Isten városáról II. (töredék)

De civitate dei (VI-X. könyv)

Szerző

Szent Ágoston

Dr. Földváry Antal

Lektor

Heidl György

'Szent Ágoston: Isten városáról II. (töredék) ' összes példány

Kiadó:	Kairosz Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2005
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	328 oldal
Sorozatcím:	Isten városáról
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-7510-78-8
Megjegyzés:	Töredék kötet.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Szent Ágoston mintegy tizenöt évig dolgozott a De civitate Dei - Isten városáról című munkáján, mire az végső formáját elnyerte, és az egyházatya történelemteológiájának monumentális összegzésévé lett. A huszonkét könyvből álló munkában Ágoston a pogány és szent történelem eseményeinek felvonultatására, értelmezésére, a pogány filozófusok nézeteinek tárgyalására és cáfolatára is vállalkozik, miközben bámulatos alapossággal bontja ki azt a tételét, hogy Isten városa és az ördög városa a jelen világban elválaszthatatlanul együtt létezik, noha eltérő az eredetük és más lesz a végső sorsuk is. Az Isten városáról ezért Ágoston politikai teológiájának legteljesebb kifejtését is magában foglalja, amelynek hatása mindmáig érezhető. A Kairosz Kiadó négy kötetben, Földváry Antal legendás fordításának felújított változatában adja közre a teljes magyar szöveget.

Tartalom

Előszó	7
A De civitate Dei VI-X. könyveinek tartalma	9
VI. könyv	10
VII. könyv	11
VIII. könyv	13
IX. könyv	16
X. könyv	17
Hatodik könyv	23
Előszó	24
Azokról, akik azt mondják, hogy ők nem a jelenlegi, hanem az örök életért tisztelik az isteneket	28
Mi volt Varro felfogása azokról az istenekről, akiknek különböző fajtáit és tiszteletét úgy adta elő, hogy tiszteletreméltóbban bánt volna velük, ha inkább hallgat róluk?	31
Milyen Varro az emberi és isteni dolgok régiségeiről írt könyvének a felosztása?	33
Varro fejtegetéséből kitűnik, hogy az istenek tiszteletében az emberi elemek régebbiek, mint az isteniek	36
A Varro szerinti háromféle teológiáról, vagyis először a mondatszerűről, másodszor a természetiről, harmadszor a polgáriról	40
A mítoszi, vagyis a mondatszerű és a polgári teológiáról Varróval szemben	43
A mondai és a polgári teológia hasonlatosságáról és összhangjáról	48
A természeti okok magyarázatáról, amelyeket a pogány tudósok isteneik védelmére igyekeznek előhozni	51
Egyes istenek munkaköréről	57
Seneca bátorságáról, aki a polgári teológiát jobban helytelenítette, mint Varro a mondai teológiát	62
Mi volt Seneca véleménye a zsidókról?	63
A pogány istenek valótlanságainak leleplezése után nem kétséges, hogy nem tudnak örök életet adni azok, akik e mulandó élethez sem nyújtanak segédkezet	65
Hetedik könyv	65
Előszó	65
Vajon annak bizonyítása után, hogy a polgári teológiávan az istenség nem szerepel, hihető-e, hogy az egyes istenekben megtalálható az istenség?	66
Kik a kiválogatott istenek, és kik vannak kivéve a kevésbé fontos istenek hatásköre alól?	68
Mivel sok alacsonyabb rendű istenre fontosabb ügyek intézését is rábízták, éppen ezért semmi olyan alap nincs, amilyenből néhány isten kiválogatását igazolni lehetne	69
Már kedvezőbb a helyzet az alsóbbrendű isteneknél, akiket semmiféle gyalázatos dologgal nem gyanúsítottak meg úgy, mint a sokféle eljárással vádolt kiválogatott isteneket	74
A pogányok titkos tanításairól és azoknak természettani magyarázatáról	75
Varro ama nézetéről, hogy a világ lelke Isten, aki sok isteni természetű lelket foglal magába	78
Vajon ésszerű volt Janusnak és Terminusnak két név által való elkülönítése?	79
Miért képzelték Janust kétarcúnak az ő tisztelői, akik néha négyarcúnak is ábrázolták?	80
Jupiter hatalmáról és Janussal való összehasonlításáról	82
Vajon helyes dolog Janusnak és Jupiternek egymástól megkülönböztetése?	85
Jupiter mellékneveiről, amelyek nem sok, hanem egy és ugyanazon istenre vonatkoznak	86
Jupitert Pecuninának is nevezik	88
Saturnus és Genius lényének a fejtegetése közben tűnt ki, hogy mind a kettő Jupiterrel azonos	89
Mercurius és Mars munkaköréről	91
Néhány csillagról, amelyeket a pogányok saját isteneik nevéről jelöltek meg	92
Apollóról, Dianáról és a többi kiválogatott istenről, akiket a világ részeinek tartanak	94
Varro maga is kételkedve nyilatkozott az istenekről	96
Mi az elfogadható oka annak, hogy a pogányság tévedése gyökeret vert?	98
A Saturnus tiszteletét megindokló fejtegetésekről	99
Az eleusisi Ceres-ünnepekről	101
A Libernek szentelt ünnepek utálatos voltáról	002
Neptunusról, Salacitáról és Veniliáról	103
Terráról, akit Varro azért tartott istennőnek, mivel az istenként tekintett Világlélek testének a legalsóbb részét is körülveszi, és isteni erőt nyújt neki	104
Tellus mellékneveiről és azoknak a jelentéseiről, amelyek bár sok dolgot jelentenek, de mégsem szolgálnak a sok istenről való feltevés bizonyítására	107
A görög bölcsek tanításában milyen magyarázatot lehet találni Attis megcsonkításáról	111
Magna Mater ünnepeinek gyalázatos voltáról	112
A természettudósok koholmányairól, akik az igaz Istent nem tisztelik, vagy nem igaz Istent megillető módon tisztelik	114
Varro teológiai tanítása ellentmondásokkal van tele	116
Mindazokat az egy igaz Istennek kellett volna tulajdonítaniuk, amiket a természettudósok a világgal és annak részeivel hoztak összefüggésbe	118
Az igazi kegyesség elkülöníti a teremtményt a Teremtőtől, nehogy egy helyett annyi istent imádjanak, mint amennyi alkotása van az egy Teremtőnek	119
Istennek milyen különadományában részesülnek az általános ajándékokon kívül az igazság követői?	121
Nem volt még eddig olyan korszak, amikor Krisztus váltságának a titkáról ne lett volna szó, és különböző jelképek által folyamatosan meg ne jelentették volna előre...	122
Egyedül csak a keresztény vallás volt képes arra, hogy az emberek tévelygésén örvendező gonosz lelkek ámításait leleplezze	123
Numa Pompilius könyveiről, amelyeket a szenátus azért égetett el, hogy a bennük kifejtett vallási szertartások okai ismeretlenekké váljanak	124
A vízből való jóslásra, ami Numát bizonyos démoni alakok ábrázolása folytán félrevezetett	126
Nyolcadik könyv	129
A természeti teológia kérdéséről a kiválóbb képességű filozófusokkal kell értekezni	129
A kétféle filozófiáról. Vagyis az itáliai és a jón filozófiáról és azoknak a képviselőiről	130
A socretesi rendszerről	133
Platóról, Socrates legkiválóbb tanítványáról, aki az egész filozófiát három részre osztotta	134
A teológiát illetőleg leginkább a platonistákkal kell vitatkoznunk, akiknek a nézete az összes filozófus tantételeit felülmúlja	138
A platonisták felfogása a filozófia ama részéről, amelyet fizikának neveznek	141
Mennyivel kiválóbbaknak kell a többieknél tartani a platonistákat a logikában, vagyis a gondolkodástanban	143
Az erkölcsfilozófiában is a platonistáké az elsőség	144
Arról a filozófiáról, amelyik a keresztény hit igazságát legjobban megközelíti	146
Mivel magaslik ki a keresztény vallás a filozófiai irányok közül?	147
Honnan nyerte Plato az a belátást, amellyel a kereszténység tanítását megközelítette?	149
A platonistáknak, bár helyes nézetük volt az egy igaz istenről, mégis sok isten tiszteletét hirdették	152
Plato ama nézetéről, hogy csak jó és erényszerető istenek vannak	153
Azoknak a felfogásáról, akik szerint háromféle értelmes lélek van, úgymint az égi istenek, a levegőben lakó démonok és a földön élő emberek lelke	155
A démonok sem légnemű testük, sem magasabb lakóhelyük miatt nem állnak az emberek felett	158
Mi volt a nézete a platonista Apuleiusnak a démonok erkölcséről és cselekedetéről	160
Vajon méltó dolog, hogy az ember azokat a szellemeket tiszteli, amelyeknek bűneitől meg kellene magát tisztítania?	162
Milyen vallás az, amelyiknek a tanítása szerint az embereknek a démonokhoz kell folyamodniuk, hogy a jó istenhez ajánlják be őket?	164
A varázslási tudomány istentelenségéről, amelyik a gonosz lelkek támogatásán alapszik	165
Vajon el kell fogadnunk azt, hogy a jó istenek szívesebben érintkeznek a démonokkal, mint az emberekkel?	167
Vajon az istenek felhasználják a démonokat hírvivőkül, és tudják-e, vagy akarják-e, hogy a démonok megcsalják őket?	168
Apuleius ellen a démonok tiszteletének elvetéséről	171
Mi volt Hermes Trismegistus felfogása a bálványimádásról, és honnan tudhatta meg az egyiptomi babona elpusztulását?	172
Hermes milyen őszintén bevallja őseinek a tévelygését, amelynek bekövetkezendő megsemmisülése miatt mégiscsak szomorkodik	177
Azokról a vonásokról, amelyek a szent angyalokban és a jó emberekben egyformán megtalálhatók	182
Az egész pogány vallás az elhunyt emberek körül mozog	183
Arról a tiszteleti módról, amelyben a keresztények a vértanúkat részesítik	187
Kilencedik könyv	191
Mi a végső eredménye az eddigi fejtegetésnek, és a további kérdések közül mire kell még feleletet adni?	191
Vajon a démonok között, akiknél az istenek magasabb rendűek, vannak olyan jók is, akiknek az oltalma alatt az emberi lélek eljuthat az igazi boldogságra?	192
Miket írt Apuleius a démonokkal kapcsolatban, akiktől az értelmet nem tagadja meg, de semmiféle erényt sem tulajdonít nekik?	193
Mi a peripatetikusok és a sztoikusok nézete a lelki szenvedélyekről?	195
Azok az indulatok, amelyeknek a keresztények lelke is ki van téve, nem vezetnek bűnre, hanem inkább az erényt erősítik	200
Azokról a szenvedélyekről, amelyek Apuleius bevallása szerint fenyegetik, gyötrik azokat a démonokat, akiknek a hatalmáról azt állítja, hogy az istenek színe előtt az emberek érdekeit képviselik	202
A platonisták azt állítják, hogy isteneket meggyalázták azok a költői koholmányok, amelyek az egymással szemben álló iskolák harcaiból származtak, mivel ezek az iskolák nem az istenek, hanem a démonok hívei	203
A platonista Apuleiusnak az égben lakozó istenekről, a levegőben lakó démonoktól és a földön élő emberekről szóló meghatározása	205
Vajon az égben lakó istenek barátságát megszerezheti az ember a démonok közbenjárása folytán?	207
Plotinus véleménye szerint az emberek nem olyan szánalomraméltók a halandó testi állapotukban, mint a démonok az örökkévalóságban	209
A platonisták véleményéről, mely szerint az emberek lelke a test megszűnése után démonná változik	210
Arról a háromféle ellenkező vonásról, melynek alapján a platonisták a démonok és az emberek természetét egymástól megkülönböztették	211
Miként foglalna el középhelyet a két fél között démonok, ha az istenekkel nem boldogok, és az emberekkel pedig nem boldogtalanok?	212
Vajon az emberek halandó voltuk ellenére lehetnek igazán boldogok?	216
Isten és az emberek közötti közbenjárókról, az ember Jézus Krisztusról	216
Vajon a platonisták helyesen tanították, hogy az égben lakó istenek a földi bűnök elkerülése végett nem tartanak kapcsolatot az emberekkel, akiket az istenek kegyébe a démonok segítenek be?	219
A boldog élet elnyeréséhez - ami a legfőbb jóban való részesedésben áll - nem olyan közbenjáróra van szüksége az embernek, mint amilyen a démon, hanem olyan egyetlenegyre, mint amilyen Krisztus	223
A démonok ravaszsága arra irányul, hogy mialatt közbenjárásukkal az Istenhez vezető utat ígérik, azalatt eltérítsék az embereket az igazság útjából	224
A démon elnevezést még a démonok tisztelői sem használják egyetlen jó lény megjelölésére sem	225
Milyen az a tudomány, amelyik a démonokat felfuvalkodottakká teszi?	226
Mennyiben akarta az Úr magát a démonokkal megismertetni?	227
Mi a különbség a szent angyalok és a démonok tudománya között?	228
Az isten elnevezést helytelenül használják a pogányok az istenekkel kapcsolatban, bár ezt a nevet a Szentírás bizonysága szerint mint a szent angyalokra, mind az igaz emberekre egyformán alkalmazzák	230
Tizedik könyv	235
A platonisták azt tanítják, hogy az igazi boldogságot mind az angyaloknak, mind az embereknek az egy Isten adja. De most az a kérdés, vajon az örök boldogság végett tisztelt angyalok csak az egy Istennek, vagy maguk számára is megkövetelik-e az áldozatot?	235
Miként vélekedett a platonista Plotinus a mennyei megvilágosításról?	239
Isten igaz tiszteletéről, amelytől a platonisták - bár a világmindenség teremtőjének tartották - mégis nagyon eltértek, a jó valamint a rossz angyaloknak isteni tiszteletben való részesítése folytán	240
Csak az egy igaz Istent illeti meg az áldozat	243
Nem az áldozati tárgyat követeli meg Isten, hanem az áldozati tárggyal kapcsolatos felajánlást	244
Az igazi és tökéletes áldozatról	246
Az angyalok irányunkban megnyilvánuló szeretetének nem az a célja, hogy őket, hanem hogy az egy igaz Istent tiszteljük	249
Azokról a csodákról, amelyeket Isten a kegyesek hitének megerősítésére angyalok szolgálatában keresztül ígérete szerint teljesített be	250
A démonok tiszteletével kapcsolatos tiltott mesterségekről, amelyek közül a platonista Porphyrius némelyiket jóváhagyja, némelyiket pedig elveti	253
A teurgiáról, amely a démonok segítségül hívása folytán hamis megtisztítást ígér a lelkeknek	255
Porphyriusnak az egyiptomi Anebonhoz írt leveléről, amelyben arra kéri, hogy a különböző démonokról tájékoztassa	258
Azokról a csodákról, amelyeket az igaz Isten a szent angyalok szolgálatán keresztül visz véghez	262
A láthatatlan Istenről, aki nem lényege, hanem a szemlélődő emberek felfogóképessége szerint látható formában jelent meg	263
Az egy Istent nemcsak az örök, hanem a mulandó adományokért is kell tisztelni, mivel minden az Ő gondviselői hatalma alatt van	264
A szent angyalok ama szolgálatáról, amellyel az isteni gondviselés szolgálatában állnak	266
Vajon az örök élet elnyerése végett azoknak az angyaloknak kell hinnünk, akik maguk számára Isten megillető tiszteletet követelnek, vagy pedig azoknak, akik nem maguknak, hanem az egy Isten számára követelik meg a szent vallásbeli szolgálatot?	267
A szövetségládáról és azokról a csodajelekről, amelyeket azért cselekedett Isten, hgoy törvényének és ígéretének súlyt adjon	271
Azok ellen, akik az Isten népe oktatásául szolgáló csodákkal kapcsolatban tagadják azt, hogy a Szentírásnak hinni kell	273
Miért tanítja az igazi vallás azt, hogy az egy igaz és láthatatlan Istennek látható áldozatot kell bemutatni?	275
A legfőbb és igazi áldozatról, amelyet az Isten és az ember közötti közbenjáró mutatott be	277
A démonoknak adott hatalom végcélja az, hogy a szenvedések folytán szellemeket nem kiengesztelés, hanem Istenben való megmaradásuk által győzik le	278
Honnan van a kegyeseknek a démonokkal szemben hatalmuk, és honnan ered a szív igazi megtisztulása?	280
Azokról a princípiumról, aki az emberi természet egyetlen megtisztítója és megújítója	281
A törvény korszakában és az első századokban élt kegyes lelkek ez ígéretben és a Krisztusban való hit által igazultak meg	282
Poryphyrius határozatlanságáról, aki az igaz Isten és a démonok tisztelete között ingadozott	285
Porphyrius istentelenségéről, amellyel még Apuleius tévelygését is felülmúlta	289
Milyen nézetek vakították meg Porphyriust annyira, hogy az igazi bölcsességet, vagyis Krisztus nem tudta fölismerni?	290
A mi Urunk Jézus Krisztus testet öltéséről, amelyet a platonisták gőgösségükben szégyenlenek elismerni	295
Milyen sok platonista tantételt cáfolt meg Porphyrius, és ellentétes felfogásával milyen sokat javított ki	300
A platonisták ama tanításának cáfolata, mely szerint az ember lelke éppen olyan örök, mint Istené	303
A lelki üdvösség egyetemes útjáról, amelyet Porphyrius nem talált meg, mivel helytelenül kereste, s amelyet kizárólag csak Krisztus kegyelme tárt fel	305
Névmutató	313

Témakörök

Töredékkötetek > Vallás
Vallás > Határtudományok > Filozófia
Vallás > Kereszténység > Egyházak, felekezetek > Katolikus
Vallás > Kereszténység > Teológia > Egyéb

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem