1.035.163

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Nemzeti szellem a philosophiában

Szerző

Kiadó: Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 98 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 14 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A philosophia helyzetét hazánkban nem tekintem biztatónak. Hazánk culturáját nagy traditiók nem kötik a philosophiához, mely a tanításban koronként tisztes helyet foglalt el, de az iskola falain... Tovább

Előszó

A philosophia helyzetét hazánkban nem tekintem biztatónak. Hazánk culturáját nagy traditiók nem kötik a philosophiához, mely a tanításban koronként tisztes helyet foglalt el, de az iskola falain túl önálló jelentőségre szert tenni nem igen tudott. Németországban Leibnitz, Kant s Hegel a nemzet szellemi életének vezérei, talajából merítenek s talajának adnak vissza tápláló erőt. Francziaországban a magányos Descartes erős lökést ad hazája szellemi fejlődésének, egyike azoknak, kiknek Francziaország a XVII. és XVIII. században európai vezérlő szerepét köszöni. Angolországban Locke korának gondolkodását oly erővel és szerencsével tudja formulázni, hogy voltakép őt kell tekintenünk a XVIII. század tanítójának, a nagy európai átalakulások egyik legerősebb tényezőjének. E férfiak s mások folytatói azon nagy traditiónak, melyet Aristoteles teremtett, ki tovább mint másfélezer évig az emberiség gondolkodását irányozta s a philosophiának világtörténeti positiót adott. A philosophia a görög idők óta több, talán kevesebb is, mint a többi tudományok, kulturai hatalom, a művelteknél egy neme a vallásnak, néha az életben való magatartásnak is irányzója - bölcs emberen mindig mást értettek, mint tudóson - de rendesen a gondolkodásnak egyik éltető, charaktert adó középpontja. Vissza

Tartalom

Bevezetés. A philosophia helyzete hazánkban. 1.1. - A magyar
tudományos élet föllendülése a modern philosophia mély depressiójának
időszakába esik. 2. 1. - A fogyatékos és kiváltságos nemzeti szellemek
hamis elmélete. 4. 1. - A probléma s a vele kapcsolatos kérdések föltevése. 6. 1.
I. A philosophia feladata.
Mi a philosophia feladata? 7. 1. - A philosophia a megismerő
ész ügye. 8. 1. - Mi a tudomány? 9. 1. - Van-e külön philosophiai
módszer ? 10. 1. - A philosophia története gyanús színben tünteti fel a
külön philosophiai módszereket. 10. 1. - Az emberi gondolkodás természete sem szól mellette. 11.1. - Összefoglalva négy ok szól a külön philosophiai módszer ellen. 12. 1. - Van-e a philosophiának külön tárgya ?
12.1. - A megismerhetetlen tárgyak. 13.1. - A philosophia az ó-korban
a tudományok összeségét jelentette. 13. 1. - Az idők haladtával az egyes
tudományok mind önállósították magukat. 14. 1. - Ez a folyamat a dolog
természetéből folyik. 15. 1. - A philosophiának nincsen külön tárgya.
16.1. - De azért a philosophia tudomány: az emberi tudás rendszeresítése. 17. 1. - Szükséges és lehetséges-e ez a feladat? 17. 1. - A logikai
gondolkodás sajátosságaiból és szükségleteiből folyik. 18. 1. - Az ismeret -
tani szempont is támogatja. 20. 1. - De a világ mivoltából is következik.
22. 1. - Ily értelemben a philosophiának mégis van külön tárgya és
módszere. 24. 1. - Kivihető-e ez a feladat ? 25. 1. - Az ideálok jelentősége a tudományban. 25. 1. - A philosophia beosztása.
II. A philosophia története.
Belső fejlődés-e a philosophia története? 29. 1. - Különböző felfogások. 30. 1. - A philosophiának máskép kell fejlődnie mint a többi
tudományoknak. 31. 1. - A fejlődés négy momentuma: I. A vallási momentum. 32. 1. - II. A philosophia viszonya a positiv tudáshoz. 34. 1.
III. A műveltségi momentum. 35. 1. - IV. A gondolatok belső kapcsolatának momentuma: a) a skepsis álláspontja, 37.1.; - b) Platón elmélete, hogy minden tudás visszaemlékezés, 38. 1.; - c) Hegel tana, 40. 1.;
d) az elme subjectiv fejlődése, 42. 1.; - e) subjectiv fejlődésnek egy
másik iránya, 43. 1.; - f) az objectiv fejlődés. 44. 1. - összefoglalás.
45. 1. - E tényezők concret történeti alakulása: I. Vallás és philosophia.
46. 1. - II. A pliilosophiai iskolák. 47. 1. - III. A közműveltség. A XVII.
és XVIII. század közműveltségének viszonya a philosophiához. 49. 1. -
IV. A philosophia és a positiv tudományok : aj)A matematika befolyása
a philosophiára a XVII. és XVIII. században. 51. 1. - Descartes. 53. 1. -
A pantheismus. 54. 1. - Bruno. 55. 1. - Spinoza. 56. 1. - Sehelling.
57. 1. - b) A tudományos áramlatok befolyása Kant philosophiájának
sorsára. 57. 1. - Összefoglalás. CO. 1.
III. A nemzeti szellem.
A nemzeti és cosmopolita áramlat. 62. 1. - Minek tekintjük a nemzeti szellemet. 63. 1. - A néplélektani 64. 1. - A néplélektan elméletének
legfőbb nehézsége : az atomisáló világfelfogás. 65. 1.-Az atomisáló felfogás correcturája a physikában. 67. 1. - Az organikus életben. 68. 1. -
A lelki élet általában társadalmi functió. 69. 1. - Különbségek a nemzeti szellem és az organikus élet formái között. 70. 1. - A nemzeti szellem legfőbb különböztető jele: történeti jellege. 71. 1. - Néplélek és
nemzeti szellem. 73. 1. - A változékonyság különböző fokai a nemzeti
szellemben. 74. 1.
A nemzeti szellem belső élete: 1. A néplélek állandó tényező.
76. 1. - 2. A nemzet nagy emberei és a néplélek. 77. 1. - 3. A nemzeti szellem viszonya a néplélekhez. 76. 1. - 4. A nemzeti szellem: korszakai. 78. 1. - 5. A nemzeti szellem viszonya más nemzeti szellemekhez. 80. 1. - E viszony czélszerűsége. 81. 1. - E viszony szükséges volta. 82. 1. - Összefoglalás. 83. 1.
A nemzeti szellem a philosophiában: 1. A philosophia szükséges
fejlődési fokozata a nemzeti szellemnek. - A vallási momentum. 84. 1. -
A positiv tudás. 85. 1. - Nemzeti vonások a tudományban. 86. 1. -
A közműveltség. 87. 1. - A rómaiak. 87. 1. - Magyarország. 87. 1. -
2. A nemzeti szellem egyenes hatása. - Tisztán nemzeti philosophia csak
egy volt: a görög. 90. 1. - A görög philosophia. 91. 1.-A modern
nemzetek. 93. 1. - Az olasz philosophia : Giordano Bruno. 94. 1. -
A franczia philosophia: Descartes. 95.1. - Az angol philosophia : Hume.
96. 1. - A német philosophia: Kant. 97. 1. - A két főeredmény. 98. 1.

Alexander Bernát

Alexander Bernát műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Alexander Bernát könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv