Magyarország a világ lelkiismerete előtt

Előszó

Kossuth Lajos nagy nevének és halhatatlan emlékének ereje egymáshoz vezérelt már bennünket, midőn alig néhány hónapja mint ennek a szent emléknek jámbor zarándokai léptünk Amerika földjére. Akkor a ti vendégeitek voltunk, most ezt a vendégszeretetet próbáljuk viszonozni azzal a fénnyel és bőkezűséggel, amely egy szegény, kifosztott országtól telik, de azzal a szívességgel és szeretettel, amely nem lehetett volna nagyobb és teljesebb a boldog, virágzó, nagy Magyarországban sem.
De nemcsak az akkori szíves fogadtatásért és vendégszeretetért vagyunk hálásak, hanem mindazért a sok jóért, amit Amerika és az amerikai magyarság részéről az ország szerencsétlen összeomlása óta tapasztaltunk. Midőn mindenki elhagyott bennünket, szörnyű nyomorúságunkban onnan nyúlt felénk az első segítő kéz. Ti nyujtottátok, a ti bíztatástokra, a ti serkentő buzgólkodástokra nyujtotta egy nagy szabad nemzet egy maroknyi letiprott népnek. A barát segítő keze volt ez és mi most viszonzásul a testvér kezét nyujtjuk nektek, az örvendező rokon ölelni akaró karját tárjuk elétek. Lobogó-díszben áll a város, nagy Budapest, amely egyedül maradt meg nagynak ebben a kis országban. Első nagy királyunk emlékét hirdetik ezek a lobogók, de bennetek is köszöntenek. A hármasszínű zászló pirosának tüzes szeretete, fehérjének tiszta őszintesége, zöldjének éledő reménysége int a ti csillagos lobogótok felé.
Sajnos, a mi egünkön szomorúbban ragyognak most a csillagok. Megnyomorítva, kifosztva, ellenségek halálosszorítású vasgyűrűjétől övezve, rosszakaratú rágalomhadjárat sarától befeketítve látjátok viszont azt az országot, amely nagy, virágzó, boldog ország volt, mikor még ti vagy apáitok messze vándoroltatok innen.
Mindent elkövetünk, erőink végső megfeszítésével dolgozunk azon, hogy ismét boldoggá, erőssé, virulóvá, naggyá tegyük hazánkat és a viszontlátás szent pillanataiban arra kérünk, támogassatok ebben a nagy munkánkban. De mi is segítségetekre akarunk lenni ebben a munkában. A viszontlátás emlékére egy könyvecskét adunk át nektek, amelyben röviden, de világosan és a legmeggyőzőbben összefoglaltuk, amit a bennünket ért rettenetes igazságtalanságról tudnotok kell. Benne van ebben a könyvben minden, amit érdekünkben, igazságunk védelmében felhozhattok s amivel ellenségeink hamis okoskodásait és kártékony rágalmait halomra dönthetitek. Fogadjátok szeretettel ezt a könyvecskét. Olvassátok el. Véssétek elmétekbe minden szavát. És ahol módotokban lesz, védjetek meg bennünket. Segítsetek nagy bajunkban. Munkálkodjatok igaz ügyünk érdekében. Szeressétek régi hazátokat, amely most a legnagyobb szeretettel ölel keblére.

Báró Perényi Zsigmond Vissza