Mindent az Istenért

Előszó

Amerikai missziós utamon bárhol megfordultam, mindenütt azt találtam, hogy az ottani katolikus magyar élet elválaszthatatlan az Isteni Szeretet Leányainak áldozatos munkájától. Sokszor elcsodálkoztam fáradhatatlanságukon, amit csak igénytelenségük mult felül. Kevesebb jutalomért, senki se dolgozott náluk többet a Magyar Amerikában.
Minél jobban megismertem őket, végzett munkájukat, annál jobban érdekelt a szellem, amelyből éltek s élnek. Így terelődött figyelem az Isteni Szeretet Leányai Társulatának megalapítójára, Lechner Mária Franciska Anyára. Hálás vagyok érte az isteni Gondviselésnek. Hálámat igyekeztem leróni. A jó Nővéreknek tartott lelkigyakorlatok elmélkedéseibe bele-beleszőttem Franciska Anya nagyszerű életpéldáját, lelkének nagy kincseit. Új tűz gyulladt a szívekben, a szemek új fénytől csillogtak s persze, hogy a száj se maradhatott így néma. Kértek és mindig hangosabban mondogatták:
- Kedves Father, a szó elrepül, a legszebb gondolat is elszürkül a gonddal terhelt hétköznapok egymásutánjában, de a betű, az írás megmarad! Tessék leírni, részünkre megörökíteni Alapító Anyánkról elmondott elmélkedéseit...
Jóságos Anyjukért sürgető, serénykedő buzgóságuknak engednem kellett. Így született meg ez a jóakarattal készült könyvecske. Bárcsak elérné célját! Jobbá tenne bennünket. Föllelkesítene Franciska Anya példájának követésére, fölszítaná bennünket az ő közbenjáró erejének hitét, s így előbbre vinné azt a célt, amely leányainak és tisztelőinek leghőbb vágya, hogy megdicsőülve lássuk Őt oltárainkon. Vissza