1.035.163

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szöveggyűjtemény a kisebbségi ügyek rendőrségi kezelésének tanulmányozásához

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A nemzetközi jogban kikristályosodott alapelvek és az alkotmányunkban is lefektetett alapjogok ismerete, tiszteletben tartása különösen fontos napjainkban, amikor hazánk az egységesülő Európa felé... Tovább

Előszó

A nemzetközi jogban kikristályosodott alapelvek és az alkotmányunkban is lefektetett alapjogok ismerete, tiszteletben tartása különösen fontos napjainkban, amikor hazánk az egységesülő Európa felé vezető útra lépett.
Az alapjogok közül - alkalomhoz illően - szeretném kiemelni az egyenlő elbánáshoz való jogot, misképpen fogalmazva: a törvény előtti egyenlőség elvét.
Közhelynek tűnik a mondás, de igaz: nem vagyunk egyformák. Sok évnek kellett és kell még eltelnie azonban ahhoz, hogy egymás másságát elfogadjuk, megtanuljuk tisztelni egymás jogait, évszázadok során kialakult kultúráját, nyelvét és hagyományait.
Ez a folyamat a civilizált világ majdnem minden országában végbement: ezt tükrözik az emberi jogi deklarációk és hazánkban az alkotmánynak a hátrányos megkülönböztetést tilalmazó 70/A. §-a is. amely utóbbi kimondja, hogy „A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül."
Az alkotmány általános diszkriminációtilalmi rendelkezéséhez képest a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (Nek. tv.) egy szűkebb alanyi kör esetében - a Magyarországon honos kisebbségek vonatkozásában - mondja ki a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. A jogalkotó törvényben ismerte el, hogy hazánkban a többségi magyar lakosság mellett élnek más - pontosan körülhatárolható -, nemzeti vagy etnikai alapon kialakult népcsoportok is.
Ezek közül létszámát és sajátos problémáit figyelembe véve az egyik legjelentősebb kisebbség a magyarországi cigányság.
A kisebbségi jogok országgyűlési biztosa mintegy két éve kezdte meg sajátos - az államhatalmi szervek munkájától alapvetően különböző - tevékenységét. E rövid időszakra tekintettel senki sem állíthatja tehát, hogy komoly tradíciókból építkeznénk. Az ombudsmanok működésének külföldi tapasztalatai is csak viszonylag csekély mértékben hasznosíthatók, hisz a magyarországi viszonyok alapvetően egyediek és sok tekintetben különböznek más országok kisebbségi struktúráitól.
Az elmúlt két év tapasztalatai alapján azonban lényeges következtetések vonhatók le. Jóllehet minden, a törvény által megnevezett kisebbség rendelkezik sajátos gondokkal, ügyeink legnagyobb részét a halmozottan hátrányos helyzetű cigány származású panaszosok kezdeményezik, sajnos nem véletlenül. Vissza

Tartalom

Előszó 3
I. FEJEZET
A kisebbségi ügy kezelésének nemzetközi normái,
tükröződésük a hazai jogi szabályozásban................. 5
1947. évi XVIII. törvénycikk
a Párizsban, 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés
becikkelyezése tárgyában (részletek) ...................7
1969. évi 8. törvényerejű rendelet
a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről
New Yorkban, 1965. december 21-én elfogadott nemzetközi
egyezmény kihirdetéséről (részletek) ..................... 8
1976. évi 8 törvényerejű rendelet
az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án
elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya
kihirdetéséről (részletek) ............................14
1976. évi 9. torvényerejű rendelet
az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966 december 16-án
elfogadott Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi
Egyezségokmánya kihirdetéséről (részletek)............... 17
1993. évi XXXI. törvény
az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában,
1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó
nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről (részletek) .........19
35/1995. (IV. 7.) OGY határozat
a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának megerősítéséről
és a Magyar Köztársaság 2. cikk 2. pontja szerinti
kötelezettségvállalásairól (részletek) .....................29
81/1995. (VII. 6.) OGY határozat
az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménye
megerősítéséről (részletek) ...........................37
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet
Helsinki Záróokmány (részletek) ......................44
Tájékoztató feljegyzés az Európa Parlament A4-0101/96. számú,
a közép- és kelet-európai államok csatlakozásának előkészítése tárgyában
hozott határozatáról ...............................45
Az Európai Bizottság véleménye
Magyarország Európai Unióba történő jelentkezéséről (részletek) 46
1949. évi XX. törvény
A Magyar Köztársaság Alkotmánya (részletek) ...............49
1990. évi LXV. törvény
a helyi önkormányzatokról (részletek) ................51
1993. évi LIX. törvény
az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról (részletek) .......55
1993. évi LXXVII. törvény
a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól...............63
1994. évi XXXIV. törvény
a rendőrségről (részletek) ............................82
1978. évi IV. törvény
a büntető törvénykönyvről (részletek) ...................84
II. FEJEZET
Állami (rendőrségi) intézkedések a cigányság élethelyzetének javításáért,
az esélyegyenlőtlenség mérsékléséért, ezen belül
a megkülönböztetésmentes rendőrségi tevékenységért.......87
Az 1125/1995. (XII. 12.) Korm. határozat
a cigányság helyzetével kapcsolatos legsürgetőbb feladatokról ... 89
1093/1997. (VII. 29.) korm. határozat
a cigányság élethelyzetének javítására vonatkozó
középtávú intézkedéscsomagról .................. 92
Az országos rendőrfőkapitány 19/1996. intézkedése . . 106
11/1997. ORFK vezetői intézkedés..................108
Az országos rendőrfőkapitány 25/1996. intézkedése ......109
Az ORFK vezetőjének 100/66-15/96 P sz. körlevele .....114
III. FEJEZET
Tanulmányok a rendőrség és a cigány kisebbség viszonyáról 117
A deviancia mint kisebbség, a kisebbségek devianciája (Tauber István) 119
Szertelen módszerek (Csepeli György-Örkény Antal-Székelyi Mária) 130
Társadalmi háttér és helyi problémakezelési lehetőség (Hegedűs Zsuzsa) 173
Előítélet-mentes jogszolgáltatás (Neményi Mária) 195
A rendőrség és a cigányság viszonya Magyarországon (Bólyai János) 219
Skinheadek (Tarján G. Gábor) .......................236
Milyenek is azok a cigányok.. ? (Tarján G. Gábor) ....................24S
Rendészeti munka az új demokratikus országokban
(Deborah G. Wilson-Michael Berkow) ................259
IV. FEJEZET
A kisebbségi ombudsman, cigányszervezetek és
jogvédő irodák tapasztalatai ............... 271
Részletek a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának
az Országgyűlés számára készített 7/4048. sz. beszámolójából ......273
Jog fontoltan - Romák Magyarországon ..................287
Kényszervallatás vegyszerrel .......................297
A cigány származás ne legyen különös ismertetőjel ...........315
A cigányság és a rendőrség kapcsolatának
történelmi összefüggései (Bársony János)..................319
Javaslat rendőrségi, önkormányzati, kisebbségi önkormányzati
párbeszéd-programra .............................333
V. FEJEZET
Nézetek a kisebbségi kérdésről .....................335
Politikailag helyes beszéd ...........................337
A kisebbségek diszkriminációmentes észlelésének esélyei
(Csepeli György) ..............................341
A magyarországi cigányok szociális helyzete (Csalog Zsolt) .......348
Nem, ha igen: a gondolkodás hibái (Hell István)..............354
"Parancsszóra nem lehet egymásra mosolyogni"............361
VI. FEJEZET
Függelék
Kisebbségi Ügyekkel foglalkozó állami, önkormányzati szervek
és civil szervezetek ..............................365
A kiadvány elkészítésében közreműködtek.......... .... 375
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv