Debrecen

Előszó

Debrecen az ország harmadik legnagyobb városa, ősrégi település, mely a kereskedelmi utak metszési pontjában keletkezett. Tiszántúl legjelentősebb ipari, kereskedelmi, kulturális és igazgatási centruma, Hajdú-Bihar megye székhelye. Területe: 446 km2, lakóinak száma: 193ezer. Debrecen négy falu egyesítéséből fejlődött várossá, mely rangot 1361-ben nyerte el, s ezzel szabad bíró- és tanácsválasztási jogot kapott. A városnak már az 1500-as évektől jelentősek a nemzetközi kapcsolatai. A debreceni kereskedők a külföldi kereskedők részére „kereskedőházakat" és szálláshelyeket tartottak fenn a városban.
Debrecen gazdag kulturális hagyományokkal rendelkező város, a tudomány és a művészet európai rangú képviselője. Az 1538-ban alapított Református Nagykollégium Tiszántúl szellemi központja, négyszáz éven át képez tanítókat, lelkészeket. Nemzeti nagyjaink közül nem egy itt folytatta tanulmányait. A XVIII. század végén e kollégiumban mondták ki először, hogy az oktatás nyelve magyar legyen.
1849. április 14-én a debreceni Nagytemplomban hirdette ki a Kossuth vezette Forradalmi Kormány, illetve országgyűlés a Habsburg-ház trónfosztását. A Kollégiumban ülésezett az országgyűlés, itt nyomtatták a híres Kossuth-bankókat. A kormány a jelenlegi Városi Tanács épületében kapott helyet és itt rendezték be Kossuth Lajos dolgozószobáját is. Ekkor volt Debrecen először az ország fővárosa.
Az 1890-es évektől az iparosodás hatására kialakult a munkásmozgalom, s 1919-ben megalakult a Kommunista Párt helyi szervezete. A dicsőséges Tanácsköztársaság bukása után a Kommunisták Magyarországi Pártjának illegális harcosai a Szociáldemokrata Párt baloldali szárnyát felhasználva irányították a város munkásmozgalmát.
A II. világháború idején, a fasizmus előretörésével a kommunisták a parasztmozgalmakkal, az egyetem baloldali diákjaival, a népi írókkal keresték és tartották a kapcsolatot, s megalapították az antifasiszta erőket tömörítő Márciusi Frontot.
1944.október 19-én a Vörös Hadsereg 2. Ukrán Frontjának csapatai Plijev tábornok vezetésével, együttműködve a Tudor Vladimirescu román gárdahadosztállyal, elérték és egész napos utcai harcban felszabadították a várost.
A város felszabadulásával Szegedről Debrecenbe tette át székhelyét az MKP központi vezetősége. 1944. december 21-én a Református Kollégium oratóriumában ahol egykor Kossuth trónfosztó nyilatkozata elhangzott - összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés, és kinyilvánította a szabad, demokratikus, független Magyarország létrejöttét, ezzel egyidejűleg megalakult az első demokratikus kormány. így lett Debrecen másodszor is történelmében az ország fővárosa.
A kommunisták vezette népi összefogás erőt, lendületet adott az újjáépítéshez. A város gazdasági, társadalmi, politikai és szellemi életében a fejlődésnek minőségileg új szakasza kezdődött. A termelés megkétszereződött, s olyan üzemek létesültek, mint pl. a Gördülőcsapágy Művek, a BIOGAL Gyógyszergyár, a MEDICOR orvosi műszergyára, ugyanakkor rohamosan épültek új iskolák, lakások, középületek. Az 1960-as években újabb korszerű ipari üzemek létesültek a városban, mint pl. a műanyaggyár, a házgyár, a konzervgyár, a finomkötöttáru-gyár. Jelentősek, s részben még ma sem fejeződtek be az olyan nagy üzemek rekonstrukciói, mint pl. a Gördülőcsapágy Művek, a Járműjavító Vállalat és a BIOGAL Gyógyszergyár. Az elmúlt években két további ipari létesítménnyel gazdagodott a város, a taneszközök gyárával és a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár debreceni gyáregységével. Vissza