1.035.481

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Gazdasági ásványtan és talajismeret

1. szám

Szerző
Fotózta

Kiadó: "Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai R.T.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 237 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: A M. Kir. Földmívelésügyi Ministerium ajándéka. A M. Kir. Földmívelésügyi Minisztérium megbízásából írta Treitz Péter. 29 szövegképpel és 3 térképpel, ebből az egyik kihajtható (Csonka-Magyarország talajtérképe, a felvétel Treitz Péter és Timkó Imre m. kir. agro-főgeológus munkája az 1911-1918. évekből) "Pátria" Irodalmi Váll. és Nyomdai R.-T. nyomása.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Nem is olyan régen, még csak egy pár évtizeddel ezelőtt is, a talajismeretet senki sem tartotta önálló szaktudománynak. Otthona sem volt, az egyetemeken és főiskolákon ebben az időben még nem... Tovább

Előszó

Nem is olyan régen, még csak egy pár évtizeddel ezelőtt is, a talajismeretet senki sem tartotta önálló szaktudománynak. Otthona sem volt, az egyetemeken és főiskolákon ebben az időben még nem alapítottak talajtani tanszékeket s a kísérleti intézmények sorában még ekkor nem építettek talajtani kísérleti állomásokat. A talajismeret körében a tudományos kutatás a mult század első felében indult meg, akkor egyes kutató-, kísérleti intézetek - növénybiológiai és növénytermesztési kísérleteik közben - a talajt is vizsgálat alá vették. Elsősorban a mezőgazdasági kémiai intézetekben kutatták a talajoknak növényekkel szemben tanúsított viselkedését és keresték a talaj termékenységének fokozására szolgáló anyagokat és módszereket. Ebben az irányban azután valóban nagyértékű felfedezések követték egymást. A legfontosabbak ezek közül Liebig J. nevéhez fűződnek, aki a műtrágyázás alapelveit fektette le 1840-ben. Azután Pasteur következett a talajbaktériumok szerepét illető korszakos felfedezésével, majd Berthelot a talajnak nitrogénkötőképességét állapította meg. Ezek után Hellriegel és Wilfahrt a növényeken élő nitrogénkötő baktériumokat, Schloesing és Muntz a talajban lefolyó nitrifikációs folyamatokat (1876), végül Winogradsky (1886) a nitrifikáló baktériumok csoportját fedezte fel.
A legutolsó időben a legnagyobb érdem P. Wagnert illeti meg, aki 50 éves tudományos kísérleteivel műtrágyáknak hatását és alkalmazási módját állapította meg.
A mult század második felében nagyon fontos munka indult meg Oroszországban is, ahol az addig szokásban volt igazságtalan adózást iparkodtak talajvizsgálatok segítségével megszüntetni. Evégből elhatározták, hogy az egész országnak talajait megvizsgálják és termékenység szempontjából osztályozzák és térképezik. Vissza

Tartalom

A talaj ásványainak keletkezése3
A talaj ásványainak tulajdonságai6
Fizikai tulajdonságok7
Az ásványoknak alakja7
Kristályrendszerek8
Az ásványoknak színe, fénye, átlátszósága és keménysége9
Az ásványoknak hasadása és tömöttsége11
Kémiai tulajdonságok11
Az ásványoknak oldhatósága12
Az ásványoknak lángfestése és olvadási foka12
A talaj ásványainak leírása13
Terméselemek13
Oxidok (kvarc, tűzkő, opál)13
Fémoxidok15
Vasoxidok15
Titán-vas16
Aluminiumoxid és aluminiumhidroxid17
Kovasavas ásványok vagy szilikátok18
Aluminiumszilikátok17
Földpátok, káliföldpát, nátronfödpát, mészföldpát18
Zeolitok19
Csillámok csoportja20
Kovasavas magnéziumásványok21
Augit, hipersthen, amfibol, olivin, steatit, tajték21
Szénsavas ásványok23
Szénsavas mész, kálcit23
Magnesit, dolomit24
Szénsavas vas25
Szóda, bikarbona-szóda25
Trona26
Kénsavas ásványok26
Gipsz, kénsavas mész26
Glaubersó, kénsavas nátron27
Keserűso, kénsavas magnézia27
Kénsavas káli, kainit és polihalit28
Timsó, kénsavas aluminium28
Kloridok28
Kősó, szilvin, és karnalit28
Fosztforsavas ásványok29
Apatit, foszforit és vivianit29
Salétromsavas ásványok30
Kálisalétrom, nátronsalétrom vagy chilei salétrom, mészalétrom30
Közettan
Kőzetek tulajdonságai32
Kitörési vagy eruptív kőzetek33
Gránit34
Trachit, riolit, obszidián, szurokkő, perlit és tajkő35
Andezit36
Bazalt37
Vulkáni tufa38
Üledékes kőzetek39
Kréta, tavi kréta, márga, márvány, korallmészkő és mésztufa39
Dolomit43
Egyszerű kőzetek43
Kősó43
Kálisók, gipsz, foszforit, koprolit44
Kovasav, kvarcit, kovasarhidrát, faopál45
Mozgó vízből leülepedett kőzetek46
Kavics, konglomerat, brecsia46
Homok, homokkő, agyag és márga47
Levegőből leülepedett kőzetek48
A lösz48
Átalakult vagy metamorf kőzetek45
Szerves eredetű kőzetek49
Tőzeg49
Kőszén, feketeszén, barnaszén és lignit51
Természetes szénhidrogének52
Földgáz, petróleum, aszfalt, ozokerit vagy földiviasz52
Földtan vagy geológia
A Föld keletkezése53
A Föld belső melege54
A Föld erői55
Vulkáni utóhatások, gájzirek55
A Földkéreg elmozdulásai56
Évszázados emelkeések, sülyedések és a földrengések56
A víz körútja működése58
A víz körútja, oldóhatása és a karsztjelenségek58
A folyóvíz munkája59
A tengervíz munkája60
A jég geológiai működése61
A szél geológiai működése62
A lösz63
Az élő szervezetek geológiai működése63
A Föld története64
A Föld őskora66
A Föld első kora vagy ókora67
A Föld középkora vagy másodkor67
A Föld újkora70
A harmadkor, az ó-harmadkor70
Az új-harmadkor74
A negyedkor76
A pleisztocén-korszak vagy diluvium76
A holocén-korszak vagy jelenkor79
Talajismeret
Ősi talajok
A talajalakulás módjai83
A kőzetek elporlása83
Az ásványoknak elmállása84
A talaj agyagos részének eredete85
A kőzeteknek geológiai elbomlása86
A klimatikai tényezőknek a szerepe a talajalakulásban87
Klimatikai tényezők, klímatípusok88
Nedves levegőáramok89
A csapadékvizek sótartalma89
Mezőgazdasági klímatípusok90
A humidus klímaöv90
Az aridus límaöv, a száraz légáramok öve91
A porhullás talajalakító hatása93
A porhullás szerepe a talaj termékenységének fenntartásában96
A hulló pornak származása96
A talajszelvény szerkezete
A növényzet talajalakító munkássága97
A talajszelvénynek szerkezete az ősi növényi formációk alatt98
Az erdők talajszelvényének a szerkezete99
Az erdőségi övnek talajtípusai102
A fenyőerdő szelvénye104
A lombos erdők talajszelvénye106
A bükkös erdők talajszelvénye108
A mezőségi talajok szelvénye109
Az ősi talajok átalakulása a mezőgazdasági művelés alatt114
Az erdőségi talajoknak átalakulása115
A mezőségi régiók119
Az elszikesedés az Alföldön121
A termőtalaj
A termőtalajnak alkatrészei124
Az ember használatában lévő talajok124
A termőtalajnak alkatrészei125
Az elporlásnak termékei125
A talajnak kristályos alkatrészei125
Az elmállásnak termékei128
A talajnak kolloidos alkatrészei128
A kolloidos anyagoknak tulajdonságai128
A talaj agyagos részének tulajdonságai133
A humusz: kémiai szerkezet, a humusznak féleségei136
A termőtalajnak tulajdonságai140
A talajnak szerkezete, szövete és összeállósága140
A fajsúly144
A térfogatsúly145
A porozitás146
A talaj és a víz146
A vízáteresztő képesség147
A vizettartó képesség148
A talajnak vízfelszívó képessége150
A talajvíz párolgása152
A talaj és a meleg154
A talajnak kémiai tulajdonságai157
Fizikai adsorbtio158
Kémiai absorbtio159
Báziscsere160
Báziscsere savanyú és lúgos talajokban161
A talajnak kémiai reaktiója163
A termőtalajok kémhatásának meghatározása165
A termékenység
A föld és talaj169
A termőtalajnak élő alkatrésze170
A talajbaktériumok és gombák172
Celulozét felbontó baktériumok172
Celulozét felbontó gomák173
A szénsavszolgáltatás fontossága a növénytermelésben173
Ammoniákot termelő baktériumok176
Szabad nitrogéngázt lekötő baktériumok176
A növények gyökerén élő nitrogénbaktériumok178
Nitrifikáló baktériumok180
Mészbaktériumok180
A kénbaktériumok181
A vasbaktériumok181
A talajgombák182
Algák vagy moszatok182
Az adephonnak kártévő tagjai183
A baktériumfalók, a véglények184
Földi giliszták184
Természetes vagy klimatikai termékenyésg185
Mesterséges termékenység186
A zöldtrágya188
Ásványi műtrágyák190
A termékenység fokának meghatározására szolgáló módszerek193
A tenyészedény-kísérletek módszere194
Bakteriológiai talajelemzés, talajelemzés baktériumok felhasználásával196
Kémiai módszerek198
Vegetációs és kémiai kombinált módszer201
A talaj mészszükségletének meghatározása202
A termőtalaj beosztása205
Magyarország talajainak beosztása206
Nagy-Magyarország klímarégiói207
Mezőségi, azaz aridus klímarégiók209
Magyarország medencéienk klímája209
A mezőségi klíma jellege210
Humidus klímarégió214
A dombvidékek és hegységek erdős régiói214
Dombvidék, a füves erdők alrégiója217
Alacsony hegyvidék, a bükköserdők alrégiója217
Magas hegyvidék, a fenyőerdők alrégiója219
A klímarégióknak fő talajtípusai220
Fizikai tulajdonságok220
Kémiai tulajdonságok222
Forrásvizek és kútvizek összetétele a klímarégiókban223
A növényi hamu összetétele a különböző klímarégiókban224
Csonka-Magyarország fő talajtípusai225
A mezőségi régióknak talajai225
Az erdőségi régióknak talajtípusai226
Hegyi talajok233
Veres babérces agyag, a nyirok, Terra rossa234
Gazdasági talajosztályozás235

Treitz Péter

Treitz Péter műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Treitz Péter könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv