Négy dráma

Fülszöveg

A Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadó közös vállalkozása a Harminc év című sorozat, amely a magyar irodalomnak a felszabadulástól napjainkig született, kiemelkedő alkotásait adja közre száz kötetben. illyés Gyula drámaírói munkáságát e kötetben négy dráma reprezentálja.
"A szerencsétlen sorsú népek vigasza, hogy bőven vannak hőseik; hisz ezek önfeláldozása élteti a hitet újabb és újabb szabadságharcokra" - írja egy helyütt Illyés Gyula a Fáklyaláng keletkezéséről. Már diákkorában vágya volt, hogy drámák sorozatában ábrázolja és magyarázza a magyar nép egy-egy kiemelkedő szabadsághősének alakját és törekvését. Ez a vágya késztette arra, hogy ezt a darabját az 1848-as magyar forradalom vezérének, Kossuth Lajosnak és a magyar népforradalomnak, szabadságháborúnak szentelje.
Teleki László, akinek eszméi nyomán a Kegyenc született, kitörölhetetlne alakja történelmünknek; tragédiájával a világ bámulatát és nemzetünk örök tiszteletét vívta ki. Teleki László drámai alkotása, melynek eszméit követve érte el a maga életének megrázó végkifejletét, színpadi sikertelenégre volt kárhoztatva. Ezt a nagy gondolatokat hordozó drámát gyúrta át Illyé Gyula a maga színpadi alkotásában: a lényeget mentette át belőle, az eszmét, a szívet, azt a gondolatot, meddig lehet szolgáni egy abszolút uralkodót, aki nem a közt szolgálja, akinek nem az ember, hanem csak egy emeber - saját maga - az eszménye.
A Tiszták "egy lepusztult népről szól, de még élő, küszködő népeknek, közösségeknek" - írja erről a darabjáról Illyés Gyula, akit itt az a kérdés foglalkoztat, mi történik akkor, ha nem egy ember, hanem egy egész emberi közöség kerül megoldhatatlan helyzetbe; amikor egy egész nép bukik el, úgy, hogy mégis diadalt arat; amikor egy egész országot tüntetnek el a tépképről, úgy, hogy nyoma sem marad.
Testvéek című drámájában a romantikus népvezér Dózsa György helyett egy korabeli hús-vér Dózsát keltett életre. "Egy székely condottiere, aki egy szerencsés haditett folytán a romlott udvarba kerül, azzal, hogy egy életre megcsinálhatja a szerencséjét, ha tud hasonulni - vallja Illyés Gyula erről a darabjáról. - Kész megpróbálni, miért ne tenné, hisz a kor gyermeke ő is. De olyan romlásba kellene belépnie, hogy az visszahőkölteti. A züllöttség megtapasztalása teszi erkölcsössé, majd hajtja a tisztaság oly fokú igénylésére, ami már - forradalom." Vissza