Az elméleti mechanikai technológia alapelvei és a fémek technológiája II.

88 csoportba foglalt 608 ábrával - A külső erők hatása a szilárd anyagok mechanikai tulajdonságaira

Szerző

'Rejtő Sándor: Az elméleti mechanikai technológia alapelvei és a fémek technológiája II. ' összes példány

Kiadó:	Németh József Technikai Könyvkereskedése
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1919
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	447 oldal
Sorozatcím:	Az elméleti mechanikai technológia alapelvei
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	188 csoportba foglalt 608 fekete-fehér ábrával illusztrálva. "Pátria" r.-t., Budapest nyomása. Második, bővített kiadás.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A fémek technológiáját felölelő elméleti mechanikai technológiám I. és II.-ik kötetét szaktársaim oly meleg érdeklődéssel fogadták és annyi példányt foglaltak le belőle, hogy a hadból visszatért... Tovább

Tartalom

Bevezetés	1
Általános rész
A maradandó alakváltozások mechanikája
A külső erő hatásának módjai	7
Az alakváltozások fizikai okai
A tér egy irányában működő, folyamatosan növekedő, egyenletesen elosztott, lassan ható erők, vagyis a húzás és a nyomás	7
A húzó- és nyomóerő hatása	7
Az erőhatások alatt végbemenő rugalmas sűrűségváltozások	7
Az elemi csoportok sűrűségváltozása	7
A kohézió körzete és ennek helyzete a belső erők ábráján	9
A elmozdulások tovaterjdése	10
Az elmozdulások ábrázolása	10
A test fősíkjában észlelhető elmozdulások irányvonalainak hálózata	11
Az elmozdulások fajai	13
Az elmozdulások minőségét befolyásoló körülmények	13
Amorf anyagok	14
A rugalmas, az ideig tartó és a maradó alakváltozások	14
A kohézió körzete jóval magasabban fekszik a pr változásást jelző hiperbola csúcspontjánál	15
A külső erő rugalmas alakváltozása	15
A rugalmas sűrűségváltozás	15
Az arányosság törvénye	16
A rugalmas méretváltozás határa	17
A kohézió körzete a pr változását jelző hiperbola csúcspontjához közel áll	17
A külső erő rugalmas és képlékeny alakváltozást okozhat	18
Amorf anyagoknál az elmozdulás irányának szöge
A kohézió körzete alatta van a változását jelső hiperbola csúcspontjának	19
A külső erő főleg képlékeny alakváltozást okoz	19
Kristályos anyagok
A kristályos anyag különleges sajátossága. A késleltetett harmonikus forgás	19
A szívósság lényege	20
Ferde irányú erők komponenseinek hatása	20
A diszharmonikus mozgás befolyása az állapotábrára	21
A kohézió körzete jóval magasabban fekszik a pr változását jelző hiperbola csúcspontjánál	22
A szívósan rugalmas anyag	22
A szívósan rugalmas anyagok törési határa	23
A kohézió körzete közel van a pr változását jelző hiperbola csúcspontjához	23
A szívósan képlékeny anyag	23
Az orientálódás és a méretnövelés közötti összefüggés	23
A szemcse közötti kohézió befolyása az alakváltozásra	24
EWING és ROSENHAIN megfigyelései	24
A kohézió körzete a pr változását jelző hiperbola csúcspontja alatt van	25
Rendkívűli alacsony rugalmassági határral bíró szívós és képlékeny anyag	25
A felszíni rajzok és a csúcsás szöge	25
A felszíni rajzok képződésének oka
A felszíni rajzok élénkítése, HARTMANN kísérleti eredményei	26
Kristályos anyagok elmozdulása, irányvonalainak szöge	27
Az összetartozó húzó- és nyomófeszültségek	29
A feszültségek összetartozásának jellege	29
A tér két irányában ható, egyenletesen elosztott erők	30
A palástra ható feszültségek viszonya az azonos alakváltozását okozó, homoklapra ható feszültségekhez	30
A tér három irányában ható, egyenletesen elosztott erők
A feszültségek minőségére vonatkozó általános megjegyzés	31
Háromirányú húzófeszültség. A gátló anyagok hatása	31
A háromirányú, egyforma nagyságú nyomófeszültségek hatása	32
A háromirányú, egyenlőtlen nagyságú nyomófeszültségek hatása	32
Az összetett igénybevételek felbontása húzására és nyomásra	33
A maradó alakváltozások kísérleti megállapítása s azoknak a feszültésgekkel való összefüggése
A tér egy irányban működő, egyenletesen való összefüggése	33
Folytonosan növekedő, lassan ható erők	33
A feszültségek meghatározása	33
A maradó alakváltozások meghatározásának módja	33
A kísérleteknél követendő szempontok	34
A húzás	39
A fejrészek befolyása	39
A próbatest méreteinek legalkalmasabb viszonya	40
A rugalmas alakváltozás kiküszöbölésének módja	40
Az egyenletes fajlagos megnyúlás	40
A feszültség a fajlagos megnyúlás függvénye	43
A feszültségi ábra és feszültség növekedésének hatása	45
A feszültség analítikai képlete	46
Négyszög-keresztmetszetű próbatestek	47
A nyomás	48
A feszültség számításához alkalmazandó próbatestek méreteinek viszonya	48
A feszültség függvénye és a nyomóerő ábrája	49
A feszültség ábrája	51
A feszültség analítikai képlete	51
Vékony darabok nyomásánál szükségelt erőtöbblet	52
A kenőszerek s alátétlemezek befolyása a nyomóerőre	56
Négyszög-keresztmetszetű próbatestek	57
A szívósság merőszámának meghatározása	57
A feszültségi ábra területének meghatározása	57
A húzó- és nyomóerő munkája	59
Az arányos testek törvénye	61
A képlékenység mérőszámának meghatározása	57
A nyújthatóság határát az elemi csoportok mérete szabja meg	61
A képlékenység mérőszáma	62
A képlékenység mérőszámának szélső határai	63
A képlékenység mérőszámának valódi értéke	64
A kontrakció viszonya a képlékenységhez	67
A jellemző adatok meghatározása a diagramm felvétele nélkül	68
Az egyenletes nyúlásnak, feszültségnek a képlékenységnek meghatározása	68
Az összetartozó feszültségek viszonyszámának meghatározása	68
A viszonyszám meghatározása grafikai eljárással	68
A viszonyszám értéke	68
Az egyenletes nyúlás határánál érvényesülő alkalmazhatóság határa	69
A viszonyszám meghatározása analítikailag a belső súrlódás alapján	70
DUGUET eljárása	70
A belső és külső súrlódás közötti összefüggés és a DUGUET eljárásának fizikai alapja	73
A DUGUET és REJTŐ eljárása közötti kapcsolat	74
A DUGUET - REJTŐ - MOHR-féle eljárások közötti kapcsolat	74
Közelítő eljárások az összetartozó feszültségek meghatározására	76
A MESNAGER és a LUDWIG-féle eljárás	76
A legnagyobb használt fémek jellemző tulajdonságainak számértékei	78
Megszakítással működő, lassan ható erők	80
Pihentetés nélkül ható növekedő erők	80
Pihentetéssel ható növekedő erők	83
Állandó nagyságú, ismételten ható erők	84
Az alakváltozások minőségének meghatározása mikroszkóppal	89
A szemcse méreteinek változása húzásnál és nyomásnál	89
A SAUVEUR-féle eljárás
A tér több irányban működő lassan ható erők	97
A több irányú erőhatások kifejtésének módjai	97
A módosított nyomás	97
A módosított nyomás jellemző fajai	97
A szúrás és a szúró megfogás	99
A felszínrajzokból levont következtetések	99
Az alakváltozás, vékony gátló réteg esetén	102
Az alakváltozás, vastag gátló réteg esetén	103
Gömbded alakú test szúró megfogása	104
A szerszám metsző szögének befolyása	105
Az elmozdulásokkal járó jelenségek rideg, képlékeny és szívós anyagok esetén	107
A Brinell-féle keménység	108
A harapás	111
A két fősíknak egymásra való hatása	111
Az elmozdulásokkal járó jelenségek rideg, képlékeny és szívós anyag esetén	112
Változó metszőszögű szerszámok jellegzetes alakja	115
A nyílás és lyukasztás	116
A kísérleti jelenségek ismertetése	116
Az elmozdulások és alakváltozások iránya	117
A szívós, képlékeny s rideg anyagok alakváltozása	118
A nyíróerő nagysága izotópszerű szívós anyagnál 90 metszőszögű szerszámok használata esetén	119
A nyíróerő képlete nem izotróp anyagokra vonatkozólag	122
A nyíróerő nagysága rideg anyagoknál	122
A nyíróerő tárgy berepedésének feltétele	124
A lyukasztásnál előálló jelenségek s a szükséges maximális erő	126
A lyukasztásnál észlelhető alakváltozások	129
A hajlítás	129
A rövid karon való hajlítás	129
Rövid karon való hajlítás esetén érvényesülő felszínrajzok	129
A hajlítóerő nagysága	131
A hosszú karon való hajlítás	132
A hosszú karon való hajlítás esetén a szívós alakváltozás folyamata alatt érvényesülő felszínrajzok és alakváltozási jelenségek	132
A külső erő nyomatékának kiszámítása	135
A belső erők nyomatékának általános képlete	136
A belső erők nyomatéka négyszögkeresztmetszetű testek esetén	138
A belső erők nyomatéka körkeresztmetszetű testek esetén	142
A belső erők nyomatéka összetetebb keresztmetszetek esetén	144
A hajlítóerő képlete	145
A képlékeny alakváltozáskor érvényesülő alakváltozási jelenségek	148
Hajlításnál elérhető legkisebb görbületeti sugár	148
A hajlított test berepedésének feltétele	149
Az egyszerű hajlítás berepedésének feltétele	149
Az ismételt hajlítás berepedésének feltétele	150
A szívóság határán belül végzett, ismételt hajtogatások száma	153
Bemetszett rudak hajlítása	154
Bemetszett rudak hajlítása lassan ható erővel	154
Bemetszett rudak hajlítása ütőhatással	155
A bemetszett rudak ütőhatású hajlításához használt gépek és próbatestek	155
A szabványosan bemetszett rudak szélső szálainak megnyúlása lassú hajlításnál	159
Az ütőhatások által befolyásolt megnyúlás és hajlító munka képlete	160
Forgásban levő tengelyek változó irányú hajlítása	163
Forgásban levő síma tengelyek berepedezésének feltétele	163
Forgásban levő változó keresztmetszettel bíró tengelyek	166
A csavarás	166
Az alakváltozás jelenségei	166
A csavarás lényege	166
A csavarás primér-hatása és a hatás komponensei	168
A tengelyirányú komponens zsugorító hatása	169
A sugárirányú komponens összenyomó hatása	170
Négyszög-keresztmetszetű tárgy szemcséinek alakváltozása	171
A csavart test törésének alakja	172
A nyomaték számítása	174
Kor- és négyszög-keresztmetszetű testek csavaró nyomatéka	174
A berepedés feltétele	177
Változó irányú forgácsolás	179
LUDWIK kísérletei váltakozó irányú elcsavarásokkal	179
A vágás és a forgácsolás	179
A vágás és a forgácsolás közötti viszony	179
A metszőszög hatása	179
A külső erő komponenseinek hatása	181
A vágás	182
A vágást kisérő alakváltozások	182
A vágás erőszükséglete	184
A harapás	187
A harapás erőszükséglete	187
A tárcsás harapó szerszám	188
Forgácsolás 90%-ú metszőszögű szerszámmal	189
A 90%-ú szerszám erőszükséglete	189
A forgácsolt felület rideg anyagnál	191
A forgácsolt felület szívós-képlékeny anyagnál	193
A forgácsolás hegyes metszőszögű szerszám erőszükséglete	194
A hegyes metszőszögű szerszám erőszükséglete	194
A ferde él metszőszöge	196
A kaparás	197
A kaparás erőszükséglete	202
A karcolás	202
A karcolás-szerszám erőszükséglete	202
A metszés	205
A metszőél	205
A tárcsás metsző-szerszám	205
A nagyoló-szerszám erőszükséglete, alakja és sebessége	211
A megmunkált felületek egyenlőtlensége	211
Az egyenes élű és a V alakú nagyoló-szerszám hatása	211
A nagyoló-szerszám erőszükséglete és a fogácsolásnál képződő meleg	213
A nagyolásnál képződő melegmennyisége	216
A nagyoláshoz használt szerszámok anyaga	217
A gyorsforgácsoló acél kovácsolása és edzése	218
A kedvező metsző- és elhelyezési szögek értéke	219
A főmozgás normálsebessége és a gazdaságos sebesség értéke	220
A tér több irányban ható aktív erők	225
Kétirányú erők	225
Belső nyomással terhelt csövek	225
A cső belső falára ható nyomóerők	225
Belső és külső nyomással terhelt csövek	231
A belső és külső nyomás egyensúlyi feltétele	231
Háromirányú erők	232
Tömör testre ható háromirányú nyomóerők	232
Egyenlőtlen nagyságú háromirányú erők	232
Üreges testre ható háromirányú nyomóerők	234
Üreges testek minden oldalról való nyomása	234
Zárt csőre ható belső nyomás	237
A belső nyomás hatása zárt csőre	237
Nagysebességű erők	237
A tér egy irányában ható, folytonosan növekedő nagysebességű erők	237
Gyorsan végzett szakítókísérleteknek a feszültségekre való hatása	237
Gyorsan végzett nyomókísérletek a feszültségekre való hatása	240
A tér több irányában ható nagysebességű erők	240
Az alakváltozás körzetének kisebbedése lökő hatások folytán	240
A tér három irányban ható nyomóerőknek hegesztő hatása	242
Hegesztés kapcsoló-csoportok útján	242
A hegesztés feltételei	242
Oldalnyomással végzett hegesztés	243
Szúróhatással létesített oldalnyomás	243
Palástnyomással végzett hegesztés	244
Palástnyomással létesített oldalnyomás	244
Ütközéssel végzett hegesztés	246
A SCHOPP-féle eljárás	246
Hegesztés kristályos csoportok útján	246
Termikus kezeléssel javított hegesztés	246
Kovácstűzben hegesztett tárgyak kilágyítása	246
Termikus kezeléssel végzett hegesztés	247
A termikus kezelés kristályosító hatásának felhasználása	247
Zárt üregek összehegesztésének feltételei	247
Szilárd anyagok alakváltozásánál megoldandó feladatok
A megmunkálás módja	251
Szállítható egyedek megmunkálásánál előforduló műveletek	252
Helyhez kötött egyedek megmunkálásánál előforduló műveletek	253
Szálas termények feldolgozásánál előforduló műveletek	253
Törmelékek feldolgozásánál előforduló műveletek	254
Alkalmazott rész.
A fémek alakítása külső erők hatásával.
Alakítás a tömegek egységes voltának fenntartása mellett.
Általános megjegyzések	259
Vasötvözetek	259
Izzó vasfajták ellenállása	259
Kovácstűzhelyek	261
Az anyagok nyujthatóságán alapuló alakítás	263
Az alakítások fajai	263
Kovácsolás	264
A kovácsolás eszközei	264
A kézi kalapácsok	264
A kézi kalapács és az üllő	264
A transzmissziós kalapácsok	265
A nyeles kalapács	265
A léces-frikciós kalapács	265
A hevederes-frikciós	267
A közönséges rugós kalapács	267
Az <Ajax> rugós kalapács	268
Az amerikai rugós kalapács	268
A SCHMIDT-féle légpárnás kalapács	268
Az ARNS-féle léppárnás kalapács	270
A YEAKLY-féle légpárnás kalapács	270
A kovácsoló gép	272
A mótorikus kalapács, vagy gőzpőrölyök	272
A gőzpőrölyök osztályozása	272
A NASMYTH-féle gőzkalapács	275
A DAELEN-féle gőzkalapács	275
A gőzpőrölyök ütésszáma és munkafejtése	276
A sajtók	279
A sajtók csoportosítása	279
A kézi csavarsajtó	280
A frikciós csavarsajtó	280
A hidraulikus sajtó	281
A sajtolás fokozatának néhány példája	282
A pneumatikus vagy szegecselő sajtó	285
Hengerlés	285
A hengerjáratok és hengersorok fajai	285
Kéthengerű hengerjáratok és hengersorok	287
A behúzás feltétele	287
Az egyenletes alakváltozás és az egyenletes erőelosztás feltétele	289
A szélesbedés mértéke	292
Az univerzális (egyetemes) hengerjárat	293
A négyszögű üregek szerkesztése	293
A tömörítő üregek szerkeszetése	294
A profilos üregek szerkesztése	295
A hengerek enegia-szükséglete	297
A tárgy lehűlése hengerlés közben	305
Négyhengerű járatok	306
A GREV-féle hengerjárat	306
Excentrikus hengerjáratok	308
Változó vastagságú rudak hengerlése	308
Ferde tengelyű hengersorok	308
A MANNESMAN-féle hengerlés	308
Változó falvastagságú csövek hengerlése	310
A hengerelt árúk elnevezése és gyártásának módja	310
A hengerelt árúk elnevezése	310
A rúdárúk gyártása	311
A lemezárúk gyártása	312
Vasúti kerékabroncsok gyártása	313
Hegesztett csövek gyártása	313
Mángorlás	314
A mángorlás eszközei és alkalmazásának módja	314
Áthúzás gyűrűs üregen	316
Drótok és rudak áthúzása gyűrűs üregen	316
A gyűrűs üreg szerkesztése és a tárgy alakításához szükséges munka	316
A drót minimális átmérője, valamint hosszúságának maximuma	320
Szívós anyagok ellenállása gyűrűs üregen való áthúzáskor	321
A dróthúzó motolla	323
A húzópad	324
Csövek és edények gyűrűs üregen való áthúzása	234
A cső falának méretváltozása	324
Edények húzása és alakos rudak üregen való sajtólása	326
A csőhúzás módja	327
A hajlítás	327
Lemezmélyítés és az ehhez szükséges külső erő	327
A nyomóeszterga	331
A peremezőgép	332
Kazánlemezek hajlítása	332
Párkánylécek húzása	333
A csavarás	333
A csavarás ipari alkalmazhatósága	333
Egyéb fémek	333
Vörösréz	333
Hengerelt árúk készítése vörösrézből	333
Sárgaréz	334
Hengerelt és préselt árúk készítése sárgarézből	334
Cink	334
Hengerelt árúk készítése cinkből	334
Ólom	335
Hengerelt és sajtolt árúk készítése ólomból	335
Ón	335
Ónlemezek	335
Az arany- és ezüstlemezek gyártása	335
Alakítás a test tömegének több részrevaló osztásával.
Szabályos alakítás	336
Darabolás	336
A darabolás fajai	336
Nyírás	336
A párhuzamosan vezetett ferde élű ollók erőszükséglete	336
A párhuzamosan vezetett ferde élű olló szerkezete	341
Az aratógép ollója	343
A kézi olló	343
A tárcsaolló	344
A posztó- és a fűnyíró olló	345
Lyukasztás
A lyukasztógép szerkezete	345
Fűrészelés	346
A fűrészek szerkezete és munkaképessége	346
Forgácsolás	347
A forgácsoló gépek elnevezése	347
A forgácsoló gépek osztályozása	347
A szerszámgépek elemei	349
Haladó mozgást létesítő elemek	353
A visszamenés sebességének növelése	349
A WITHWORTH-féle elrendezés	349
A CAVÉ-féle elrendezés	350
A csavarral való mozgatás	350
A forgattyús elrendezés	351
A himbás elrendezés	351
Forgó főmozgást létesítő elemek	353
A lépcső szíjdobok elrendezése	353
A szídobokat helyettesítő fogaskerekek elrendezése	356
A forgás értelmének megváltoztatása	358
A mellékmozgatásokat létesítő géprészek	358
A szupportszerkezetek	358
A szerszám és a tárgy befogása	359
A szerszám befogásának változatai	359
A tárgy befogásának változatai	360
A forgácsoló gépek leírása	361
A gyalúk	361
A közönséges hosszgyalú	361
A veremgyalú	362
A lemezgyalú	363
A harántgyalú	363
A függőleges gyalú	364
Az esztergák	364
Az esztergák fajai	364
A hosszesztergák	365
A közönséges hosszeszterga elrendezése	365
A fejszeg és a nyeregszeg szerkezete	365
A szupport változtatható sebességét létesíthető szerkezete	367
A szupport gyorsabb mozgatását végző szerkezet	369
A megkívánt sebességet biztosító áttevések meghatározása	369
Alakos tárgyak gyártásához szükséges szupportszerkezetek	370
Órás eszterga	372
A gyűrűs eszterga	373
A vasúti eszterga	374
A fejesztergák	375
A vízszintes tengelyű fejeszterga	375
A függélyes tengelyű fejeszterga	375
A fúrók	376
A hengerfúrók	376
Hengerfúró, amelynél a főtengelybe ágyazott csavar végzi a mellékmozgást	376
Hengerfúró, amelynél a főtengely csavarként van kiképezve	377
A lyukfúró	377
A lyukfúró-szerszámok	377
Az ágyúfúró	377
A csapos fúró	377
A hegyes fúró	379
A központos fúró	381
A spirálfúró	381
A fúró erő- és munkaszükséglet	382
A lyúkfúró-eszközök és gépek	385
A fúró-eszközök	385
A közönséges szabadon álló fúrógép	386
A gyorsfúrógép	388
A darufúrógép	388
A marók	389
A marószerszámok	389
A kézi szerszámok	389
A gépi szerszámok	391
A maró osztása és átmérője	391
A maróval megmunkált felület símasága	392
A maró metszőszöge	393
A maró forgásiránya	396
A homokmaró	396
A maró erő- és munkaszükséglet	397
A marógépek	398
Munkaléceket egyengető maró	398
Az egyetemes maró, mint síkmutató	398
Az egyetemes maró, mint fogmaró	398
A régibb fogaskerékmaró	401
Fogaskerékmaró készítésének módja	402
Csavaralakú fogaskerékmaró	403
A reszelők	404
A reszelők készítésének módja	404
A koptatás	407
A koptatás fajai	407
A koptatás és a csiszolás	407
A köszörűlés főbb szabályai	407
A köszörűlés munkaszükséglete	409
A köszörrűlés szellőztetése és öblítése	411
A koptatáshoz használt anyagok	412
Csiszológép sikfelületek koptatásához	414
Illesztendő felületek koptatása	414
Csiszológép tengelyek koptatásához	415
Csiszológép hengerek koptatásához	416
Csiszológép alakos tárgyak koptatásához	416
Testsokaságok csiszolásához alkalmas dob	417
A fényesesítés	417
A fényesítés lényege	417
Fényesítő-eszközök és gépek	417
A csavarkészítés	418
A csavarorsó készítéséhez szükséges szerszám	418
A csavarhüvely készítéséhez szükséges kézi szerszám	419
A csavarkészítő gép	420
Szabálytalan darabolás	421
A szabálytalan darabolás módjai	421
Alakítás több test tömegének összekapcsolásával.
Kohézós kapcsolat	421
A hegesztés és bevonás	421
A SHOOP- és a SHERING-féle eljárás	422
Adhéziós kapcsolat	422
A lemezelés	422
Foglalatos kapcsolás	423
A foglalatos kapcsolás csoportjai	423
Adhezéiós kapcsolattal párosult foglalatos kapcsolás	423
Tiszta foglalatos kapcsoláson alapuló-eljárások	423
Függelék.
A maradó alakváltozások mechanikájának fontosabb eredményképletei	425
Irodalom	430
Betűsoros tárgymutató és a magyar műszavak német, francia és angol egyenértékei	431

Témakörök

Rejtő Sándor

Rejtő Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Rejtő Sándor könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem