Előszó
A földtan a Föld összetételének, anyagainak, felépítésének /szerkezetének/ és fejlődéstörténetének /múltjának/, valamint a rajta élők fejlődésének és változásainak vizsgálatával foglalkozik.
A...
Tovább
Előszó
A földtan a Föld összetételének, anyagainak, felépítésének /szerkezetének/ és fejlődéstörténetének /múltjának/, valamint a rajta élők fejlődésének és változásainak vizsgálatával foglalkozik.
A Föld története a kéregnek és a rajta keletkezett életnek a története. Ezért a földtani megismerésekhez szükség van a szerves anyagi világ ismeretével foglalkozó tudományok megállapításaira is /őslénytan, állattan, növénytan/; Ismeretanyagának teljes kiépítéséhez azonban felhasználja valamennyi természettudományt. Éppen ezért a földtan komplex, oknyomozó és egyben történeti kapcsolattudomány, a legdialektikusabb valamennyi természettudomány között.
Tudjuk, hogy a megismerés a természetnek az ember útján való visszatükröződése. Az ember folytonosan közeledik a természet teljes megismerésihez, absztrakciókat, fogalmakat, törvényeket hozva létre, megalkotja a világ tudományos képét. Minden tudományos absztrakció a természetet mélyebben, hívebben, teljesebben tükrözi vissza. Az élő szemlélődéstől az absztrakt gondolkozáshoz és attól a gyakorlathoz vezető út az igazság megismerésének, az objektív valóság megismerésének dialektikus útja. Ezeket a megállapításokat követi és gyakorolja a földtani megismerés útja és módszere.
Kiindulási alap mindig a természetben végzett megfigyelés, amiből a földtani tényeket nyerjük. Ezek az adatok szolgáltatják a tapasztalati földtan anyagát.
A földtan tudománnyá akkor válik, ha értékesíteni tudjuk a tapasztalatokat, azaz tudunk a tényekből következtetéseket levonni. A következtetés, a tények, a földtani jelenségek kiegészítését, összefüggő folyamattá elevenítését a gondolati földtan végzi.
Vissza