Az erdélyi magyar falu helyzete

Előszó

Részlet:

A MAGYAR FALU SORSA ERDÉLYBEN.
A megszállás és a trianoni békekötés következtében a Kárpátok övezte területen a magyarság földrajzi elhelyezkedésében nagy eltolódások történtek. Az idegen hatalom által elfoglalt területeken élő magyarság egy része igyekezett a magyar uralom alatt megmaradt területekre áttelepedni. Hogy ez a, bizonyos kényszerű körülmények következtében beállott kisebb fajta népvándorlás erősen csökkentette az új határok között maradt magyarság ellenálló erejét és számbeli változásokat idézett elő a most már kisebbségben levő magyar nemzetiség kárára, az kétségtelen. Nem szemrehányás vagy vádaskodás az a megállapítás, hogy a magyarságnak ezt az utódállamok területén így bekövetkezett gyengülését első sorban a városi magyar középosztálynak Magyarország területére való kiözönlése idézte elő. Hogy ez mennyiben volt szükséges vagy szükségtelen, hogy mennyiben játszott ebben közre a kényszer vagy az önkéntes, szabad elhatározás, annak bírálata nem tartozik ide. Annyi tény, hogy a földhöz kötött, falun lakó magyar földmívesosztály volt az, amely a maga röghözkötöttsége és nehezen megmozdíthatósága következtében első sorban biztosította azt, hogy a régi Magyarország elcsatolt területeihez való jogunkat az ott lakó magyarság puszta léte alapján is hangoztathassuk.
Sem az évezredes kultúrának, sem az önrendelkezési jognak nem volt szerepe a békét diktáló hatalmasságok előtt annak az elbírálásánál, vájjon egy bizonyos területhez kinek van több joga. Egyedül a lakosság nemzetiségbeli megoszlása volt az a körülmény, amelyet elbíráltak a területek odaítélésénél. Vissza