Magyarország története különös tekintettel iparra és kereskedelemre I-II.

A legősibb kortól 1920-ig/1920-tól napjainkig

Szerkesztő

Dr. Halla Aurél

Dr. Dobrovics Károly

'Dr. Halla Aurél: Magyarország története különös tekintettel iparra és kereskedelemre I-II. ' összes példány

Kiadó:	Monopol Könyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1936
Kötés típusa:	Félbőr
Oldalszám:	698 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Félbőr könyvkötői kötésben.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ez a kétkötetes munka, miként a címlapja is jelzi, nem igényli összeállítói részére a szerzőség babérait, hanem megelégszik a szerkesztői minőség szerényebb jellegével. A munka ugyanis, amelyet... Tovább

Tartalom

Tartalomjegyzék az első kötethez
Bevezető rész
Előszó	5
E munka kísérlet a történelem gazdasági, különösen ipari és kereskedelmi tényeinek újszerű beállítására
Bevezetés	9
A történelem nemzetközi jogi szerepe	9
Szerb igények	10
Honvisszafoglaláskori délszlávok
Csrni Jovan
A török hódoltság és Csarnejovics Arzén kiváltságai, mint szerb igények alapjai
A szerb és délszláv propaganda
Jirecsek Konstantin
Román igények	12
Sinkay és Major Péter folytonossági elmélete - Anonymus az oláhokról
Az "oláh" nem népet, hanem mindenféle pásztort jelent
A szerbek Anonymus szerint elszlávosodott magyarok	14
Cseh és osztrák igények	14
A német-francia ellentét: Magyarország sorsa	15
Török-francia szövetség Magyarország ellen
Mátyás király törekvése a német császárságra
Franciaország szemében Magyarország nem ellenség, csak Németország függvénye
Történelem a belügyekben	17
A Szent Korona jogrendszere
A Szent Korona jogrendszere és a munkáskérdés
Kartelkérdés
Nemzeti jövedelmet megosztó kérdések
Szent Korona és a megélhetés
A közgazdasági élet szereplői, mint történelmi személyek
A magyar történelem korszakai	25
Iratlan történelem	25
Legrégibb időtől Dentumogeriáig
A magyarság mutatkozik Nagymagyarország legrégibb lakójának
Egyes iparágak hazánk őskorában kereshetik eredetüket
Anonymus és Herodotosz a magyarság őskoráról
Más a magyar terület iratlan történelme
Irott történelem	28
Ingó, ingatlan és kapitalista vagyon korszakára oszlik
Az ingatlan vagyon korszaka szükséges nagybirtok, nagybirtokos szövetségek és a nagybirtok alattvalói korára tagolódik
A mohi csata és a mohácsi csata történelemtagoló jelentősége
Az ingó vagyon kora Géza fejedelem haláláig (997), az ingatlan vagyon első korszaka IV. László haláláig (1290), második korszaka Budavár török megszállásáig (1541), a harmadik 1848-ig tart, ettől kezdve napjainkig tart a kapitalista korszak
A Magyar Terület a Honvisszafoglalásig.
A történelmi Magyarország területének őskőkori népe és ipara	37
Magyarország geologiailag a devonkorral kezdődik
A visegrádi Niagara
Trópusi éghajlat
Jégkorszak
Flóra
Legősibb fánk az akác, legősibb dísznövényünk az árvalányhaj és a szalmavirág
Fauna
Mammuth, tur és taránd
Őseink csodaszarvasa az óriás gím
Megjelenik Magyarországon az első ember
Ipar teszi emberré az embert
Az ember Afrikából származott hozzánk
Az ősember kulturája, ipara Magyarországon fejlődött ki és érte el legmagasabb fokát	2
Magyarország az ősemberi kultúra bölcsője	42
A szarvas útja a jégkorszak megszüntével észak felé	44
Követi az ember
Az első kereskedelmi út	44
Az első magyarországi ember nyelve	45
Társadalmi élet, ipar
Első ipari forradalom: áttérés a kő alakjáról a kő anyagára	49
A kapitalista vagyon legkezdetlegesebb alakja	50
Mit termelt az őskőkri ipar?	50
Állatbőrfeldolgozás
Szerszámkészítés
Fegyvergyártás a solutréi korban
Ékszerek
Cserépedények
Magyarország területének népe és ipara újkőkortól a vaskorig	56
A Tisza és az embertelepülés
Újkőkori épvándorlás hazánkban
Az első tanyavilág
Világkereskedelem a Góbi sivatagtól Madridig
A velemszentvidi bronzgyár	59
Gabonaközpont Szarvas vidékén	59
Földmívelés	59
Kapakultura
Az első szántás
Újkőkori gyümölcsnemesítés
Újkőkorig visszanyúló szokásaink
Tanyás nomádság	62
Cölöpépítmények hazánkban	63
Kialakul a tulajdonjog és a jogrend	66
Vaskor	69
Népek zűrzavara
Földmívelésük
Érc- és sóbányászat
Kereskedelmük
Rómaiak. Hunok. Avarok. Római és hun ipar és kereskedelem hazánkban	71
Római hódítások
Római-dák háború
Városalakulások
Pannónia nyugati határai
Ipar
Kereskedelem
Állami gyárak
Úthálózat
Kereszténység és keresztényüldözés Pannóniában
Népvándorlás	76
Hunok	77
Attila
Nagyságának titka
Ipara, kereskedelme
Hadszervezete
Hun összeomlás
Hunok után anarchia	81
Avarok	82
Szlávok	82
A Magyar Nép Története
Az ingó vagyon korszaka. Honvisszafoglalás	85
Nem honfoglalás, hanem honvisszafoglalás
Hun-magyar haza a Fekete-tenger mentén
Anonymus elbeszélése
A Tripartitum a magyarok és hunok közös eredetéről
A honvisszafoglalás. Magyarország területe	95
A honvisszafoglalók száma	96
Nemzetközi helyzet honvisszafoglaláskor	99
Csehország	99
Szerbia	99
Románia	99
Ugron rabonbán annyi, mint Zsil vizi bán
Görögország	99
VI. Leó és VII. Konstantin császárok a magyarság őstörténetírói
Lengyelország	100
Oroszország	100
Ausztria	101
Pápák	101
Német birodalom	101
Franciaország	102
Anglia	102
Olaszország	103
Spanyolország	103
A honvisszafoglaló magyarság jellemzése	104
Egyéniségük
Élelmezésük
Ruházatuk
Mulatságaik és ünnepélyeik
Dáridózás
Népünk honvisszafoglaláskori összetétele	110
Hét magyar törzs
Székelyek
Kazárok
Besenyők
Bolgárok
Avarok
Oroszok vagy ruthének
Oláhok
Németek
Ingó vagyon, hadszervezet és jogrend	113
Az ingóvagyon és hadszervezet összefüggései
"Magyar" nevű királyunk a Fekete-tenger-menti hazánkban
Hun és magyar nép azonos, a magyarság hun hadszervezettel bírt, csak a népnév változott
Az ingó vagyon jogrendje
Vérszerződés	122
A vérszerződés bizonyítékai
Anonymus ingatlan vagyon korszakában élt, mégis ingó vagyonúnak adja a vérszerződést, ez egyik legfőbb bizonyíték hitelessége mellett
Anonymus hitelének egyéb belső bizonyítékai
A visszafoglalt haza a vezérek alatt	128
Törzsrendszer
Fejedelmek
Honvédelmi portyázások
Zsákmányolás
A törzsrendszer dacára élt az egység tudata
A külföldi csatavesztések következményei	132
Kereszténység és ősmagyar hit	135
A kereszténység első összeütközése az ősmagyar hittel Gordás és Magyar királyaink alatt
Az ingatlan vagyon és a kereszténység összefüggései
A quedlinburgi egyezmény 973-ban	138
Az ingatlan vagyon korszaka (997-1848)	140
A királyi vagyon egyéni és közjogi egységének kora	142
Nemzetközi helyzet - Ausztria	142
Csehország	145
Lengyelország	147
Német királyság és császárság	148
Német birodalom	149
Pápaság	150
VII. Gergely pápa a magyar függetlenségről
Olaszország	152
Franciaországból Olaszországban feltűnnek az Anjouk, a későbbi magyar uralkodócsalád
Franciaország	152
Anglia és Skócia	153
Szent István rokonsága az angol uralkodóháznál
Spanyolország	154
Oroszország	154
Szerbia és Horvátország	154
Görög birodalom	155
Magyar és görög uralkodók rokonsága
Törökök	155
A királyi vagyon egyéni és közjogi egységének krónikája	156
Szent István keresztény előtti neve Vajk, ami győzőt jelent
Leveri a törzsfőket
Fiát, Szent Imrét megöli egy vadkan
Szent István rokonsága menekül
Péter
Aba Sámuel
Péter másodszor
Az ősi hit lázad
I. Endre
I. Béla
Az első általános választójogra alapított országgyűlés
Salamon
I. Géza
Szent László
Könyves Kálmán
Dalmácia és Horvátország meghódítása
II. István
II. vagy Vak Béla
II. Géza
II. László és IV. István, velük egyidőben III. István
III. Béla
Imre
III. László
II. Endre
Aranybulla	167
Az első nemesi megyei gyűlés 1232-ben	167
IV. Béla
Tatárjárás
Az ország újjászervezése
V. István
IV. vagy Kun László
Megalapozza a Habsburgok uralmát
Magyarország területe az Árpádházi királyok alatt	170
Anyaterület	171
Hozzátartozott Nagymmoravia, Alsó-Ausztria jelentékeny része, a Karantán szélek, Szerémség, Nándorfehérvár (Belgrád), Erdély, Temesi kerület, Szepesség is
Kapcsolt részek	175
Szlavónia	175
Horvátország	176
Dalmácia	178
Szörényi bánság	178
Macsói bánság	179
Ozorai, sói, krucsói, boroncsi bánság, verbászi ispánság	179
Hűbéres tartományok	179
Galicia és Lodoméria	179
Kunország (Cumánia), azaz Moldva és Havasalföld	180
Bulgária	181
Szerbia	182
Bosznia és Hercegovina (Ráma)	183
Stiria	184
Nemzetiségi kérdésünk történelmi alapjai - Népmozgalm, életmód
Népesség	187
Uralkodó osztály és nép magyarul beszéltek, de voltak idegen nyelvűek is, viszont ezek sem lehettek idegenek a magyartól
A szláv csak nyelv, nem faj
A valóban idegenek, akik nem is magyarosodtak el, csak jóval a honvisszafoglalás után telepedtek be
Görögök és magyarok közeli kapcsolatai
Keresztény műszavaink
A görögök teljesen eltűntek a magyarban
Eltűnt nemzetiségek a görögön kívül	196
Kabarok	196
Besenyők	196
Kunok (A kunok nem tatárok, de nem is törökök)	196
Jászok	198
Böszörmények	198
Tatárok	198
Pannón-szlávok	199
Morva-szlávok	199
Szétszóródottságuk miatt magyarosodtak el	200
Csehek	200
Szaporogi kozákok	200
Vallon olaszok	200
Franciák	201
El nem magyarosodtak	201
Tótok vagy szlovákok	201
Moymir átveszi a magyar sereg megjelenési formáit
Goralok vándorolnak a gyepükre
Előbb németek jönnek, azután jelennek meg a mai szlovákok ősei
Lehoták
Dunántúli oláhok felvándorlása a felvidékre és egyesülése a tótokkal
Szerbek, horvátok, szalvónok	209
A szerbek eredete
Ők voltak a triballok
A szerbek harcai Nagy Sándorral
Szerbek és hunok
Szerbek és görögök
Cyrill és Method megtérítik őket
Az irodalmi szerb nyelv Raguzából ered
A magyar és szerb királyok családi összeköttetései
Dusán cár
Honvisszafoglaláskor Magyarországon nem laktak, de egy egész magyar hadsereg telepedett közéjük Zuárd és Kadosa vezérlete alatt
A török-szerb háborúk Magyarországra űzik a szerbeket
Mátyás király szívesen fogadja őket
A mohácsi csata után ellenség gyanánt is terjeszkednek
Morlákok vagy uszkok
Csarnejovics Arzén
A szerbek kiváltságai
1706-ban vetik föl az elszakított trianoni területre igényeiket
1790-ben magyar állampolgárokká lesznek
A horvátok eredete homályos	223
Nem rokonai a szerbeknek
Önálló történetük Könyves Kálmán óta nincs
Szlavónok	225
1526 után telepedtek be
Románok vagy oláhok	227
Anonymus és az oláhok
Nyelvészet és oláhok
Traján és az oláhok
A román nyelv az olasz nyelv származéka, nem a latiné
Albánokkal keveredtek
A XI-XIV. századokban még Thesszáliában volt Nagyoláhország
A bolgár cár elhurcolja Thesszáliából az oláhokat a Rhodope hegységbe
1164-ben lépnek oláhok először a Duna északi partjára
Kun-oláh összeköttetés
Bonfinitől ered az oláhok trajáni származásának elmélete
Ruthének vagy kisoroszok	241
Németek	243
Szászok
Teuton németek
Török utáni német bevándorlás
Bolgárok	249
Krasován szlávok	251
Örmények	251
Albánok	252
Lengyelek	252
Cigányok	252
Olaszok, spanyolok	252
Törökök	253
Zsidók	254
Nagy Lajos kiűzte a zsidókat
Öt éven át nem volt zsidó Magyarországon
1365-ben engedte meg ismét a betelepedését
Szombatosok
Népmozgalmi adatok	258
Életmód. - A nők helyzete	263
Életkor tekintetében nincsenek pontos adataink
Életmód és szokások
Táplálkozás
Részegeskedés
Fényűzés
Ruházkodás
Szent Erzsébet ezüst fürdőkádja
Lakásviszonyok
Családi élet
Bűbájos nők
Apácák
A nők jogai
A feleség annyi, mint élettárs
Hadszervezet. Ipar. Kereskedelem
Hadfölszerelés és ipar	274
Magyar fegyverzet
Lószerszám
Egyenruházat
Első tüzi lőfegyver a magyaroknál
Várvívás
Várak
Várfölszerelés
Üvegvárak
Bútorzat
Monostorok
Kőházak
Jelzőkészülékek
Mindezt szolgáltatta a magyar ipar
Ipar és kereskedelem az ingó vagyon korában	291
A fegyverzet és várkészítés a legmagasabbrendű ipari teljesítményt követelte
A termékek teljesen magyar jellegűek, még a finntől is különböznek, tehát csak magyar iparos gondolhatta ki
Idegen iparosok csak a kereszténységgel jöttek
A magyar honvisszafoglalásnak a vitézséggel és politikai okossággal egyenrangú tényezője volt az ipar
A honvisszafoglalásban ép oly érdemei voltak az ősmagyar iparnak, mint a harci erényeknek
Az ősmagyar ipar jogi helyzete
Külön társadalmi osztály: céh volt az iparosság
Az életmód kövelte iparok
A pelyva és az ősmagyar tanyás nomádság
Építészet
Városépítés
Kereskedelem
A pénz
Ipari átmenet az ingatlanvagyon első korszakába	307
Idegen városok kezdetei
A betelepülők nem ipari jogosítványokat kaptak
Iparunk nem a városokban kezdődik
Nyugat-Európa népei e korban nem állottak a magyar ipari kultúra fölött
Tartalomjegyék a második kötethez
A királyi és állami vagyon elkülönülésének kora (1290-1541.)
A korszak jellemzése és a nemzetközi helyzet	5
Kialakult a Szent Korona jogrendszere
A király innentől csak a Szent Koronában megtestesült nemzet megszemélyesítője
Nagy uralmi egységek kialakulása és Amerika felfedezése
Nemzetközi helyzet	6
Németország és Ausztria	6
Csehország és Lengyelország	7
Szerbia, Horvát- és Szlavonországok, Törökország, Olaszország, Oláhország	8
Moldva, Oroszország, Pápaság, Franciaország	9
Anglia, Spanyolország és Portugália	10
Minden királyunk idegen államok szuverénje is, de székhelye Buda	10
Nemzetközi helyzetünk alakulása	12
Kelet és nyugat választóvonalán
A német és görög császárok vetélkedése
Kapcsolatok Franciaország felé
A földbirtok szerepe a fejlődésben	17
Gyepük
A tulajdonfogalom változása
A tulajdon eredetileg szolgabírás
Munkanélküliség a kalandozások megszűnése miatt
A királyi nagybirtok szükségszerűsége
A király népellátási kötelessége
A vármegye eredetileg gazdasági szervezet, az ispán gazdatiszt
Szent István törvénye
A királyi hatalom tényezői
A tulajdon felségjog, az egyén csak birtokot élvezhetett
Átmenet új birtokmegoszlás és új rend felé	31
A vérszerződés helyébe a király iránti hűség lép
Jobbágy szavunk eredete
A pénz kezdeti hatása a birtokrendre
Az első nagybirtokos szövetségek
A tatárjárás vagyonjogi hatásai
A nagybirtok kezdete	40
Nagybirtokadatok
Henük, a zsidó nagybirtokos
Birtokszerzési módok
Finta, az első királyi hatalmú nagybirtokos
A nagybirtok a társadalomszervezés ama kornak legmegfelelőbb formája
III. Endre elismeri a nagybirtok egyenlőségét
Szerzetesség	45
Befolyása iparra és kereskedelemre
Egyházi szegényápolás
Népházak
Fürdők
Templom- és városépítés
Egyházfelszerelés
Piperéskedés
Az egyházi tiszta és felemelő fényűzése
Ezek hatása az iparra
A tatárjárás és az ipar	53
A tatárjárással kezdődik városaink elmagyartalanodása
Az iparos sorsa
A földbirtokhoztartozás a mai községi illetőség előde
Első iparostestület a testvérség
Ebből fejlődék a céh, mint érdekterület
Kereskedelem. Pénz	59
Belkereskedelem nem túlzottan fejlett
Vásárok
Királyaink pénzt veretnek, de hatályos a régi csereeszköz is: a tinó
Az első útlevél és vizumkényszer
A kereskedelmi jóhiszeműség Szent Lászlókorbeli föltételei halálbüntetéses szankcióval
Kikötő-vám
Külkereskedelem
Tengeri kereskedelem
Átmenő kereskedelem
Vámáruelkobzások
Az első kiviteli tilalom
Az első progresszív adó
Hitel
IV. Béla a tatárjárás után védhető városokban szervezi újra az ipart és kereskedelmet
III. Endre bevonja a kereskedőt a törvényhozásba
A város fogalma Werbewczy szerint
Az ősmagyar mérték	77
Forgalmi értékek
Királyaink elállnak az elszakitott királyi birtokok visszaszerzésétől, ehelyett emelik az ipart és kereskedelmet
Az első céhszabályzat 1307-ből
Az első magyar nemzeti bank Róbert Károly alatt	83
Vásárjogdíj
Nagy Lajos nevezetesebb városainkat királyi rangra emeli
Városok és nemesek surlódásai
Offner Stadthrecht
Zsigmond 1405-ben rendi jogot ad a városoknak
A városok anyagi kötelezettségei
Az első általános jellegű céhszabályzatot Nagy Lajos erősíti meg
Céhszabályzatok részletei
A céhek elvi egyezése a földbirtokkal	89
Iparágak
Kereskedelmi kiváltságok
Kereskedelmi útépítés
Nemzetközi kereskedelmi vonalak
Az ipar a király egyik támasza, idegen trónja a másik
Az ingatlanvagyon második korszakának külső története	94
III. Endre
Vencel
Ottó
Róbert Károly (I. Károly)
Nagy Lajos
Róbert Károly és Nagy Lajos alatt kialakul a banderium, az ősiség, a birtok igazságszolgáltatása
Kialakul a Szent Korona jogrendszere
Tized és kilenced
Pécsi egyetem
Mária
Kis Károly
Zsigmond
Német császár és cseh király
Huszita mozgalmak
Belgrád ez időtől száz évig magyar végvár a török ellen
Telekkatonaság
Albert
Német császár és cseh király
I. Ulászló lengyel király is
A várnai csata
V. László
Hunyadi János
I. Mátyás
II. Ulászló, cseh király is
Tripartitum
Parasztlázadás
II. Lajos
Mohácsi vész
Habsburg Ferdinánd és Zápolya János ellenkirályok
A török 1541-ben elfoglalja Budát
Az ingatlanvagyon korának harmadik korszaka (1541-1848)
A modern magyar állam kialakulása	111
A nagybirtok alattvalói sorba süllyed
Királyaink majdnem kivétel nélkül német császárok
Iparunkat elsorvasztják
Megjelenik a kiváltságos kereskedő
Megjelenik a papírpénz
Nemzetközi helyzet	114
Német Birodalom, Brandenburg és Porosz ország	114
Ausztria	115
Csehország, Lengyelország, Szerbia, Oláhország és Moldva, Görögország, Törökország	116
Oroszország, Olaszország, Pápaság, Spanyolország	117
Franciaország, Anglia	118
Gazdasági élet, kapitalizmus	119
A kor külső története	120
János Zsigmond
Erdély különválik
Martinuzzi
Miksa
Báthory István
Rudolf
Török háborúk
Reformáció
Bocskay István
II. Mátyás
II. Ferdinánd
Bethlen Gábor
I. és II. Rákóczy György
III. Ferdinánd
I. Apaffy Mihály
I. Lipót
II. Apaffi Mihály
Wesselényi összeesküvése
Bujdosók, kurucok
Thököly Imre
Buda visszafoglalása a töröktől 1686-ban	130
A török kitakarodik
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca
I. József
III. Károly
Mária Terézia
II. József
II. Lipót
Ferenc
A XVIII. század fejlődési együtthatói: népesség, pénz, ipar, kereskedelem	139
Népünk rohamos szaporodása
A magyarság arányszáma 1/3 rész alá csökken, majd ismét fölemelkedik
A népszaporodás fölidézi a kor gazdasági és jogi átalakulását
Ipar és kereskedelem szerepe
Nemesi adómentesség és hatásai
Jogi intézkedések
A nagybirtok áttér a kapitalista mezőgazdasági termelésre
A király Ausztriában fejleszt ipart, mert ott mindenki fizet adót
A magyar pénzügy rendezetlensége
Papírpénz
Uzsora
Első hitelintézet
Első zálogház
Visszaélés a papírpénzzel: devalváció
Osztrák Nemzeti Bank
Gróf Széchenyi István	147
Osztrák ellenhatás
Nemzeti ellenhatás
Kossuth Lajos	149
1848.	150
V. Ferdinánd
Reformtörvényhozás, Deák Ferenc, Eötvös József báró
Kossuth a gazdasági kérdések tengelyévé közjogi kérdéseket tett
A német városi polgárság magyarosodik
A zsidók szabad letelepedési engedélyt kapnak
A galiciai zsidóság özönlik be, de el is magyarosodik
Gyáripari és hitelügyi mozgalmak
Az 1848-as törvények lényege
Kossuth nem ismeri el az Osztrák Nemzeti Bank szabadalmát, viszont annak titkos megbizottai környezik
Szabadságharc
Világos
A kapitalista korszak (1848-tól)
A királyság változása	155
A királyság javadalmazott méltósággá válik
Nemzetközi helyzet	157
Ausztria	157
Németország, Szerbia, Olaszország, Oroszország	158
Románia, Törökország, Franciaország, Anglia	159
Spanyolország, Amerika, művelődéstörténeti események	160
Ipar és kereskedelem általános eseményei Világos után	161
Két évtizedes kísérleti korszak
Politikai elnyomatás, ipari szabadság
Közgazdasági irodalom
Jogszabályaink jelentékeny része e korban gyökerezik
Iparjog
Kereskedelmi jog
Váltójog
A magyar kormány intézkedései és a kereskedők
A tőzsde	184
A budapesti tőzsdét a Pesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Pesti Lloyd Társaság alapította
A tőzsdének kötött forgalom mellett nincs jelentősége
Kapitalista elvek a magyar jogban
A szén	190
Brennberg az első szénbányánk 1750 körül
Későbbi bányák
A szénbányászás első előmozdítói gőzhajózás, malmok
Szénbányászásunk fejlődése
A külfölddel való összehasonlítás kedvezőtlen: mi ennek az oka?
A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. története és a magyar fejlődés	196
A Salgótarjáni és a többi szénbányák	209
Kőszénbánya- 's Téglagyár Társulat Pesten (Drasche)
Egercsehi Kőszénbánya és Portland-cementgyár Rt.
Mindenütt szédületes fejlődés
Szénbányavállalataink látható üzleti viszonyaiban nem találjuk magyarázatát annak, miért kisebb nálunk a fejenkénti szénfogyasztás, mint külföldön?
Magyarország sorsa a szén	214
A magyar szén kétszer drágább az osztráknál és ötször drágább a németnél
Ezért nem fejlődhetett kellően a magyar ipar
A magyar szén fölött Rothschildok rendelkeznek
Szén a politikában
Szénárkülönbözet a magyar termelés tönkretevője
A gáz és a víz	223
Gáz- és vízművek története, fejlődése
A közszállítási szabályzat	230
Iparfejlesztő hatása
Kartel és iparfejlesztés	235
Iparfejlesztő törekvések
Támogatás pénzzel, gépekkel, adóelengedéssel
Kossuth Ferenc
Malmok
Első Budapesti Gőzmalom Rt.
Ganz Ábrahám
Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek rt.
Schlick-Nicholson
Egy magyar kocsirugógyáros esetéből kiderül, hogy a magyar állam is nemzetközi vaskartelben van
Vastermelésünk
Régi kartelek
Kartelek akadályozzák a magyar iparfejlesztő törvények végrehajtását
A láthatatlan pénzkartel	251
A kartel fogalma
A pénzkartel
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága igazgatta az Osztrák Nemzeti Bank pesti fiókját
A Kereskedelmi Bank szoros kapcsolatai Rothschilddal
A Magyar Általános Hitelbank, mint Rothschild-érdekeltség
Tisza Kálmán a Magyar Földhitelintézetnél
Széchenyi és Wodianer Sámuel
A rendiségből kibontakozó magyar társadalom képe
Gabonaár
Vasút
A pénzkartel a vasútépítésben
Kamatbiztosítás a vasutaknál és ennek következményei
A pénzkartel megszerezte a szenet, vasat, vasutakat, ezzel Ausztria javára megakadályozta megfelelő magyar ipar kifejlődését, népességünk elsorvadt, nemzetiségi kérdésünk kiéleződött
Kivándorlás
Halálozás
Pénzügyi hadjáratok a magyar gazdasági függetlenség ellen
1873: XXVI. törvényünk és a pénzkartel
Válságok
Szocialista nézetek a válságokról és a valóság
A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Rothschild-érdekeltség
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank történeti szerepe
Havas József forradalmár és császári megbízott
Rothschildék és a Kereskedelmi Bank
A Kereskedelmi Bank és a Rothschild-vállalatok hasznai a válságokból
Egész Magyarország gazdasági alávetettje a Rothschild-érdekeltségnek
A tulajdon kérdésében rejlett a kor minden problémája
Tisza Kálmán az 1873: XXVI. törvény kapcsán rájött, hogy ismeretlen ellenséggel áll szemben és megegyezett az uralkodóval
Senki sem tudta, kivel áll harcban a nemzet
Egyházi kamattilalom és a pénzkartel
Munkásmozgalmak	319
A modern munkásmozgalom bérmunkások tömegmozgalma
Táncsics Mihály
Szociálpolitikánk csírái
1867-tel kezdődik a mai munkásmozgalom
Az első szocialista program
Az első szocialista képviselőjelölt
Sztrájk- és kizárási egyezmény érvénytelen
A "nemválasztók pártja"
Keresztény munkásmozgalmak
Keresztényszocializmus
Parasztszocializmus
1890-ben megengedték a szociáldemokrata párt megalakulását
Mi a marxizmus?
A szociáldemokrácia nem tiszta munkásmozgalom
Tisza István és a munkáskérdés
Véres összeütközések
Országos aratósztrájk
Az Általános Fogyasztási Szövetkezet
A szakszervezeti mozgalom
Az 1903. évi szociáldemokrata program
A keresztényszocialista párt megalakulása és programja
A király a szociáldemokráciánál keres támasztékot a polgári ellenállással szemben
A szociáldemokrácia egyházellensége, majd szabadkőmíves irányba fordulása
A munkásság elkülöníti magát a szabadkőmívességtől
Garami Ernő a hazafiságról
A világháborúig	351
I. Ferenc József
Az emigránsok
A nemzet tudattalan küzdelmei a jövőjéért
A Pesti Lloyd Társaság
1859
1867
Deák Ferenc
Andrássy Gyula
Tisza Kálmán
Antiszemitizmus
Függetlenségi törekvések
Szabadkőmívesség
Szövetkezetek, a szövetkezetek részvénytársaságai és karteljei
Választójogi harcok
Iparfejlődés
Bosznia annexiója
Balkánháború
1914
A világháború után
A diktatúra	359
IV. Károly
Károly Mihály
Kun Béla
Horthy Miklós	362
A jogfolytonosság helyreállítása
Trianon
A kisántánt
Kartelek
Pénzrontás
Bethlen István és a külföldi kölcsön
Magyar Nemzeti Bank
Idegenforgalom
Esztergom és a többi városunk
Kútfők és irodalom	364
Értelemzavaró sajtóhibák	370

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem