Psmith mint ujságíró

Előszó

A newyorki élet annyira különbözik a londonitól, hogy mulhatatlanul szükséges egy kis felvilágosítással szolgálnom, mielőtt ezt a történetet megkezdeném. New Yorknak jó pár millió lakosa van. Igaz, hogy ezek közül nem mindegyik keresi formális gyilkolással a kenyerét, de tagadhatatlan, hogy népességének nagy rétege gyilkol - nem esetszerűen, a pillanat kényszerítő hatása alatt, hanem üzleti alapon: ennyi meg ennyi dollár egy gyilkosságért. A newyorki "bandák" tényleg léteznek. Nem én találtam ki. A következő történet egyes epizódjai valóban megtörtént eseményeken épültek fel. A Rosenthal eset, melynél négy ember, zseniális vezérükkel: "A Véres Gyp"-pel együtt, a City legforgalmasabb s legelőkelőbb helyén, a Picadilly-téren hidegvérrel agyonlőtt egy gyalogjáró polgárt, majd automobilon elmenekültek, oly nagy port vert fel pár esztendővel ezelőtt, hogy nemcsak New Yorkban beszéltek róla, mint általában a többi banda-támadásokról, hanem az egész világ álmélkodott. A Rosenthal-féle esetek pedig, ha szűkebb s kevésbbé szenzációs méretek közt is, igen gyakran előfordulnak a newyorki Manhattan-negyedben. Az előbbi esetnél is inkább az áldozat magas személyisége, mint a támadások szokatlan volta izgatta a newyorki napisajtót.
Különben, a rendszeres banda-támadások áldozatai alig kapnak egy apróhirdetésnyi rovatot. Azt is a legkisebb betűvel.
P. G. Wodehouse. Vissza