 1/78
4. RELATÍV HIBA, RELATÍV HIBAKORLÁT 1/78
5. ALAPMŰVELETEK KÖZELÍTŐ ÉRTÉKEKKEL 1/81
A) Közelítő értékek összegének hibakorlátja és relatív hibakorlátja 1/81
B) Közelítő értékek különbségének hibakorlátja és relatív hibakorlátja 1/82
C) Szorzat hibakorlátja és relatív hibakorlátja 1/83
a) Közelítő érték és pontos érték szorzata 1/85
b) Közelítő értékek szorzata 1/84
D) Hányados hibakorlátja és relatív hibakorlátja 1/85
E) Hatvány relatív hibakorlátja 1/86
X. METROLÓGIA 1/88
1. MÉRÉSI HIBA 1/88
2. MÉRÉSI SOROZATOK ÉRTÉKELÉSE 1/88
A) Az átlag 1/89
B) A medián 1/39
C) A modusz 1/89
D) Középértékek 1/90
E) A mért adatok szóródása 1/92
XI. KORRELÁCIÓSZÁMÍTÁS 1/96
1. A KORRELÁCIÓSZÁMÍTÁSNÁL HASZNÁLATOS LEGFONTOSABB PARAMÉTEREK 1/97
2. KAPCSOLATOT KIFEJEZŐ EGYENLŐSÉGEK ÉS VONALAK 1/100
3. A LINEÁRIS KAPCSOLATOT KIFEJEZŐ EGYENESEK EGYENLETEINEK MEGHATÁROZÁSA 1/101
A) A kapcsolati egyenletek általános koordináta-rendszerben 1/101
B) A kapcsolati egyenletek súlyponti koordináta-rendszerben 1/106
4. NEM LINEÁRIS KORRELÁCIÓ SZÁMÍTÁSA 1/111
XII. LINEÁRIS INTERPOLÁCIÓ 1/116
XIII. VEKTORALGEBRA 1/121
1. SKALÁRIS ÉS VEKTORMENNYISÉGEK 1/121
2. VEKTOROK SZORZÁSA SKALÁRIS MENNYISÉGGEL. EGYSÉGVEKTOR 1/121
3. VEKTOROK ÖSSZEGE ÉS KÜLÖNBSÉGE 1/122
A) Vektorok összeadása 1/122
B) Vektorok kivonása 1/123
4. VEKTOROK DERÉKSZÖGŰ KOORDINÁTÁI 1/124
XIV. IRODALOM 1/127

FIZIKA

BEVEZETÉS 2/7
I. SZILÁRD TESTEK MECHANIKÁJA 2/8
1. ALAPFOGALMAK ÉS ALAPTÖRVÉNYEK 2/8
A) Szilárd testek 2/8
B) Tér, idő, erő 2/8
C) Skalár és vektormennyiség 2/9
D) A mechanika felosztása 2/9
E) A mechanika alaptételei 2/9
2. PONTSZERŰ TESTEK KINEMATIKÁJA 2/10
A) Egyenesvonalú egyenletes mozgás 2/10
B) Egyenesvonalú egyenletesen változó mozgás 2/11
C) Ferde hajítás 2/13
D) Egyenletes körmozgás 2/16
E) Általános körmozgás 2/17
F) Harmonikus rezgőmozgás 2/18
3. PONTSZERŰ TESTEK DINAMIKÁJA 2/19
A) Tömeg és súly 2/19
B) Mértékrendszerek 2/19
C) D'Alembert elve 2/21
D) Impulzus, mozgásmennyiség, perdület 2/23
E) Munka és energia 2/24
F) Teljesítmény 2/27
G) Az anyagi pont szabad mozgásai 2/27
H) Az anyagi pont kényszermozgásai 2/28
a) Mozgás a lejtőn 2/28
b) Körmozgás 2/29
c) Harmonikus rezgőmozgás 2/29
d) A matematikai (sík) inga 2/31
J) Látszólagos mozgások 2/32
4. MEREV TESTEK STATIKÁJA 2/33
A) Erők összetevése és felbontása 2/33
B) Nyomaték 2/36
C) Általános síkbeli erőrendszer eredője 2/40
D) Súlypont 2/41
E) Folyamatosan megoszló erők 2/44
F) Súrlódás 2/46
5. RUGALMAS TESTEK STATIKÁJA 2/47
A) Húzás 2/49
B) Nyomás 2/53
C) Hajlítás 2/53
D) Nyírás 2/56
E) Csavarás 2/58
II. HŐTAN 2/62
1. HŐTECHNIKAI ALAPFOGAINAK 2/62
A) Kinetikus gázelmélet 2/62
B) A hőmérséklet és a hőenergia 2/63
2. A TESTEK HŐOKOZTA TÉRFOGATVÁLTOZÁSA 2/64
A) A szilárd testek térfogatváltozása 2/64
B) A folyadékok térfogatváltozása 2/66
C) Gáztörvények 2/66
a) A Boyle-Mariotte törvény 2/66
b) Gay-Lussac törvények 2/67
c) Egyesített gáztörvény 2/67
3. FAJHŐ 2/68
4. HŐELMÉLET FŐTÉTELEI 2/69
5. A HŐKÖZLÉS MÓDJAI 2/70
A) Hővezetés 2/70
B) Hőáramlás 2/71
C) Hőátszármaztatás 2/72
6. HALMAZÁLLAPOTVÁLTOZÁSOK 2/75
A) Olvadás és fagyás 2/73
B) Párolgás. Telített és telítetlen gőzök 2/75
C) Forrás és lecsapódás 2/74
III. FÉNYTAN 2/75
1. A FÉNYTAN ELMÉLETEI 2/75
2. FOTOMETRIA 2/75
A) Fényerősség 2/75
B) Fényáram 2/76
C) A megvilágítás erőssége 2/76
3. GEOMETRIAI FÉNYTAN 2/76
A) Tükrök 2/77
B) Lencsék 2/80
C) Több tagból álló lencserendszer 2/83
IV. HANGTAN 2/86
1. HULLÁMMOZGÁS 2/86
A) Interferencia 2/87
B) Állóhullámok 2/87
C) A Huygens elv 2/89
2. A HANG 2/90
A) A hang terjedése 2/90
B) A hang magassága 2/90
C) A hang erőssége 2/90
V. ELEKTROMOSSÁGTAN 2/92
1. EGYENÁRAM 2/92
A) Az anyagok felépítése és villamos tulajdonságai 2/92
B) Az áramkör 2/92
a) Áramforrások 2/92
b) Az áramkör 2/92
C) Az áramerősség 2/93
D) Az ellenállás 2/93
E) A feszültség 2/93
F) Ohm törvénye 2/93
G) Kirchhoff törvényei 2/94
a) Mérőirányok 2/94
b) Kirchhoff I. törvénye 2/94
c) Kirchhoff II. törvénye 2/94
H) Ellenállások kapcsolása 2/93
a) Soros kapcsolás 2/95
b) Párhuzamos kapcsolás 2/96
J) Áramforrások kapcsolása 2/97
a) Áramforrások soros kapcsolása 2/97
b) Áramforrások párhuzamos kapcsolása 2/98
c) Áramforrások vegyes kapcsolása 2/98
K) Teljesítmény, hatásfok, villamos munka 2/98
L) A villamos áram hőhatása 2/99
M) A villamos áram mágneses hatása 2/99
N) A kapacitás 2/99
2. VÁLTAKOZÓÁRAM 2/100
A) Sinus törvény szerint váltakozó mennyiségek 2/100
B) Váltakozó mennyiségek effektív értéke 2/101
C) A fázisszög 2/102
D) Teljesítmény a váltakozó áramú körben 2/102
E) Háromfázisú áram 2/103
F) Háromfázisú fogyasztók kapcsolása 2/104
3. ELEKTROMOS ÁRAM FOLYADÉKOKBAN 2/104
A) Az elektromosság áramlása folyadékokon keresztül 2/104
B) Elektrolitok ellenállása és vezetőképessége 2/105
C) Faraday törvényei 2/106
a) Faraday I. törvénye 2/106
b) Faraday II. törvénye 2/106
D) Feszültség és árameloszlás az elektrolitokban 2/107
E) Elektrolitikus polarizáció. Akkumulátorok 2/109

MŰSZAKI RAJZ

BEVEZETÉS 3/5
I. A MŰSZAKI RAJZ 3/6
1. A MŰSZAKI RAJZ CÉLJA 3/6
2. A MŰSZAKI RAJZ FAJTÁI 3/6
A) Az ábrázolás módszere szerinti felosztás 3/6
B) A feladatok szerinti felosztás 3/7
C) A technikai kidolgozás mélysége szerinti felosztás 3/9
II. SÍKMÉRTAN 3/10
1. PONT, VONAL, SZÖG ÉS SZERKESZTÉSEIK 3/10
A) A pont 3/10
B) A vonal 3/10
C) Az egyenes 3/10
D) A szög 3/11
E) Szerkesztések 3/13
a) Szerkesztés szögekkel 3/13
b) Szerkesztés távolságokkal 3/15
2. SÍKIDOMOK 3/18
A) Egyenes vonalú síkidomok 3/19
a) Háromszögek 3/19
b) Négyszögek 3/22
c) Sokszögek 3/25
B) Görbe vonalú síkidomok. A kör 3/26
C) Egyéb görbék szerkesztése 3/31
III. A RAJZESZKÖZÖK ÉS HASZNÁLATUK 3/35
1. A RAJZTÁBLA 3/35
2. A FEJESVONALZÓ 3/35
3. A HÁROMSZÖG VONALZÓ 3/36
A GÖRBE VONALZÓ 3/37
5. A MÉRŐLÉC, A SZÖGMÉRŐ 3/33
6. A RAJZPAPÍR, RAJZSZEG 3/39
7. A CERUZA, A RADÍR, A RAJZ TISZTÍTÁSA 3/41
8. A KÖRZŐKÉSZLET 3/41
9. A TUSKIHÚZÓ 3/41
10. A GRAPHOS 3/42
11. A TOLL
12. A BETŰSABLON 3/43
13. A TUS, A FESTÉK 3/43
IV. A MŰSZAKI ÍRÁS 3/45
1. A SZABVÁNYOS TÖMBÍRÁS 3/45
2. A BEFOGLALÓ ALAK. A BETŰK MÉRETE ÉS ARÁNYA 3/45
3. AZ ÍRÁSTECHNIKA 3/49
4. AZ ÍRÁS ELRENDEZÉSE 3/49
5. IDEGEN BETŰK 3/50
V. A RAJZOK KIDOLGOZÁSA 3/54
1. KÜLALAK 3/54
A) A rajz mérete 3/54
B) A szövegmező 3/54
C) A rajzok hajtogatása 3/55
2. MÉRETEK 3/55
A) A méretarány 3/55
E) A nagyítás, kicsinyítés 3/58
C) A méretek feltüntetése 3/59
D) A méretmegadás általános szabályai 3/60
3. VONALAK 3/63
A) A vonalak vastagsága 3/63
B) A vonalak fajtái 3/64
4. SZÖVEG A RAJZON 3/65
VI. JELLEGZETES RAJZTÍPUSOK 3/67
1. HELYSZÍNRAJZ 3/67
2. HOSSZ- ÉS KERESZTSZELVÉNY 3/67
3. MŰTÁRGYRAJZOK 3/71
4. GRAFIKONOK 3/72
VII. RAJZJELEK 3/74
1. A MAGASSÁG JELZÉSE 3/74
2. AZ ÉPÍTŐANYAGOK JELÖLÉSE 3/75
3. A TALAJMECHANIKAI JELLEMZŐK JELÖLÉSE 3/75
4. TALAJTANI JELÖLÉSEK 3/80
5. VÍZÉPÍTÉSI TERVEK RAJZJELEI 3/83

