1.035.434
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Magyarország közgazdasága 1936
Közgazdasági évkönyv 1936 évről
| Kiadó: | Gergely R. Könyvkereskedés |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 543 oldal |
| Sorozatcím: | Közgazdasági évkönyv |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 25 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Athenaeum r.-t. könyvnyomdája nyomása, Budapest. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Nem hivalkodás, ha megállapítom, hogy igen széles körben rendkívül meleg érdeklődéssel fogadták évkönyvemet. Nagyon örülök ennek, mert a hozzám érkező levelekből az okot is látom. Egész... TovábbElőszó
Nem hivalkodás, ha megállapítom, hogy igen széles körben rendkívül meleg érdeklődéssel fogadták évkönyvemet. Nagyon örülök ennek, mert a hozzám érkező levelekből az okot is látom. Egész kétségtelen, hogy főleg felelős helyen intézkedő vezetők ma már nemcsak a rájuk bízott üzleti ügyek alakulását kisérik figyelemmel, hanem a szétágazó, de lényegileg összefüggő gazdasági események hatását és vizsgálni akarják. Bizonyos, hogy erre alig van alkalmasabb mód és lehetőség, mint az eseményeknek évkönyvemben csoportosított és áttekinthetően feldolgozott anyaga. A rendszert, mely e munkában érvényesül, ennél a könyvnél már igyekeztem tökéletesíteni, bár kétségtelen, hogy a végleges formától még mindig messze vagyok. Beszámolok arról, hogy Bálint György dr., Bánde György dr., Fenyő Iván dr., Kecső István dr., Merkler József, Pethő Tibor dr., Strém István dr. és Szegő Ernő dr. értékes segítségét ez évben is igénybevettem az anyag összegyűjtésében és feldolgozásában. Hálás szívvel köszönöm gondos munkájukat. Évkönyvem legfontosabb célja természetesen az eseményeknek tehetően hű regisztrálása. Sok esetben azonban a történések beállítása is kritika, ami már teljességgel az én feladatom volt, úgyszintén az is, ahol állásfoglalásra és a helyzet önálló megítélésére vagy bírálatára volt szükség. Mindezekért persze a felelősséget én vállalom.Budapest, 1937. március 15.
KATONA BÉLA. Vissza
Tartalom
| Előszó | 3 |
| Általános rész | |
| A polgári szabadságra van az igazi demokratikus alkotmány felépítve | |
| Amerika és a francia példa | |
| A jogok teljessége | |
| Közgazdaság és politika | |
| Az állami beavatkozás szertelensége egyenesen kínálja a vezető gondolatot | 5 |
| Demokrácia és diktatúra | |
| Tradíciók hiánya az önkényuralmi rendszereknél | |
| Az orosz, olasz, spanyol, német és osztrák viszonyok | |
| A katalán kommunisták | |
| Az új osztrák alkotmány | 6 |
| Az angol Magna Charta és a magyar Arany Bulla | |
| A magyar nemzet szabadságszeretete és alkotmányos érzülete | 9 |
| A francia demokrácia elvi harca | |
| A demokrácia a jog, vallás és magántulajdon védelmében | |
| A szocialisták és kommunisták külön utai | |
| Az orosz államregény | |
| Antibolsevista front | 11 |
| Az Amerikai Egyesült Államok | |
| A demokrácia harca a szélsőséges kapitalista elnyomás ellen | 13 |
| Roosevelt tervei | |
| Nemzetközi államfői békeértekezlet | |
| Pánamerika | |
| Az USA az autarkiák ellen | 14 |
| A hadiipar és a munkásság bizonytalan foglalkoztatása | |
| A közrend biztosítása | |
| A lelki javak politikai kihasználása | 15 |
| Meddő önkényuralmi törekvések hazánkbn | |
| Gömbös Gyula halála és kormányzásának méltatása | |
| A nemzet alkotmányos érzületének ellenálló ereje | 16 |
| A gazdasági javulást csak az ország rendje és nyugalma erősítheti | |
| Külpolitikai helyzetünk | |
| Barátságunk helyreállítása Jugoszláviával | |
| A Kormányzó beszéde 1926-ban a mohácsi síkon | |
| Kézfogás a sokévszázados baráttal | 17 |
| Nemzetközi politikai és gazdasági események | |
| Az általános fegyverkezés kihatásai | |
| Az ipari termelés index-számai | |
| Fémdrágulás | |
| Nemzetközi búzaárak | |
| Nagykereskedelmi és külkereskedelmi index | 19 |
| Duna-paktum | |
| Németország térfoglalása a Balkánon | |
| Német tervek | |
| Valutáris zavarok | |
| A nemzetközi gazdasági élet nagy mozzanatai | 22 |
| Az abesszín háború története | |
| Az olasz offenzíva elindulása Makalétól | |
| Az olasz hadosztályok mozdulatai | |
| Az endertai csata | |
| Az északi abesszín hadsereg teljes megsemmisülése | |
| Olasz előnyomulás a Tana-tó felé és ennek megszállása | |
| A négus elmenekül a fővárosból | |
| Badoglio seregének bevonulása Addisz Abebáa május 5-én | |
| Az új olasz világbirodalom kihirdetése Rómában | |
| Az annexiós törvény | 26 |
| A szankciós és a szankcióellenes intézkedések | |
| A földközitengeri helyzet kiéleződése | |
| Anglia egyezménye Jugoszláviával, Görög- és Törökországgal | 31 |
| Németország katonasága bevonul a Rajnavidékre | |
| Német emlékirat a locarnói szerződés aláíró hatalmaihoz: a locarnói szerződés felmondása | |
| Franciaország nem járul hozzá új tárgyalások kezdéséhez | |
| Eden beszéde a Rajnavidék megszállásáról | |
| Francia csapatösszevonások a német határon | |
| A népszövetségi tanács ülése Londonban | |
| Ribbentrop Londonban | |
| Angol kérdőív Németországhoz | 33 |
| V. György angol király halála | |
| VIII. Edward trónralépése és lemondása | |
| Zavargások Egyiptomban | |
| Fuad király halála | |
| Barátsági szerződés Anglia és Egyiptom között | |
| Katonai puccskísérlet Japánban | 39 |
| Sarraut-kormány Franciaországban | |
| Merénylet Léon Blum ellen | |
| Választások Franciaországban | |
| Léon Blum kormányalakítása | |
| Súlyos ipari sztrájkok, a gyárépületek megszállása | |
| Léon Blum gazdasági törvényei | 41 |
| II. György görög király visszatérése | |
| Hodzsa csehszlovák miniszterelönk tárgyalása Schuschnigg osztrák kancellárral | |
| Jugoszlávia gazdasági közeledése Németországhoz | |
| A kisentente konferenciái | |
| A római jegyzőkönyvek aláírása | |
| A három állam külügyminisztereinek bécsi konferenciája | |
| Horthy Miklós kormányzó olaszországi és ausztriai látogatása | 43 |
| Ausztria és Németország kibékülése, a július 11-i egyezmény | |
| Olaszország távolmaradása a Népszövetségtől, a szankciós politika likvidálásának huzavonája miatt | |
| A szakciók megszüntetése | |
| Hitler bejelenti a négyéves gazdasági programot és Németország gyarmati követeléseit | |
| A népszövetségi közgyűlés ismét megengedi Abesszínia delegátusainak megjelenését | |
| A locarnói tárgyalások eredménytelen befejezése | |
| Belgium deklarálja semlegességét | 46 |
| Ciano gróf olasz külügyminiszter berlini látogatása, az olasz-német együttműködési program | |
| A lengyel-francia szövetség felújítása | |
| Németország megszüneti folyóinak nemzetközi jellegét | |
| A londoni öthatalmi flottakonferencia bukása, ideiglenes megállapodások | |
| A Dardanella-kérdés rendezése, a montreux-i konferencia | |
| A Dardanella-egyezmény tartalma | |
| A palesztínai zavargások | |
| Szíria független állammá alakul | |
| Anglia megszünteti a Földközi-tenger államaival kötött ideiglenes szankciós egyezményeit | |
| Anglia és Franciaország elismeri az olasz Abesszíniát | |
| Az angol-olasz gentlemen's agreement megkötése és tartalma | 50 |
| A spanyol polgárháború előzményei: baloldali győzelem a február 14-i választáson, a politikai foglyok kiszabadítása, sztrájkok, zavargások | |
| Azana az új elnök | |
| Calvo Sotelo monarchista vezér meggyilkolása | |
| Katonai felkelés Spanyol-Marokkóban | |
| A felkelés átterjed az anyaországra | |
| Mola felkelő tábornok Madrid felé közeledik | |
| Burgosban megalakul a felkelők kormánya | |
| A három felkelő haderő működésének ismertetése | |
| Bajadoz és San Sebastian bevétele | |
| Irun város pusztulása | |
| Toledót beveszik a felkelők és felszabadítják az Alcazar hős védőit | |
| Madrid három oldalról való körülvétele | |
| Largo Caballero-kormány elmenekülése | |
| Álló harc Madridbn, Madrid pusztulása | |
| A független katalán szovjetköztársaság kikiáltásának lehetősége és veszélyei | 55 |
| A pánamerikai értekezlet | |
| Elnökválasztás Amerikában, Roosevelt győzelme | |
| A kínai események és az északkínai lázadás | |
| A Trockij-pártiak kivégzése Szovjet-Oroszországban, a szovjet új alkotmánya | |
| A francia-angol együttműködés megerősödése | |
| Olaszország külpolitikája | 64 |
| Gazdaságjogi események és szabályok | |
| A felár-rendelet | |
| Külföldi pénznemben kirótt szolgáltatások | |
| A nem áruszállításból eredő fizetések | |
| A rendelet hatálybalépése előtti jogerős ítéletek | |
| Külföldi pénznemre szóló váltók pengőértéke és óvatolása | 66 |
| Az értékpapírbehozatal eltiltása | |
| A szelvénybeváltás | |
| A belföldi tulajdon igazolása | 69 |
| A hatodik magyar hitelrögzítő egyezmény | |
| Az ideeső tartozások | |
| Jogoknak más hitelezőre való átruházása | |
| A tőketartozás önkéntes rendezése | |
| A tartozás új formája adó adócsere | |
| A hitelrögzítés alá nem eső tartozások | |
| Az új és rég keletű árutartozások | |
| Számlakövetelések felhasználása | |
| Rögzítés alá nem került bármily jogcímű tartozás | 71 |
| Függő számlák | |
| Új-, régi- és pengőtartozások | |
| Jóváírások, befizetések, kamatok | 73 |
| Zárolt váltószámla | |
| Váltók beszedése, fizetések és jóváírások | 74 |
| Külföldiek részére nyitott számla | |
| Konvertibilis és nem konvertibilis valuták felsorolása, vétele, felára és jóváírása | 74 |
| Fizetési és áruforgalmi egyezmények | |
| Magyar-osztrák kliring | |
| Magyar-jugoszláv fizetési forgalom | |
| A lebonyolító bankok | |
| Az eljárási módok az áruszállításból és nem ebből eredő követeléseknél | |
| Magyar-török kliring és a felár | |
| A magyar-csehszlovák fizetési egyezmény | |
| Az áruforgalomból és nem ebből eredő fizetések | |
| Felárak | |
| A fürdőegyezmény | |
| Magyar-görög egyezmény | |
| Magyar-román fizetési forgalom | |
| A tűzifa ellenértéke | |
| A Romániába kivitt és onnan ide behozott áruk ellenértéke | |
| Magyar-olasz fizetési egyezmény | |
| Az árucserénél és fizetéseknél követendő eljárások | |
| A régi és az új felárak | |
| Az utazási forgalom | |
| Régi és új szálloda-bonok | 75 |
| Magyar-német tranzit-forgalom | |
| Magyar-francia árucsereforgalom | |
| Felárak | |
| A kontingentált és nem kontingentált áruk ellenértékének kezelése | |
| Magyar-belga fizetési forgalom és a felárak | |
| Utazási pengő-csekkek svájci és hollandi viszonylatban | 75 |
| Gazdaadósságok | 81 |
| A helyesbítési eljárás szabályai | 82 |
| Kérelmek és jogorvoslat | 83 |
| A gabonaneműek tőzsdei határidőforgalma | |
| A Futura hirdetménye | 84 |
| A részvényjogi reform előkészítése | |
| Az igazságügyminisztérium kérdőpontjai | |
| Részvénytársaságaink mérlegadatai | |
| A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara válasza | 85 |
| A gazdasági joggal kapcsolatos 1936. évi miniszteri rendeletek mutatója | 90 |
| Állami pénzügyek | |
| Állampénzügyi helyzetünk javulása | 93 |
| A nemzetek nagy fegyverkezési versenye | |
| Hatása a gazdasági élet lendületére | |
| Hiányzik a biztonság érzése | 94 |
| Az 1939-37. évi előirányzat | |
| A pénzügyminiszter optimizmusa | |
| Óvatos kiadási politika | |
| Három elmélet az állam beruházó tevékenységéről | |
| Közigazgatási kiadások és bevételek | |
| A nyugdíjterhek emelkedése és a korai nyugdíjazások | 97 |
| Az 1935-36. évi tényleges eredmények | |
| A nagyobb termelés és jobb értékesítés hatása az adóbevételekre | 102 |
| A nagy adónyomás kedvezőtlen hatása | |
| Óvatosság az adócsökkentésnél | |
| Lehetőségek: az adóhátralékok elengedése részben vagy egészen, könnyítések a házadóterheken, az alkalmazottak külön adójának megszüntetése | |
| Az eddigi kedvezmények | 103 |
| Elkészült a vagyonátruházási illeték-kódex | |
| A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara bírálata | 105 |
| Az egyfázisú forgalmiadórendszer kiépítése | |
| A papíráruk és nyomdaipari termékek adója | |
| A vas-fázisrendelet módosítása: Fémöntödék, vas- és acélöntők, építkezési vasgerendák, betonvasak, rézlemezek és rézcsövek, az aluminium és ötvözetei | 108 |
| Az 1934-35. költségvetési év tényleges eredményeinek összevetése 1935-36. év adataival | |
| Az 1935. és 1936. évek II. felének összehasonlítása | |
| A zárolt bevételek külön kimutatásai | 114 |
| Az állami üzemek kiadásai és bevételei 1934-35. és 1935-36. költségvetési években, valamint 1935. és 1935. évek II. felében | |
| Az 1936-37. költségvetési év előirányzata | |
| Az 1934-35. és az 1935-36. évek, valamint 1935. és 1936. évek II. felének költségvetési mérlegei | 118 |
| A mezőgazdasági megsegítésre szolgáló alap | 125 |
| Az állami kölcsönök és egyéb tartozások állása | 126 |
| A legfontosabb pénzügyi rendeletek 1936-ban | 127 |
| Deviza-gazdálkodásunk és a Magyar Nemzeti Bank. A nemzetközi valutáris helyzet | |
| A nosztrifikáció és értékpapírbehozatali tilalom | |
| Az értékpapírok számjegyzékbe vétele, tovább függő nyilvántartása | 131 |
| Az új külföldi hitelrögzítő egyezmény | |
| A tőketartozások önként történő rendezésének részletei | |
| A Stillhalte-pengők felhasználásának módjai | 134 |
| A magyar deviza-gazdálkodás számszerű eredményei | |
| A külföldi hitelek pénztára | |
| A jegybank deviza-vételei és eladásai | |
| Belföldi aranyeladás | 137 |
| Felár-rendszerünk újabb alakulása | |
| A felárak táblázatos kimutatása | 139 |
| A Magyar Nemzeti Bank mérleg- és eredménytételei | |
| Ezek magyarázata | |
| Személyi változások | 140 |
| A valuta- és deviza-kényszergazdálkodás lebontásának feltételei | 143 |
| A nemzetközi valutáris viszonyok | |
| Nagy harc az aranyblokk valutái ellen | |
| A kontremin deport-tételei | |
| Elszakadás az aranyalaptól | |
| Az angol, amerikai és francia közös nyilatkozat | |
| A devalváló és nem devalváló országok | 145 |
| Zürichi valuta-árfolyamok 1928-1936-ban | |
| A devalvációk 1931-től 1935 végéig | |
| Az európai és tengerentúli országok valutáinak értékcsökkentése | 149 |
| A devalvációk folytán szigorított kényszergazdálkodás | |
| Az állam és a jegybankok erősebb beavatkozása | 151 |
| A nemzetközi váltóárfolyamok Budapesten és Zürichben | 152 |
| A jegybankok hivatalos kamatlábai 1936-ban | 154 |
| A jegybankok aranykészlete és bankjegyforgalma 1935-1936-ban | 155 |
| Két jegybank-reform | 156 |
| Pénzpiac és hitelélet | |
| A hitelélet visszatérése a normális keretekbe | |
| A kibontakozás és javulás útja | |
| A konjunkturális üzeletek vége | |
| Betétgyűjtés és vátlóleszámítolás | |
| A betétfejlődés akadályai | 157 |
| Záloglevelek | |
| A tőzsdei jegyzés és az árfolyamok | |
| Szó sem lehet új kibocsátásokról | |
| A záloglevéltulajdonosok károsodása | |
| A földhitelre alakult intézetek fúziója | 161 |
| A pénzintézeti fúziók ügye | |
| A magyar hitelszervezet szilárd | |
| A költségek szerepe a kamat-tételben | |
| Számszerű adatok | |
| Természetes csökkenés | 162 |
| A kamatkorlátozó rendelkezések | |
| A váltó- és a visszleszámítolás maximális kamattételei | |
| A kereskedelmi váltók kamata | |
| Betéti kamatok | |
| A kamat-marge nálunk és külföldön | |
| Megcsonkított kamattételek | 165 |
| A vidéki pénzintézetek helyzete | |
| A hitelrögzítés | |
| Nincs megfelelő munkaterületük | |
| A 2 milliónál nagyobb betétű 35 intézet | 166 |
| A magyar pénzintézetek összesített mérlegadatai 1913-ban, 1916-ban és 1925-1936. években | |
| A fontosabb mérlegtételek, valamint a fejlődés részletes magyarázata | 168 |
| A fővárosi vezető pénzintézetek helyzete | |
| A betétek, a váltótárca, a leírások és a tisztanyereség alakulása 1934-1936. években | |
| Az összesített adatokból levonható következtetések | |
| A Postatakarékpénztár adatai | 175 |
| A helyzet kedvezőbbre fordult, de még vannak megoldásra váró problémák | 180 |
| Áru- és értéktőzsdei eredmények | |
| A tőzsde figyelemreméltó tünetei | 181 |
| A gabonatőzsde eseményei | |
| Az export-gabona | |
| A búza miniámális ára | 185 |
| A határidőüzlet felfüggesztése | |
| Magyar Búzakiviteli Iroda | |
| A lebonyolítás módja | 184 |
| A búza áralakulásának körülményei | |
| Az 1936. évi világtermés eredményei | |
| A külföldi készletek | |
| A búza csikágói jegyzése | |
| A magyar áralakulás | |
| A magyar búzakészletek | |
| Hová, mennyit exportálunk | 185 |
| A különböző termények áralakulása az utolsó három évben | |
| Ezek magyarázata | 188 |
| A csepeli kikötő gabona-tárháza | 189 |
| Gabonatőzsdei bizottságok | |
| Gazdatanácsok | |
| A búza minőségi jegyzésének terve | |
| Országos mintavételi akció | |
| A Manitobabúza példája | 190 |
| A magpiac áralakulása az utolsó három évben | |
| Események a magpiacon | |
| Magyar Magkiviteli Iroda | 193 |
| Takarmánylisztek áralakulása | |
| Külön tőzsdék létesítésének terve | |
| Meghiúsult a liszt tőzsdei jegyzése | 194 |
| A liszt áralakulása minőségek szerint | |
| Akciók a liszt drágulása ellen | |
| A lisztforgalmiadó drágító hatása | |
| Az új adókulcsok | |
| Malomellenőrök sorsa | |
| A fővárosi piac ellátása | |
| Lisztexport | 196 |
| Az értéktőzsde alakulása havonként és összesítve 1933. év óta | |
| A hosszmozgalom okai és részletei | |
| A számjegyzékbe foglalt részvények | |
| Melyik részvényből hány százalék van nosztrifikálva | |
| A forgalomban levő fixértékek nosztrifikált mennyisége és jelentősége | |
| A tőzsdén jegyzett részvények névértéke és árfolyamértéke csoportonként kiszámítva | |
| A jövedelmezőség | |
| A legalacsonyabb és legmagasabb árfolyamok | 200 |
| Az árfolyamváltozások időpontjai | |
| A részvények és a fixkamatozású értékek áralakulása az utolsó három évben | |
| Az osztalék-változások 1935-ről 1936-ra | |
| Egyéb változások a részvénypiacon | |
| Hány részvényt jegyeznek a tőzsdén | |
| A nemzetközi tőzsdei helyzet és tőzsde-index | |
| Biztosítás | |
| Biztosítás ügyünk fejlődése | |
| Az intézetek áldozatkézsége | |
| A Phönix-ügy hatása és a válság elhárítása | |
| Államosítási ötlet | |
| A magyar biztosítási üzlet elmaradottsága | 208 |
| Budapest székesfőváros biztosításai | |
| A meghiúsult gyáripari egyezmény | 210 |
| Gergely Tódor nyugalombavonulása | 210 |
| Tűzbiztosítás | |
| A díjbevétel adatai | |
| A civil üzlet | |
| Gyári tűzbiztosítás | |
| A tűzrendészet országos rendezése | 211 |
| Betörésbiztosítás | |
| A díjbevétel adatai | |
| Rossz a kárarány | |
| Új feltételeken dolgoznak | 212 |
| Baleset-, autó-, szavatossági biztosítás | |
| A díjbevételek | |
| Kevés nálunk a gépkocsi | 213 |
| Szállítmánybiztosítás | |
| Díjbevétel | |
| Az emelkedés okai | |
| Kiviteli- és belső biztosítás | 214 |
| Jégbiztosítás | |
| Bevételek és kárfizetések | |
| Önrészesedés kikötése | |
| A dohánytermelés jégbiztosítása | 215 |
| Életbiztosítás | |
| A belföldi díjbevételek | |
| Elhanyagolt biztosítási ágazatok | 216 |
| A valutabiztosítások rendezése | |
| Külföldi intézkedéske | |
| A helyzet nálunk | |
| A valutabiztosítást megszüntető rendelet | 217 |
| A Phönix-ügy | |
| A kormány vagyonrögzítő rendelete | |
| A Pénzintézeti Központ szerepe a kibontakozásnál | |
| A díjtartalék hiányának fedezése | |
| A magyar biztosítók 6 milliós hozzájárulása | |
| A szolgáltatások csökkentése az esetleges hiány mértékéig | |
| Az Unitas rt. alapítása | |
| Érdekes bírói ítélet a díjfizetési rendeletről | 219 |
| Egyetemes érdekű rendeletek | |
| Az állami felügyelet új szabályozása | |
| Külföldi biztosító magyar vagyona | |
| A biztosítási állomány átruházása | |
| Életbiztosítási rendezés-alap | |
| Táblázat a felemelt biztosítási illetékekről | 223 |
| Külkereskedelem | |
| Nemzetközi külkereskedelmi helyzet | |
| Az ottawai egyezmény reformja | |
| Az oslói és az ouchy-i megállapodás felújítása | |
| Riedl-ter | |
| A német expanzió | |
| Devalvációk és a magyar külkereskedelem | |
| A következmények elhárítása | |
| Valutaárfolyam biztosítás | |
| Alkalmazkodás az új helyzethez | 227 |
| A magyar kivitel akciórádiusza | |
| Kivitelünk devizális jelentősége | |
| Az agrár- és ipari termelés exportfeleslege | |
| Az ipari kivitel fontossága | |
| Az agrárexport fejlesztése | |
| Minőségi ellenőrzés | |
| Márkázás | |
| Új intézkedések a minőségi exportban | |
| Hűtőházak és baromfikeltető-telepek | 232 |
| A kivitel árhelyzete | |
| Export-árolló | |
| Németországi kivitelünk árkérdése | |
| Importellenőrzési tervek | |
| Nyersanyag behozatal központosítása | 239 |
| Szabadabb mozgási lehetőségek a külkereskedelemben | |
| Nyilatkozatok a szabadabb nemzetközi forgalomról | |
| Könnyítések a behozatalban | |
| A hagyma- és burgonyakivitel felszabadítása | |
| Magkiviteli Iroda és Búzakiviteli Iroda szervezése | |
| Exportszindikátusok | |
| A termelői ár biztosítása | |
| Kontingensviták | |
| Új rendszer a kivitelben | |
| Készlet-kontingens | |
| Kontaktus a kereskedelem, a mezőgazdaság és Külkereskedelmi Hivatal között | |
| Új behozatali és kiviteli korlátozások | 242 |
| Szabadabb levegő a devizagazdálkodásban | |
| Az egységes felárrendszer kedvező hatása | |
| Diszponibilitás | |
| A magánkompenzációk szűkítése | |
| Önkompenzációs vállalatok lajstroma | |
| Az addicionális kivitel könnyítése | |
| Kliringek megszüntetése | |
| Gentlemen agreementek | |
| Fejlődő devízakompenzációs rendszer | |
| Devíza-mérleg | |
| Nyersanyagbeszerzési hozzájárulás | |
| Tervek kiviteli pénztárak létesítésére | |
| Exkliringkivitel | 247 |
| A Külkereskedelmi Hivatal munkája | |
| Átszervezés | |
| A Magyar Nemzeti Bank tevékenysége | |
| A Magyar Árucsereforgalmi kibővített munkaköre | |
| Bankok érdekeltségei a külkereskedelemben | |
| A Vámpolitikai Tanács és az ipar | 254 |
| Exportpropaganda | |
| Magyarország a külföldi vásárokon | |
| Exportfilmek | |
| Budapesti Nemzetközi Vásár | |
| Tenyészállatvásár | |
| Őszi lakberendezési kiállítás | |
| Magyarországi vásárok és kiállítások | 257 |
| Közlekedési reformok a kivitel érdekében | |
| A szállítás gyorsítása | |
| Container | |
| Gyümölcsszállítás teherautón | |
| Duna-tengerhajózás fejlődése | |
| Siklóhajójáratok létesítése | |
| Tárgyalások szabadidőkikötő létesítésére | |
| A tranzit-kereskedelem fejlesztése | |
| A tengeri kikötők szerepe | 259 |
| A magyar külkereskedelem helyzete 1936-ban | |
| Búzaértékesítés | |
| A kivitel fontosabb tételei | |
| A behozatal fontosabb tételei | |
| Rendelkezések a behozatal körül | |
| A faimport problémái | |
| Nyersanyagbehozatal | |
| Magyar- és külföldi iparok exportmegállapodása | |
| A nyersanyagbehozatal devizamérlege | |
| A nyersanyagbehozatal rádiusza | |
| Pamut-fiócco-keverés | 263 |
| Áruforgalmunk 22 országgal | |
| Az utolsó négy év főbb adatai | |
| Táblázat a külkereskedelmi korlátozásokról | 268 |
| Belkereskedelem | |
| A kereskedelem konjunkturális helyzete | |
| Viták a kereskedelem szükségességéről | |
| Sándor Pál kijelentése a kereskedelem létjogosultságáról | |
| A kereskedők száma és megoszlása Budapesten | 282 |
| A kereskedelem képesítéshez kötésének ügye | |
| Kereskedelem és külföldi képviseletek | |
| A szövetkezetek térhódítása az értékesítési munkában | |
| Az áruház-kérdés | |
| Tervek a kiskereskedelem bevásárlásának központosításáról | |
| Az ál-fióküzletek ügye | |
| A vásárjog új szabályozása | |
| A gyárak közvetlen eladásai | |
| A vidéki kereskedelem különleges kívánságai | |
| Az ipar és kereskedelem munkakörének szétválasztása | 285 |
| A kereskedelmi bérlemény védelme | |
| Kiskereskedelmi hitelakciók | |
| A kereskedelem egykéz-törekvései | |
| Kereskedői kartellek- és egységes fizetési feltételek | |
| Márkacikkek árvédelme | |
| Szabottár-akció | |
| Fegyelmi Bíróságok létesítése | |
| A tisztességtelen verseny választott bírósági elnökei | |
| Nemzetközi kongresszus a tisztességtelen verseny ügyében | 289 |
| Áralakulás | |
| Nemzetközi árhelyzet | |
| Nagykereskedelmi árindex Magyarországon | |
| Kiskereskedelmi árak alakulása | |
| Nagykereskedelmi árak emelkedése | |
| Rendelet az árelemzésről | |
| Az Árelemző Bizottság átszervezése és tagjai | |
| A kereskedelem közterhei | |
| Forgalmi-, fázisadórendszer kiterjesztése | |
| A kereskedelem adókívánságai | |
| Az adófelszólamlási bizottságok reformja | |
| Az adók kimunkálása | 293 |
| A hitelviszonyok alakulása | |
| Fizetésképtelenség száma | |
| A fizetésképtelenségi esetek havi megoszlása | |
| Szakmai adatok | |
| Kármegelőző hitelvédelem | |
| Az Országos Hitelezői Védegylet 10 éves fennállása | |
| Tíz év fizetésképtelenségi adatai | |
| A váltóóvások száma | |
| Új csődtörvény megalkotására irányuló kívánságok | |
| Szurday Róbert állásfoglalása | 299 |
| Az idénykiárusítások szabályozása | |
| Kiállítások és vásárok kötelező bejelentése | |
| A Budapesti Nemzetközi Vásár adatai | 302 |
| A kereskedelmi utánképzés ügye | |
| A kereskedelmi iskolák gyér létszáma | |
| Nőtanulók létszámának szaporodása | |
| Az egyetemi képzés | 303 |
| Kereskedelmi érdekképviseletek munkája | |
| Az érdekképviseleti fúziók ügye | |
| Sándor Pál halála | |
| Az OMKE új elnökei | |
| A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tevékenysége | |
| Bornemissza Géza kereskedelmi miniszter | |
| Halla Aurél kereskedelemügyi államtitkár | 304 |
| A Tisztességtelen Verseny Ellen Alakult Nemzetközi Liga brüsszeli kongresszusa | 305 |
| Élelmiszerkereskedelem: Tej- és tejtermékek, tojás, burgonya, főzelék, friss- és déligyümölcs, baromfi | |
| Termelési-, ár- és kiviteli adatok | 306 |
| Állatértékesítés: Felhajtás a fővárosba | |
| A vásáronkívüli felhajtás | |
| Vásári hitel | |
| Az állatárak alakulása | |
| Kiviteli adatok és ügyek | 310 |
| Gyapjúértékesítés: A termelés | |
| Az árak | |
| Az elővétel rendezése | 314 |
| Paprika- és gyarmatáruk: A szegedi, a kalocsai és a központi szövetkezetek | |
| A minősítés | |
| A gyarmatáruk behozatala | 316 |
| Borértékesítés - borkereskedelem: A hordóhiány | |
| Borközraktárak | |
| Intervenciós vásárlások | |
| Borpárlat készítése | |
| A fejadag és propaganda | |
| Kivitel | |
| A bortörvény végrehajtási utasítása | 318 |
| Textilkereskedelem: Drágulás a gyapot- és gyapjúpiacon | |
| Nagyobb behozatalt sürgettek a kereskedők | |
| Új nagykereskedelmi feltételek | 321 |
| Bőrkereskedelem: A nyersanyagbeszerzés nehézségei | |
| Drágultak az árak | |
| Finom bőrgyártásunk fejlődése | |
| A bőrárak alakulása | |
| A bőrkereskedelem kívánságai | 322 |
| Papír-, könyvkereskedés, könyvkiadás: Újabb vállalatok | |
| Az árak emelkedése | |
| A gyári árak indexe | |
| Nagykereskedelmi árak | |
| Behozatali adatok | |
| A könyvárak javulása | |
| A részletüzlet | |
| Könyves szaktanfolyam | 324 |
| Fakereskedelem: Behozatali ügyek | |
| Drágulás | |
| A tűzifaértékesítés vajúdása | 327 |
| Építőanyagkereskedelem: Ár- és index-adatok | |
| Építkezési tevékenység | |
| Építési költségek | |
| Vasúti forgalom | |
| Szabványosítás | |
| Adómentesség | |
| Városrendezési törvényjavaslat | 329 |
| Vas- és fémkereskedelem: Kontárkodás és verseny | |
| Behozatal | |
| Márkázás | |
| Szabottár | |
| Áralakulás | |
| Racionalizálás | |
| Fémáruk drágulása | 333 |
| Ipar | |
| Javuló helyzet | |
| Új beruházások | |
| Az egyes iparok százalékos javulása és tőzsdei megítélése | |
| A rentabilitás kedvezőtlenebb | |
| A nyersanyag drágulása | 336 |
| A gyáripari fejlődés adatai | |
| Az alkalmazottak és munkabérek | 339 |
| Az új ipari novella | |
| Országos Iparügyi Tanács | |
| Az ipari zártszám | |
| Áremelés és megtorlás | |
| Ipari Központ | |
| Városi vámok | 340 |
| Az ipari szakoktatás | |
| Az ipariskolák és a tanulók száma | 342 |
| Az állami és egyéb beruházások | |
| Az Ipari Munkaszervező Intézet | |
| A 48 órás munkaidő és minimális munkabérek | |
| Az érintett iparok és munkások száma | |
| Kifogások az intézkedések ellen | 343 |
| Id. Chorin Ferenc emlékezete | 345 |
| Nyersanyag beszerzésének gondjai | |
| A szükséglet mértéke | |
| Az árak emelkedése | |
| A hazai nyersanyagok előnyben részesítése | |
| Az iparügyi minisztérium kutatásai | |
| A Széchenyi Tudományos Társaság pályázatai | |
| Bauxitból vas | 346 |
| Benzinpótló anyagok | |
| Gáz barnaszénből | |
| A Fullerföld | |
| A recski ércbányászat | |
| Kopra helyett napraforgó-olaj | |
| Cserzőanyag tölgyfakéregből | 347 |
| Kutatás petróleum után | |
| Kaolin | |
| Konyhasó- és bromforrás | |
| Cellulose-gyár terve | 349 |
| Az ipari termelés racionalizálása | |
| Miért és mily irányban van erre szükség | |
| A Magyar Racionalizálási Bizottság jelentősége és nemzetközi kapcsolatai | |
| Előadásai, kiadványai és egyéb munkássága | |
| A szabványosító tevékenység | 350 |
| Kis- és kézműipar: A szakmánkénti megoszlás | |
| Egy kis statisztika az ipartestületekről | |
| A tagdíjteher szakmánként | |
| A közös anyagbeszerzés | |
| A kontárkodás | |
| Az árrombolás és az irányárak | |
| A közszállítások | |
| A munkaidő és munkabér szabályozása | |
| A kisipari kivitel | |
| Mestervizsga | |
| Továbbképző tanfolyamok | |
| Az érdekképviseletek szerepe | 353 |
| Szén-, bauxit- és mangánbányászatunk: A termelés és fogyasztás adatai | |
| A magyar szén népszerűsítése | |
| Koksztermelésünk fejlődése | |
| Aluminiumfogyasztás | |
| Mangánérctermelés | 358 |
| Villamos energia gazdálkodás: Termelési adatok | |
| Nagyobb fogyasztás, kisebb bevételek | |
| A villamosítás akadályai | |
| Az iparügyi miniszter nagy tervei | 361 |
| Vas- és fémipar: Nyersvas és nyersacél termelési és behozatali adatai | |
| Vasfélgyártmányok | |
| Nyersfémbehozatal | |
| A munkáslétszám, a termelési érték és a kivitel adatai | |
| Gépiparunk új gyártmányai | |
| Káros külföldi behozatal | |
| Fontosabb kiviteli cikkeink | 363 |
| Nemesfémipar: Behozatal | |
| Fizetésképtelenségek | |
| Munkásügyek | |
| Termelési adatok | 369 |
| Vegyészeti ipar: A kivitel és behozatal adatai | |
| Műtrágyák | |
| Az importált nyersanyagok drágulása | |
| Nagyipari vegyészetünk kiépítése | |
| Új iparcikkek és gyártási ágak | |
| A különböző ágazatok helyzete | |
| Szappan, kaucsuk-, és ásványolajipar | 371 |
| Építőipar: Kedvező volt az építkezési tevékenység | |
| A tatarozási adókedvezmények | |
| A téglagyárak eladásai | |
| Építőanyagok ára | |
| Az Országos Építőanyag-nap sikere | 376 |
| Anyag- és porcelánipar: Samott-, durva és finom kerámia | |
| Porcellániparunk fejlődése | 377 |
| Üvegipar: A termelés adatai | |
| Kivitelünk távolabbi országok felé | 378 |
| Útépítőipar: A pályázatra kiírt utak | 379 |
| Faipar: A fontosabb faféleségek behozatala | |
| Eltolódás az importban | |
| Behozatalunk a négy szomszédos államból | |
| Parketta-, láda-, furnér- és bútoriparunk fejlődése és utóbbi kivitele | |
| A faipar fázisadója | 380 |
| Textilipar: A fonó- és szövőipar termelési adatai | |
| A termelés racionalizálása | |
| Csökkenő jövedelmezőség | |
| A textil-nyersanyagok világpiaci ára | |
| Pamutgazdálkodásunk átállítása | |
| Gyapjúipar | |
| A Dischka-féle tabella | |
| A gyapjútermelés | |
| A Lanital | |
| A lentermelés | |
| Kenderfogyasztás | |
| Pamutkeverés | |
| Selyem- és műselyemszövőipar | |
| Műselyemgyár terve | |
| Textil-kivitelünk néhány részlete | 383 |
| Bőripar. A nagykereskedelmi árak és az index-számok | |
| A nyersbőr behozatali nehézségei | |
| Kikészített bőrkivitelünk csökkenése | |
| Termelési adatok | 389 |
| Cipőipar: A gyártás ízlésbeli és minőségi javulása | |
| Termelési adatok | 391 |
| Papíripar: A termelés növekedése | |
| A nyersanyagok drágulása | |
| Üzembővítések és új gyárak | |
| Papírfeldolgozóiparunk | |
| Termelési és fogyasztási adatok | |
| Kartellek | |
| Magyar cellulozgyár | 392 |
| Cukoripar: Termelési adatok | |
| Bajok a répaterméssel | |
| A belföldi cukorfogyasztás | |
| Az adómentes cukor | |
| Kivitel | |
| Londoni konferencia | |
| A cukorfogyasztás fejadagja | 394 |
| Cukorka- és csokoládéipar: Termelési adatok | |
| A csemegecsokoládégyártás és fogyasztás erős emelkedése | 396 |
| Malomipar: A lisztkivitel és ennek nehézségei | |
| Devalvációs veszteség | |
| Termelési adatok | 397 |
| Szeszipar: Kedvezőtlen körülmények | |
| Termelési és értékesítési adatok | |
| Kivitel | 398 |
| Sör- és malátaipar: Értékesítési lehetőségek | |
| Malátakivitelünk átállítása | 399 |
| Konzervipar: Gyümölcs- és főzelék-konzerviparunk helyzete | |
| Paradicsompüré-kivitel Angliába | |
| Hús-, libabáj- és halkonzerv | 401 |
| Szalámiipar: A drága sertéshús akadályozta a fejlődést | |
| Kiviteli nehézségek | 402 |
| Mezőgazdaság | |
| A földreform megkezdésének éve | |
| A birtokmegoszlási statisztikai eredményei | |
| Kötöttforgalmi birtokok adatai | |
| Nagybirtok és kisbirtok vitája | |
| Móricz Miklós dr. népesedési számításai | |
| Nemzeti szempont a birotkpolitikában | |
| A telepítés problémái | |
| Honnan veszi az állam a földet | |
| Mennyi föld kerül felosztásra | |
| A telepítés első félévének eredményei és tapasztalatai | 404 |
| A háborúutáni földreform likviditása | |
| Az Országos Mezőgazdasági Kamara javaslatai | |
| A rendezés elvei | |
| A Nagyatádi földreform adatai | |
| A hitbizományi reform életbelépése | |
| Birtokközpont | |
| A tagosítási munka megindulása | |
| A tanyakérdés megoldása | |
| Kozma Miklós tervezete | 411 |
| A birtokforgalom adatai | |
| A földárak alakulása | |
| Földbérlők száma és a földbérletek terjedelme | |
| A földbérlők kívánságai | 414 |
| A mezőgazdasági termelés rentabilitása | |
| Az OMGE termelői árszámításai | |
| A szövetkezetek szerepe | |
| A szövetkezeti jog reformja | |
| A magyar belső piac jelentősége az értékesítésben | 417 |
| Az agrárgazdálkodás jövedelmezősége | |
| Az üzemanyagárak | |
| A termelési és értékesítési költségek csökkentése | |
| Az adósságterhek | |
| Új hitelek, zöldhitel-rendelet | |
| Mezőgazdasági hitelszervek fúziója | |
| Adókérdések | |
| A szállítási költségek csökkentése | |
| A gépmunka szaporodása | |
| Újabb gépbeszerzések | 420 |
| Törekvések belterjes gazdálkodásra | |
| Talajtérképek készítése | |
| Homoki gazdálkodás | |
| Szikes területek hasznosítása | |
| Az öntözés ügye | |
| A legelőgazdálkodás megjavítása | |
| Alföldi Zöldmező-Szövetség | |
| Ugarkérdés | |
| Műtrágyafogyasztás | 424 |
| A gazdák oktatása | |
| Gazdatitkár | |
| A gazdatisztek munkája | |
| A földmívelésügyi minisztérium tevékenysége az oktatás terén | |
| Marschall Ferenc beszéde a Felsőoktatási Kongresszuson | |
| Szövetkezeti oktatás | |
| Mintatelepítések | 429 |
| Mezőgazdaság statisztika | |
| A Statisztikai Hivatal nagy munkája | |
| Agrárstatisztikai feladatok | |
| Az OMGE számtartási adatgyűjtése | |
| Az Országos Mezőgazdasági Üzemi Intézet munkája | |
| A földmívelésügyi minisztérium hírszolgálata | 432 |
| A mezgőazdasági termelés | |
| A szántóföld megoszlása | |
| A termelési ágak | |
| A hét főtermény vetésterülete birtokkategóriák szerint | |
| A búza-, rozs,- árpa-, zab-, tengeri- és burgonyatermeklés számszerű adatai | 433 |
| Minőségi termelésre irányuló törekvések | |
| Alföldi gazdálkodás megjavítása | |
| A búzatermés minőségi eredménye | |
| Vetőmag-akciók | |
| Gyapottermelési kísérletek | |
| Magtermelés minőségi emelése | 438 |
| Ipari növénytermelés | |
| Az értékesítési árak megjavítása | |
| Ipari Növénytermelési Bizottság átszervezése | |
| A Növényegészségügyi Szolgálat megszervezése | |
| Dohánytermeléssel kapcsolatos kérdések | 441 |
| A mezőgazdasái kistermények hozama | |
| Zártterület a hagymatermelésben | |
| A gyümölcstermelés fejlesztése | |
| Oktató munka | |
| Szilvaaszalás | |
| Gyümölcsmárkázás | |
| Csemegeszőlőtermelés | |
| A bortermelés eredményei | |
| Értékesítési problémák | |
| Erdősítés | 444 |
| A baromfitenyésztés fejlesztése | |
| Keltetőtelepek | |
| Az állatállomány adatai | |
| Törzskönyvelési munka | |
| Tenyészállatbehozatal | |
| Sertéstenyésztés fejlődése | |
| Lótenyésztési kérdések | |
| Az értékesítési árak megjavítása | |
| Juhtörzskönyvelési kérdések | |
| Országos Mezőgazdasági Kiállítás | |
| A nyersbőr kezelése | |
| A tejgazdaságok kedvezőbb helyzete | 448 |
| A mezőgazdaság elemi károsodása | |
| Jégkár adatok | |
| A dohánytermelés kötelező biztosítása | |
| A tűzrendészeti törvény mezőgazdasági vonatkozásai | 452 |
| Mezőgazdasági érdekképviseleti ügyek | |
| A mezőgazdasági kamarai törvény reformja | |
| Kóos Mihály nyugdíjazása | |
| Személyi változások az Országos Mezőgazdasági Kamarában | |
| Buday Barna halála | |
| Az OMGE és a mezőgazdasági kamarák munkája | |
| A GyOSz tevékenysége | 454 |
| A Páneurópai agrárkonferencia tanácskozása | |
| Javaslatok az európai agrártermelés és értékesítés ügyében | 456 |
| Szociális ügyek | |
| A gazdasági vagy kulturális közviszonyok szerkezeti torzulásának hatása | |
| Hibaforrások | |
| Speciális statisztikai felvétel szükséges | |
| Magasabb népműveltség | |
| Tudnia kell, hogy szegénységünkhöz mérten kell dolgozni | 458 |
| Népesedési mozgalom | |
| Kivándorlás | |
| Egykekérdés | |
| Országos Közegészségügyi Intézet munkája | |
| Zöldkereszt-akció | |
| Egészségügyi védőkörök | |
| Hadigondozottak ügye | 460 |
| A kolduskérdés rendezése | |
| Magyar norma | |
| Szegénygondozó Nővérek munkája | |
| Horthy Miklósné ínségakció eredményei | |
| A jótékonysági egyesületek adatai | 463 |
| A nemzeti jövedelem megoszlása | |
| Az adóteher adatai | |
| A megélhetés drágulása | 465 |
| A köztisztviselők kívánságai | |
| Magánalkalmazottak számának növekedése | |
| Tisztviselői hitelek | |
| Családiházépítési kölcsönök | |
| Munkás-családiházépítési hitelakció | |
| Munkásöröklakások | 467 |
| Az állástalan ifjúság hármas problémája | |
| A diákkérdés megoldása | |
| A magángazdaságban alkalmazott diplomások helyzete | |
| Újabb elhelyezési akciók | |
| Eckhardt Tibor javaslata | |
| Nemzeti önállósítási alap | |
| Az egyetemi ifjúság kívánságai | 470 |
| Numerus clausus az ipari foglalkozásokban | |
| Szociális vonatkozások az új ügyvédi rendtartásban | |
| Numerus clausus az ügyvédségben | 472 |
| Az értelmiség szociális statisztikája | |
| A dolgozó nők problémája | |
| Vezető-egyéniségek kiképzése | 473 |
| A munkabérek javulása | |
| Minimális munkabér az egyes iparágakban | |
| Maximális munkaidő megszabása | |
| A Nemetközi Munkaügyi Hivatal munkabéradatai | |
| A foglalkoztatott munkások létszámának gyarapodása | |
| A munkanélküliség csökkenése | |
| A munkanélküliség időtartama | |
| A munkaközvetítés adatai | 475 |
| A szociális biztosítás helyzete | |
| A társadalombiztosító szervek taglétszáma | |
| Az Országos Társadalombiztosító Intézet tevékenysége | |
| A Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének munkája | |
| Az öregségi tartalékalap tőkéinek elhelyezése | |
| A kihelyezések jövedelmezősége | |
| Öregségi járulékok folyósításának megkezdése | |
| A balesetbiztosítósi ágazat eredményei | |
| A rokkantsági ágazat munkájának adatai | |
| Társadalombiztosításra vonatkozó rendeletek | |
| A vállalati nyugdíjpénztárak részletes adatai | 479 |
| Gazdatisztek kötelező biztosítása | |
| Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet átszervezése és tevékenysége | |
| A mezőgazdasági napszámbérek alakulása | |
| A napszámosok helyzetének romlása | |
| A mezőgazdasági munkásság életviszonyai | 487 |
| Az Interparlamentáris Unió szociális vonatkozású tárgyalásai Budapesten | |
| A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal tanácskozásai a 40 órás munkahétről | 489 |
| Közlekedés | |
| Miniszterváltozás | |
| Egységes közlekedési politika | |
| Senn Ottó | 490 |
| A közlekedésügy a nemzeti vagyonban és jövedelemben | 491 |
| A MÁV naptári és költségvetési évekre számított forgalma | |
| Az áru- és személyszállítási teljesítmények | |
| A sebesvonatok | |
| A forgalomemelkedés részletei | |
| Fontosabb tömegáruk | |
| A forgalom nemzetközi vonatkozásai | |
| Az utasforgalom részletei | |
| A filléres gyorsvonatok | |
| Az üzleteredmények | |
| A személyzet | |
| A nyugdíjterhek | 491 |
| A MÁV díjszabási politikája | |
| Reformjavaslatok a vámok és mellékilletékek ügyében | |
| Az egységes megoldás részletei | 499 |
| A MÁV beruházások szüksége és tervei | |
| Új vonalak | |
| A vasút gépkocsiüzeme | |
| A MÁV járműparkja | |
| Motorizálási törekvések | |
| Sínautóbuszok | 501 |
| A vasút és az autó | |
| A MATEOSz-egyezmény | |
| A fuvarozási áru megszerzése (Maház) | |
| Az országúti szekérfuvarozás versenye és ellensúlyozása | 503 |
| Az ország gépjárműállománya | |
| Az autóbehozatal megkönnyítése | |
| Kis kocsik szériagyártásának terve | |
| A tiszta benzinadó | |
| Autórendészeti kérdések | |
| Kötelező szavatossági biztosítás | |
| A benzinfogyasztás adatai | |
| A kutak szerepe | |
| A műbenzin | |
| Akkumulátoros hajtókocsik jelentősége | 506 |
| Útügyünk fejlesztése | |
| Hiányos útjavítás | |
| Nemzetközi utak | |
| Bekötő utak | |
| Új úttörvény | |
| Koltay Mátyás propagandája | |
| Külföldi adatok | 509 |
| Folyamhajózásunk | |
| A dunai társaságok poolja | |
| Új megállapodás | |
| A MFTR mérlegének és szanálásának részletei | |
| Új hajórendelések | |
| Forgalmi adatok | 512 |
| A Duna-tengerjáró hajók | |
| M. Kir. Duna tengerhajózási rt. | |
| Új hajók rendelése | 515 |
| A belhajózás | |
| A Sió-Dráva hajózhatóvá tétele | |
| A tiszai hajózás fejlesztése | 516 |
| A Körösök szabályozása | |
| A balatoni hajózás | |
| A kompforgalom | 517 |
| A budapesti vámmentes kikötő forgalma és ennek részletes adatai a különböző üzletágakban | |
| A kikötő forgalma és pénzügyi eredményei | |
| A szabad kikötő ügyének változatai | 518 |
| Kapcsolatunk a fiumei kikötővel | |
| A magyar-olasz egyezmény előnyei | |
| Magyar fővámhivatal | |
| A fiumei-anconai új díjszabás | 522 |
| A m. kir. Posta forgalmi adatai különböző üzletágaiban | |
| A rádió adatai | |
| A nemzetközi díjak emelése | |
| A csomagforgalom lebonyolításának meghiúsult terve | |
| A posta beruházási programja | 523 |
| A légiforgalom | |
| Új nemzetközi vonalainak | |
| Az új repülőtér | |
| A Magyar légiforgalmi rt. akciói | |
| Az utas- és áruforgalom | 527 |
Katona Béla
Katona Béla műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Katona Béla könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.