Fülszöveg
A Szerző ez idáig csak egyszer találkozott az Olvasóval, aki középkorú volt, kopasz és szemüveges. Amint néhány mondatot váltottak egy frissen megjelent novellájáról, az Olvasó sietve távozott - bizonyára nem így képzelte el a Szerzőket. Nem árt tehát az óvatosság. Mit mondjon el a Szerző Önnek, aki kezébe vette A lányok angyalok-at?... Vajon Ön mire kiváncsi?!
1951-ben született, Budapesten. Nevében az "F." a Felicitás rövidítése, amely névhez születésekor jutott, a kórházban szinte véletlenül. De huszonegy éves koráig így hívták, sőt, Feliciának és Felicsinek. Nem ő unt rá, hanem a környezete.
Persze, Ön valószínűleg nem nagyon ismeri, mivel ez - egy gyerekregény után - a második kötete, és folyóiratokban is ritkán publikál. Állítólag nincs semmire sem ideje. Amit - némi fenntartással - de higgyünk el neki, hiszen ő is korunk gyermeke: tizenhat évig iskolákba járt, dolgozni kezdett, férjhez ment, gyereke született, mos, főz, takarít, kenyeret keres. Márpedig mindez tényleg...
Tovább
Fülszöveg
A Szerző ez idáig csak egyszer találkozott az Olvasóval, aki középkorú volt, kopasz és szemüveges. Amint néhány mondatot váltottak egy frissen megjelent novellájáról, az Olvasó sietve távozott - bizonyára nem így képzelte el a Szerzőket. Nem árt tehát az óvatosság. Mit mondjon el a Szerző Önnek, aki kezébe vette A lányok angyalok-at?... Vajon Ön mire kiváncsi?!
1951-ben született, Budapesten. Nevében az "F." a Felicitás rövidítése, amely névhez születésekor jutott, a kórházban szinte véletlenül. De huszonegy éves koráig így hívták, sőt, Feliciának és Felicsinek. Nem ő unt rá, hanem a környezete.
Persze, Ön valószínűleg nem nagyon ismeri, mivel ez - egy gyerekregény után - a második kötete, és folyóiratokban is ritkán publikál. Állítólag nincs semmire sem ideje. Amit - némi fenntartással - de higgyünk el neki, hiszen ő is korunk gyermeke: tizenhat évig iskolákba járt, dolgozni kezdett, férjhez ment, gyereke született, mos, főz, takarít, kenyeret keres. Márpedig mindez tényleg időigényes dolog. Különösen, ha valakibe azt programozták a református-katolikus paraszt-polgár ősanyák, hogy első a kötelesség. Az írás pedig - így vélte Csatáry Anna Dorottya, Kásás Mária, Nagy Róza, Péter Zsuzsanna dédanya, Bartha Rozália és Szakács Ilona nagymama és az anya is: Veszprémi Hedvig - szórakozás. A szerző egészen 1985-ig szórakozott, azután beadta a Szépirodalmi Kiadóhoz addig született írásait. Akkor még hemzsegtek a kötetben a férfiak. Miért, miért nem, ahogy telt-múlt az idő, a fiúk többsége sértetten távozott. De a lányok, akik a helyükre érkeztek, azok legalább mind angyalok. Szárnyuk nincs, csak pocsék modoruk és érző szívük. Még a legöregebb angyal is békétlen. Ugyanis ezek az ifjú és vén lányok - akárcsak kötelességtudó ük- és dédanyjuk tehették - pontosan érzékelik saját lassú, de megállíthatatlan romlásukat. A téma a Szerzőt nagyon érdekelheti, a kötetben olvasható regény, a Nap a Rák jegyébe lép sokszereplős kavalkádja is mintha leginkább erről a romlásról-bomlásról szólna.
A Szerző ennyit üzen így, elöljáróban. De ugye Ön nem is a fülszövegre kíváncsi igazán?
Vissza