Keresztény bölcselet elemei

Fülszöveg

A méh ismeri kaptárának képletét, a hangya ismeri a hangyaboly képletét, egyedül az ember nem ismeri saját társadalmának képletét. Pedig ez a képlet a végtelen Teremtőhöz áll közel, csak rá kellene kapcsolódnia.
Az ember nemcsak létének jelentését vesztette szem elől, rádöbben arra is, hogy nem képes megvalósítani emberségét. Az ember képtelen ember lenni. Nincs eszménye, törvénye, nincs igazi vezérfonala, amit hajlandó lenne követni, így nem látja biztos kikötőjét.
Egyébként ez a szörnyű képtelenség-érzés íratta Kafkával: "Nekem is, mint mindenkinek, van születésemtől egy súlypontom, amelyet a legbolondabb nevelés sem volt képes elmozdítani. Még megvan ez a súlypontom, de valahogy hiányzik a megfelelő test."
Ezt a megfelelő testet kívánja adni a keresztény filozófia, mert ha Teremtőnk és Létbentartónk nem áll közel hozzánk, nincs köze életünkhöz, csak tovább élezi az ember etikai elkeseredését, ólomként van jelen életében, világnézete és vallási hovatartozása.
A legnagyobb baja, hogy elhagyta nemcsak szellemi, de szerves kapcsolatát annak, aki a teremtésben megalkotta.
"Égi földi kapcsolataink" című könyvemben részletesen írtam a kapcsolatfelvétel lehetőségéről. "Istenhez egyre közelebb" című írásomban megérthetjük azt a közvetlen szoros közelséget, mely a kegyelmek kiáradásával összefűz bennünket. Ez lesz a harmadik könyvem értelme; hogy "Optimista filozófiánk keresztény módra" működjön az olvasóban. Vissza