Előszó
A nemzetközi jogban kikristályosodott alapelvek és az alkotmányunkban is lefektetett alapjogok ismerete, tiszteletben tartása különösen fontos napjainkban, amikor hazánk az egységesülő Európa felé vezető útra lépett.
Az alapjogok közül - alkalomhoz illően - szeretném kiemelni az egyenlő elbánáshoz való jogot, misképpen fogalmazva: a törvény előtti egyenlőség elvét.
Közhelynek tűnik a mondás, de igaz: nem vagyunk egyformák. Sok évnek kellett és kell még eltelnie azonban ahhoz, hogy egymás másságát elfogadjuk, megtanuljuk tisztelni egymás jogait, évszázadok során kialakult kultúráját, nyelvét és hagyományait.
Ez a folyamat a civilizált világ majdnem minden országában végbement: ezt tükrözik az emberi jogi deklarációk és hazánkban az alkotmánynak a hátrányos megkülönböztetést tilalmazó 70/A. §-a is. amely utóbbi kimondja, hogy „A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül."
Az alkotmány általános diszkriminációtilalmi rendelkezéséhez képest a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (Nek. tv.) egy szűkebb alanyi kör esetében - a Magyarországon honos kisebbségek vonatkozásában - mondja ki a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. A jogalkotó törvényben ismerte el, hogy hazánkban a többségi magyar lakosság mellett élnek más - pontosan körülhatárolható -, nemzeti vagy etnikai alapon kialakult népcsoportok is.
Ezek közül létszámát és sajátos problémáit figyelembe véve az egyik legjelentősebb kisebbség a magyarországi cigányság.
A kisebbségi jogok országgyűlési biztosa mintegy két éve kezdte meg sajátos - az államhatalmi szervek munkájától alapvetően különböző - tevékenységét. E rövid időszakra tekintettel senki sem állíthatja tehát, hogy komoly tradíciókból építkeznénk. Az ombudsmanok működésének külföldi tapasztalatai is csak viszonylag csekély mértékben hasznosíthatók, hisz a magyarországi viszonyok alapvetően egyediek és sok tekintetben különböznek más országok kisebbségi struktúráitól.
Az elmúlt két év tapasztalatai alapján azonban lényeges következtetések vonhatók le. Jóllehet minden, a törvény által megnevezett kisebbség rendelkezik sajátos gondokkal, ügyeink legnagyobb részét a halmozottan hátrányos helyzetű cigány származású panaszosok kezdeményezik, sajnos nem véletlenül.
Vissza