ANYAGTAN

BEVEZETÉS 4/7
I. ÉPÍTŐANYAGOK 4/8
1. ÁLTALÁNOS ISMERETEK, FELOSZTÁS 4/8
2. ÉPÍTŐANYAGOK FIZIKAI TULAJDONSÁGAI 4/8
3. ÉPÍTŐANYAGOK MECHANIKAI TULAJDONSÁGAI 4/11
II. A FA 4/13
1. ÉPÍTŐIPARBAN HASZNÁLATOS FONTOSABB FA FAJTÁK 4/13
2. FA FIZIKAI TULAJDONSÁGAI 4/14
3. FA MECHANIKAI TULAJDONSÁGAI 4/15
4. ÉPÍTŐIPARBAN HASZNÁLATOS FAANYAGOK 4/16
III. TERMÉSZETES KŐZETEK
1. TERMÉSZETES KŐZETEKRŐL ÁLTALÁBAN, FELOSZTÁSUK 4/18
2. ÉPÍTŐIPARBAN LEGGYAKRABBAN FELHASZNÁLHATÓ HAZAI KŐZETFAJTÁK 4/19
3. VÍZÉPÍTÉSBEN FELHASZNÁLT FONTOSABB KŐZETFAJTÁK 4/19
IV. FÖLD MINT ÉPÍTŐANYAG 4/20
V. KÖTŐANYAGOK 4/22
1. ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS, FELOSZTÁS 4/22
2. NEM HIDRAULIKUS KÖTŐANYAGOK 4/22
A) Mész 4/22
B) Karbidmész 4/23
C) Gipsz 4/24
D) Magnézia 4/24
3. GYENGÉN HIDRAULIKUS KÖTŐANYAGOK 4/25
A) Hidraulikus mész 4/25
B) Románmész 4/25
c) Mészpuccolán 4/25
4. HIDRAULIKUS KÖTŐANYAG 4/25
A) Cement 4/25
5. FEKETE KÖTŐANYAGOK 4/28
A) Bitumen 4/28
B) Kátrány 4/29
C) Fekete kötőanyagok alkalmazási területe 4/29
D) Fekete kötőanyagok szállítása és tárolása 4/30
VI. BETON 4/31
1. BETON MEGHATÁROZÁSA ÉS OSZTÁLYOZÁSA 4/31
2. BETON ALAPANYAGAI 4/31
3. BETON TERVEZÉSE 4/33
4. BETON KÉSZÍTÉSE 4/33
5. FRISS BETON TULAJDONSÁGAI 4/35
6. MEGSZILÁRDULT BETON TULAJDONSÁGAI 4/36
7. KÖNNYŰBETON 4/37
VII. HABARCS 4/38
1. HABARCS MEGHATÁROZÁSA ÉS OSZTÁLYOZÁSA 4/38
2. HABARCS TULAJDONSÁGAI 4/38
3. HABARCS ANYAGAI 4/38
4. HABARCSOK FAJTÁI 4/39
5. HABARCSOK KÉSZÍTÉSE 4/40
VIII. KERÁMIA ÉPÍTŐANYAGOK 4/41
1. JELLEMZÉSE ÉS FELOSZTÁSA 4/41
2. TÉGLA ÉS CSERÉPGYÁRTMÁNYOK 4/41
IX. FÉMEK 4/44
1. FÉMEKRŐL ÁLTALÁBAN 4/44
2. VAS, ACÉL 4/44
3. ALUMÍNIUM ÉS ÖTVÖZETEI 4/46
4. RÉZ ÉS ÖTVÖZETEI 4/46
X. EGYÉB, A MODELLKÍSÉRLETEK SORÁN GYAKRABBAN HASZNÁLT ANYAGOK 4/48
1. FEST4/48
4. HIPERMANGÁN 4/48
5. BENZIN 4/48
6. SZÉNTETRAKLORID 4/48
7. VÍZÜVEG 4/49
8. PARAFIN 4/49
9. HIGANY 4/49
10. KITT 4/49
11. PLASZTILIN 4/49
12. ÜVEG 4/49
13. PLEXI 4/50
14. MŰANYAGOK 4/50

SZERVEZETI ISMERETEK

BEVEZETÉS 5/5
I. A MAGYAR VÍZÜGYI SZOLGÁLAT KIALAKULÁSA 5/6
1. VISSZAPILLANTÁS A MAGYAR VÍZGAZDÁLKODÁS KEZDETÉRE 5/6
2. A VÍZÜGYI SZOLGÁLAT KIALAKULÁSA 5/9
3. A MAGYAR VÍZGAZDÁLKODÁS A KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT 5/11
4. A MAGYAR VÍZÜGYI SZOLGÁLAT FEJLŐDÉSE A FELSZABADULÁS UTÁN 5/12
II. A VÍZGAZDÁLKODÁS SZERVEZETE ÉS ÜGYRENDJE 5/15
1. A VÍZÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS TAGOZÓDÁSA 5/15
2. A VÍZGAZDÁLKODÁS ÜGYRENDJE (FELADATA) 5/18
3. A VITUKI SZERVEZETE ÉS ÜGYRENDJE 5/21
4. AZ V. ÉS VI. FŐOSZTÁLYOK SZERVEZETE ÉS ÜGYRENDJE 5/25
III. ÜGYVITEL 5/33
1. A VII. MŰSZAKI TITKÁRSÁGGAL KAPCSOLATOS ÜGYVITEL 5/33
2. A VIII. TITKÁRSÁGGAL KAPCSOLATOS ÜGYVITEL 5/34
3. A IX. PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI FŐOSZTÁLLYAL KAPCSOLATOS ÜGYVITEL 5/34
4. FŐOSZTÁLYOK ÜGYKEZELÉSE 5/3

MUNKAVÉDELMI ISMERETEK

BEVEZETÉS 6/5
I. A MUNKAVÉDELEM FOGALMA ÉS TERÜLETEI 6/6
1. A BALESETELHÁRÍTÁS 6/8
2. MUNKAEGÉSZSÉGÜGY 6/9
II. A SZOCIALISTA MUNKAVÉDELEM ALAPELVEI 6/11
1. A BALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI ÁRTALMAK MEGELŐZHETŐSÉGE 6/11
2. A TERVEZÉS. A TERMELÉS ÉS A MUNKAVÉDELEM EGYSÉGE 6/12
3. A VESZÉLYTELEN TECHNIKA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ELVE 6/14
A) Biztonságtechnikai intézkedések 6/14
B) Veszélymentes technika megvalósítása 6/14
4. A MUNKAVÉDELEM AZ EGÉSZ TÁRSADALOM ÜGYE 6/15
III. A SZOCIALISTA MUNKAVÉDELEM ESZKÖZEI 6/16
1. MŰSZAKI ÉS HIGIÉNÉS ESZKÖZÖK ÉS HOZZÁJUK SZÜKSÉGES ANYAGI ALAPOK 6/17
2. A MUNKAVÉDELEM JOGI-IGAZGATÁSI ESZKÖZEI 6/19
3. A MUNKAVÉDELMI FELVILÁGOSÍTÁS, NEVELÉS 6/22
IV. A SZAKSZERVEZETEK SZEREPE A MUNKAVÉDELEMBAN 6/24
1. A MUNKAVÉDELEM ESZKÖZEINEK FEJLESZTÉSÉBEN VALÓ RÉSZVÉTEL 6/24
2. A MUNKAVÉDELMI FELÜGYELET ELLÁTÁSA 6/25
3. A MUNKAVÉDELMI NEVELŐMUNKA IRÁNYÍTÁSA 6/26
V. JEGYZÉK A MUNKAVÉDELEM TERÜLETÉN ÉRVÉNYBEN LÉVŐ FONTOSABB JOGSZABÁLYOKRÓL 6/28
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv