Magyarország történelme

A középiskolák VIII. osztálya számára

Szerző

Szerkesztő

'Dr. Barthos Kálmán: Magyarország történelme ' összes példány

Kiadó:	Franklin-Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	198 oldal
Sorozatcím:	Történelmi tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Nyomtatta Franklin-Társulat nyomdája, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

Magyarország területe a honfoglalás előtt. A történelemelőtti idők. Hazánk földje évezredek óta emberlakta terület, már a jégkorszakban is színtere volt az ősember küzdelmes életének. Az ősi kőkor (paleolith) embere tűzkövet lelt itten eszközei készítéséhez, a hegyek, halmok lejtőjén pedig talált lakásnak való barlangot. A Bükkhegység és Varasd megye leletei tanúskodnak az őskori ember életéről. Az újabb kőkorban (neolith) már házat építenek, és pedig cölöpökre, állatot szelídítenek, földet is művelnek. Kifejlődik lassanként az ipar is; éppen hazánk lakói ebben a korban messzeföldön híres fazekasok, agyagiparuk fejlettsége megelőzte Dél- és Nyugateurópát. Kereskedelme is jelentős arrafelé egyes keresettebb cikkekben (pl. tűzkő, só). A fémkorszakban még fokozottabb fontosságú lett hazánk földje ásványkincsei révén. Réz és arany termésállapotban is előfordult, antimonja pedig a bronzkorban oly keresett ónt pótolta. Középeurópában ekkor hazánk népei álltak a művelődés élén. A mai Vélemszentvid (Vas m.) akkor már valóságos városka lehetett, fémöntői, ötvösei mestereivé lettek a környező területeknek. Még a vaskorban is lépést tartottak egyideig az itt lakó népek a műveltebb országokkal és csak a Kr. előtti évezredben lett Déleurópa a műveltség vezetője.
Hogy minő nyelvű lehetett hazánk őskori lakója az egyes korokban, ezt a néma leletek nem árulhatják el, írott emlékek pedig csak a történelmi időkben vannak. Annyit sejtünk, hogy trák-illir eredetű lehetett az a régibb lakosság, amelyet Kr. e. 500 körül leigáztak a nyugatról benyomuló kelta törzsek. A két nép összekeveredéséből keletkezett a kelta nyelvű pannonok népe. Sok törzsre oszlottan, örökös villongásban élt ez a harcias nép, műveltség dolgában nem állott alacsony fokon, városkái is voltak. Híres volt pl. kocsigyártása, pénzverése, a szappankészítés is az ő nevükhöz fűződik. Erdélyben Hérodotosz az aranyban bővelkedő agathirzeket említi, később a trák-illir eredetű dákok élnek ottan. Nem oly műveltek ezek, mint a pannonok, de viszont erős, egységes országot alkotnak. A Duna-Tisza közén a szarmata jazygok, az északnyugati Felföldön a germán quádok törzsei tanyáznak... Vissza

Tartalom

I. Magyarország területe a honfoglalás előtt 3- 5
II. Az őstörténet és a honalapítás 5-20
1. A magyarság eredete és vándorlása 5- 7
2. A magyarság az egykorú arab és görög írók szerint . 7- 8
3. Etelköz 8- 9
4. A honfoglalás 9- 11
5. A kalandozások 11- 12
6. A nagy átalakulás 13- 20
III. A patrimoniális királyság kora 20- 34
1. Küzdelem a német-római császársággal 20- 22
2. Szent László és Könyves Kálmán kora 22- 27
3. A görög befolyás kora 27- 30
4. III. Béla kora 30- 34
IV. A rendi alkotmány kialakulása 34- 46
1. A királyi hatalom hanyatlása 34- 39
2. IV. Béla kora 39- 43
3. Az utolsó Árpádok 43- 46
V. Hazánk mint nagyhatalom 46- 70
1. Az ország újjászervezése hűbéri alapon 46- 58
2. A Hunyadiak és Jagellók kora 58- 70
VI. Az ország három részre szakadásának kora (1526-1604) 71- 93
1. A kettős királyság 71- 74
2. Az ország három részre szakadása. Fráter György 74- 78
3. A várháború és Szolimán utolsó hadjárata 78- 80
4. A tizenötéves török háború és Erdély romlása 80- 82
5. A reformáció hazánkban 82- 86
6. A három részre szakadt Magyarország belső viszonyai 87- 93
VII. A szabadságharcok kora (1604-1711) 93-126
1. Bocskay István szabadságharca 93- 98
2. Az ellenreformáció és Pázmány Péter 98- 99
3. Bethlen Gábor 100-104
4. A két Rákóczy és III. Ferdinánd 104-107
5. Gróf Zrínyi Miklós és az 1663-64. évi török háború . 107-109
6. A Wesselényi-féle mozgalom (1664-71) 110-111
7. Az önkényuralom és Thököly szabadságharca 111-114
8. A felszabadító török háború és közjogi következményei. 114-117
9. A bécsi abszolutizmus és Kollonich rendszere 117-121
10. II. Rákóczy Ferenc szabadságharca 121-126
VIII. Az ország újjászervezésének kora (1711-90) 126-143
1. III. Károly 126-133
2. Mária Terézia 133-140
3. II. József 140-143
IX. A nemzeti szellem ébredésének kora (1790-1825) 144-152
1. II. Lipót és az 1790-91. évi országgyűlés 144-146
2. A francia háborúk kora. A Ferenc-féle abszolutizmus 146-152
X. A reformkor (1825-48) 152-164
1. Széchenyi konzervatív reformrendszere 152-155
2.. A Széchenyi-féle reformmozgalom 156-159
3. Kossuth a reformmozgalom élén 159-L61
4. Az utolsó rendi országgyűlés és az 1848. évi átalakulás 161-164
XI. A szabadságharc kora 164-171
XII. Az osztrák önkényuralom (1850-65) 171-175
XIII. A kiegyezés 175-177
XIV. A dualizmus kora (1867-1918) 177-190
1. A Deák-párt kora (1867-75). Gróf Andrássy Gyula . 177-179
2. A szabadelvű-párt fénykora (1875-90). Tisza Kálmán 179-182
3. A szabadelvű-párt hanyatlása és bukása (1890-1905) 183-184
4. A koalició és a nemzeti munkapárt 184-188
5. A világháború (1914-18) 188-190
XV. A világháború következményei. Trianoni Csonkamagyarország 190-196

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem