Volterjánosok és volterjankák

Szerző

Fordító

'Vaszilij Akjszonov: Volterjánosok és volterjankák ' összes példány

Kiadó:	Európa Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2006
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	431 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 15 cm
ISBN:	963-07-8145-X

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Káprázatos időutazás Akszjonov új regénye: a szerző „az 1764-ik esztendő April havába" varázsol bennünket; kora tavasz van, fagyos, késő alkony. „Tsupasz ágak az út mentén, s végiben valamely város sötét fűrész-fogazatja, benne a Kirche tű-hegyes, szinte bele sem illő fogával. Béfagyott tó." S aztán hamarosan megismerjük a két főhőst is: Nicolas-t s Michelt - avagy Kolját és Misát, II. Katalin cárnő tisztjeit, kiknek az a feladatuk, hogy Európán átlovagolván, keressék meg Párisban Voltaire-t, s készítsék elő a terepet a cárnő küldöttjének érkezésére... Mert Nagy Katalin - a Felvilágosodás eszméin fölbuzdulva - megbízottján keresztül tanácskozni kíván a kor nagy elméjével, hogy megtudakolja véleményét a történelem s az emberi lét egynémely nagy kérdéseiről - s nem utolsósorban merész tervéről, az orosz jobbágyok fölszabadításáról. Véres és pikáns kalandok kísérik hőseink útját, mígnem sikerül Voltaire-rel összebarátkozniuk; s aztán elviszik az immár hetvenedik esztendejében járó, ám szellemében még bámulatosan friss filozófust egy Dánia melletti szigetre, ahol - sejteti a szerző - férfi öltözetben maga a cárnő jelenik meg, s már-már fölgerjeszti Voltaire megcsitult érzékeit, de szellemét föltétlenül... Akszjonov varázslatosan festi meg a felvilágosodás korabeli Európa hangulatát, s miközben behatóan megismerhetjük az akkori idők két nagy alakjának életét s gondolatait - s már-már elhisszük, hogy ők ketten valóban találkoztak (mit a száraz történettudomány, sajna, nem tud alátámasztani; de miért ne történhetett volna így is akár?) -, élvezhetjük nemcsak a történet bájos pikantériáját, hanem azt a különleges, egyszerre archaikus és modern nyelvet is, melynek frivol tűzijátéka bevilágítja a történet minden fordulatát. De Akszjonov regénye mindezen túl igazi szellemi kaland: a szerzővel s egynémely jövőbe látó hőseivel együtt gondolhatjuk végig, hogy mit jelentett az embernek a felvilágosodás, a merész utópiák kora, melynek áldásos avagy kárhozatos örökségével együtt élünk mindannyian, ha tetszik, ha nem. A Moszkvai történet s még számos remekmű népszerű szerzője bravúros történelmi regényével elnyerte az orosz Booker-díjat: a Volterjánosok és volterjankák újabb bizonysága annak, hogy Akszjonov a mai orosz próza mindig megújuló, mindig új témákat, új hangokat kereső, kiemelkedő alakja. Vissza

Tartalom

Első fejezet / 7
melyben a kép regénnyé, a sivár part parisi fársánggá, Voltaire portrait-ja eleven personává, a theatrumbeli skandallum triumfálássá, Neptunus szigonnya Morpheus ölelésévé változik által.
Második fejezet / 54
melyben Afsziomszkij generális fogadja D'Alembert-t, a filozófust, s nyilvánvalóvá válnak a dióolaj gyógyító tulajdonságai.
Harmadik fejezet / 78
amelyben kissé megkésetten megjelenik a színen egy új szereplő, báró Von-Figin, s felszáll a százálgyús Ne érints engem! hadihajó fedélzetére, ifjú hőseink, Michel, Nicolas, Claudia s Theokla pediglen Voltaire társaságát élvezik, Ferney község ördögfiókáival egyetemben.
Negyedik fejezet / 112
amelyben Voltaire-nek lehetőség adatik, hogy részleteket olvasson fel Traktátusából a Toleranciáról, Terrano lovagnak, hogy bűnbe essék, a tiszt uraknak pediglen, hogy megvitassák a Kétorrú Casus phenoménját.
Ötödik fejezet / 140
amely a park idilli alléin kezdődik, hol Von-Figin követ s a nagy Voltaire a nők századának kuriózumait vitatja, majd elakad a kastély folyosóján, hol két Stadt-dáma a krinolinjok mérete okán nem tudja kikerülni egymást, s egy fertelmes kalóztámadással ér véget, amely lehetővé teszi lovagjainknak, hogy kimutassák nem éppen mindennapi vitézi képességeiket.
Hatodik fejezet / 175
mely mélyen beléje gázol az iker Kurfürstinecskéknek az ő lelki világjokba, kiűzi a kandallóból az ördögöket, továbbá, elgondolkodtat a császári gárda alsóbb sarzsijainak androgén tulajdonságairól, Voltaire-nek, az agg férfiszépségnek az ő társaságában.
Hetedik fejezet / 205
amelyben fény derül a Porosz Királyság egynémely titkaira, valamint Nagy Frigyes őfelsége marczipánrágó szokására.
Nyolcadik fejezet / 229
amelyben Voltaire megösmerteti báró Von-Figint s generális Afsziomszkijt az orosz örökbirtokról. valamint az amerikai fekete rabszolgákról vallott nézeteivel. Ezenközben a Baltikum gótikája fölött a szárimhadurok ősi nemzetségéből származó galambok repülnek által, ugyanakkor pediglen a leget bétölti mennydörgése a legvalóságosabb ütközetnek, melybe más küzdő felek mellett bévonatik a zweig-anstalt-bregowinai had, élén magával Kurfürst Ötödik Magnussal.
Kilencedik fejezet / 263
mely apránként által-változik a XVIII. század „eszméinek drámájává", melynek során Voltaire felidézi, mily közel vala ős Emilie du Chátelet, hogy felfedjék a „flogiston" mibenlétét, ezen közben Jeton Quarante, az ocsmány kémikus békákra s egerekre
vadászik, Misa Leszkov pediglen ismét álmélkodásra készti a kompániát kobakja különleges képességeivel.
Tizedik fejezet / 299
mely egybe-esik az 1764-ik esztendő júliusának utolsó éjszakájával, azaz az ostseei kompániálás végezetével; violák s görbe szász kornéták szólanak; minden össze-zavarodék a kastélyban s a parkban; s édességesen ismételtetik: Oroszország, Nyugat, Végtelenség; a táj éjszakai feltárulkozása s reggeli elváltozása.
Tizenegyedik fejezet / 330
s egyben az utolsó, melyet egy igencsak megkésett személy jelenése tészen nevezetessé. Az utópia ködképei által-adják helyöket a történelmi tselekményeknek.
Epilógus / 367
mely elé nem kévántatnak érdek-feszítő előljáró szók.