Fehérgyarmat és környéke

Előszó

Hazánk ÉK-i részén terül el a közel 6000 négyzetkilométer területű Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, az ország legkeletibb megyéje. Fehérgyarmat és környéke e megyének sajátos tájegységeit egyesíti magába, azt a területet, amely a Tisza, a Szamos és az országhatár által határolt sarokban fekszik: Erdőhát, Szamoshát, Tiszahát, együtt a szatmári síkság É-i része. A tájegység vizeit a Szamos és a Túr viszi a Tiszába. A folyókkal és csatornákkal tagolt tájban megbúvó falvak története és mai élete nagyon különböző. A múlt történelmi eseményei, a régiek életvitele formálta és alakította ki azt az emberi mentalitást, építészeti gyakorlatot, mely napjainkig meghatározója e tájnak. Az egymással és a természettel küzdő ember apáról fiúra szálló heroizmusának látható nyomai teszik hangulatilag vonzóvá e tájékot. A táj népét és történelmét Ady Endre és Móricz Zsigmond soraival jellemezhetjük talán ma is a legpontosabban:
"... bölcs világ ez, legmagyarabb világa a világnak. Itt az emberek nem hazudnak akarattal, ha keserű a szájuk, köpnek, ha viszket a tenyerük, ütnek, ... itt vannak akik Kálvin istenéből bölcs, külön magyar istent csináltak, erre felé nem koronáz Ugocsa, ezen a tájon verődött össze Esze Tamás kuruchada. Ez itt a magyar föld, az első foglalóké, magyar, tehát véres, szomorú, fáradt, sivár, de harcos, de szép, de elpusztíthatatlan..." (Ady) Vissza