1.035.475

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az általános kémia alapjai

Egyetemi jegyzet/Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar

Szerző
Lektor

Kiadó: ELTE Eötvös Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 165 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Második, javított kiadás. Néhány fekete-fehér ábrával.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A világ megismerésére irányuló törekvés az emberrel egyidős. A történelmi fejlődés során a rendelkezésre álló ismeretanyag alapján különbözőképpen magyarázták a körülöttünk lévő világ jelenségeit.... Tovább

Előszó

A világ megismerésére irányuló törekvés az emberrel egyidős. A történelmi fejlődés során a rendelkezésre álló ismeretanyag alapján különbözőképpen magyarázták a körülöttünk lévő világ jelenségeit. A mai értelemben vett tudományos szintre csak azok a megfigyelések és magyarázatok jutottak, amelyek az ember közvetlen termelő tevékenységével voltak kapcsolatban. Talán nem véletlen, hogy az ősi kultúrnépeknél a matematika és a csillagászat fejlődött először tudományos szintre.
A tudomány célja az anyagi világ jelenségeinek, törvényszerűségeinek megismerése és a felismert összefüggések alkalmazása a társadalom gyakorlati céljainak érdekében. A tudomány fogalma ezek szerint a gyakorlatban is hasznosítható ismeretek összefüggő rendszerét jelenti. A rendezetlen, egymással nem összefüggő ismeretek halmaza a fenti célt nem valósíthatja meg. Többek között ezért sem tekinthetjük tudománynak a középkori „alkímiát", mivel sem céljában, sem módszereiben nem felelt meg a fenti kívánalmaknak.
A természettudományokban legalább annyira fontos a történeti tárgyalásmód, mint a társadalomtudományokban, mivel a törvényszerűségek felismerése és helyes alkalmazása az előzmények ismerete nélkül bizonytalanná válhat.
A kémia, az anyag tulajdonságaival, minőségi változásaival foglalkozó tudomány, szintén nem nélkülözheti a történeti visszatekintést. Elegendő talán csak az atom fogalmának alakulására utalni a XIX. sz. elejétől napjainkig. A mai korszerű atomelmélet, amely a kémiai kölcsönhatásokat a tapasztalattal megegyezően, igen jó közelítéssel értelmezni tudja, kialakulásának folyamatában mutatja a tudományos kutatás módszereinek alakulását.
Mindezek alapján indokolható, hogy a jelen jegyzet, amely a kémia alapjaival történő megismertetést tűzi ki célul, nem nélkülözheti a történeti visszatekintések szerepeltetését.
A jegyzet elsősorban biológus és biológia, ill. kémia tanári szakos hallgatók későbbi kémiai tanulmányainak megalapozását célozza. Reményeim szerint a jegyzetet azok a hallgatók is haszonnal forgathatják, akiknek a kémia nem főtárgyuk. Ezúton is szeretném köszönetemet kifejezni Dr. Riedel Miklós kollégámnak, aki a lektorálás igen fáradtságos munkáját magára vállalta és tanácsaival, megjegyzéseivel pótolhatatlan segítséget nyújtott a kézirat elkészítéséhez.
Hasonlóképpen köszönettel tartozom Lebics Ferenc barátomnak, aki szakmai megjegyzésein túl a szövegszerkesztés többször változó koncepcióját türelemmel követte, így a jegyzet végső megjelenési formája az Ő munkáját dicséri.
Szerző Vissza

Tartalom

Előszó 5
Bevezetés 6
Az anyag megmaradásának törvénye 6
1. fejezet. A kémiai folyamatok mennyiségi összefüggéseinek alapjai (sztöchiometria) 9
2. fejezet. Halmazok tulajdonságai 19
2.1. Anyagi rendszer 19
2.2. Gázok 21
2.3. Gáztörvények 22
2.4. Folyadékok 25
2.5. Szilárd testek 26
2.6. Fázisegyensúlyok 27
2.6.1. Olvadás-kristályosodás 27
2.6.2. Párolgás-cseppfolyósodás 28
2.6.3. Szilárd testek párolgása (szublimáció) 30
2.7. Egykomponensű, többfázisú rendszerek fázisegyensúlyai 30
2.8. Gibbs-féle fázistörvény 32
2.9. Oldatok 32
2.10. Oldatokban fellépő jelenségek 33
2.11. Folyadékelegyek 37
2.12. Többkomponensű, heterogén rendszerek egyensúlyai 40
3. fejezet. Atomok és molekulák szerkezete 43
3.1. A kémiai kötés elméletének kezdetei 43
3.2. A modern atomelmélet kísérleti alapjai 45
3.2.1. Természetes radioaktivitás 46
3.2.2. A fény kettős természete 46
3.2.3. Atomszínképek, energiaviszonyok az atomokban 48
3.2.4. Az elektron felfedezése 50
3.3. Atommodellek 52
3.3.1. Hullámmechanikai atommodell 54
3.3.2. Kvantumszámok 56
3.4. Atompályák 57
3.5. Az elemek periódusos rendszere 62
3.6. Kémiai kötés 67
3.7. A molekulák elektronszerkezete 70
3.7.1. Azonos magú (homonukleáris) kétatomos molekulák 72
3.7.2. Különböző magú (heteronukleáris) kétatomos molekulák 74
3.7.3. Többatomos molekulák elektronszerkezete 75
3.8. A molekulák geometriája 77
4. fejezet. Kémiai folyamatok energetikája és időbeli lefolyása 85
4.1. A termokéma alapjai 85
4.2. Kémiai folyamatok kinetikájának alapjai 89
4.3. Reakciósebesség függése hőmérséklettől 91
4.4. Katalízis 94
5. fejezet. Kémiai egyensúlyok 97
5.1. Tömeghatás törvénye 97
5.2. Az egyensúlyi állandó hőmérsékletfüggése 102
5.3. Disszociáció 103
5.4. A víz ionszorzata 105
5.5. A savak és a bázisok protolitikus elmélete 107
5.6. A gyenge savak és a gyenge bázisok disszociációs egyensúlya 109
5.7. A sók hidrolízise 111
5.8. Kiegyenlítő vagy pufferoldatok 115
5.9. Heterogén egyensúlyok 117
5.9.1. Oldódási egyensúly 117
5.9.2. Oldatfázist nem tartalmazó heterogén egyensúlyok 119
5.9.3. Gázok oldódása folyadékokban 120
6. fejezet. Redoxifolyamatok 121
6.1. Redoxifolyamatokról általában 121
6.2. Elektródfolyamatok 122
6.3. Redoxipotenciálok 129
6.4. Elektrolízis 130
7. fejezet. Koordinációs vegyületek 135
7.1. Savak és bázisok Lewis-féle elmélete 135
7.2. Komplex ionok képződése 137
7.3. Komplex ionok stabilitása 138
7.4. A komplex vegyületek térbeli szerkezete, izomériái 140
7.4.1. Szerkezeti izoméria 141
7.4.2. Sztereoizoméria 141
7.4.3. Optikai izoméria 142
7.5. Komplex vegyületek elnevezése 143
8. fejezet. Homogén reakciók mechanizmusa 145
8.1. Szubsztitúciós reakciók 145
8.1.1. Nukleofil szubsztitúció (Sn2) 146
8.1.2. Elektrofil szubsztitúció (SE) 148
8.1.3. Gyökös mechanizmusú szubsztitúció 149
8.2. Addíciós reakciók 150
8.2.1. Nukleofil addíció (AdN) 151
8.2.2. Elektrofil addíció (AdE) 152
8.3. Eliminációs reakciók 153
8.4. Transzferens (átviteli) reakciók 154
8.5. Izomerizációs reakciók 155
Felhasznált irodalom 157
Tárgy- és névmutató 159

Dr. Torkos Kornél

Dr. Torkos Kornél műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Torkos Kornél könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv