Az energia kémiai forrásai

Szerző

Erdey-Grúz Tibor

Szerkesztő

B. Neu Piroska

Lektor

Sárkány György

'Erdey-Grúz Tibor: Az energia kémiai forrásai ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1967
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	391 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér illusztrációval.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó
Az Energia
A munka és az energia	11
A munka kétféle értelmezése	12
A munka állapotváltozást kísér	13
A munkaképesség az energia	14
A munka energiaátalakulás	15
A társadalomban szükséges energiafajták	17
A tűz	17
A kémiai energia	18
A fényenergia	19
Az elektromos energia	20
Az energiaforrások	21
A jövő energiaforrásai	24
Az energiátalakítások hatásfoka	27
Az energia megmaradása	27
Az energia átalakulásai	27
Az energia mértékegységei	28
Az energiaveszteségek	29
Az energiátalakulás hatásfoka	30
A felhasznált energiák eredete	34
Az energiahordozók	35
A kőszén eredete	37
A kőolaj és földgáz eredete	39
A kőszén, kőolaj és a földgáz energiájának az eredete	40
A szén, az oxigén és a hidrogén körútja	43
A körút megzavarása	44
Milyen állapotban legstabilisabbak az anyagok?	45
A napenergia konzerválása	48
A vízi és szélerőművek energiájának az eredete	49
Jól kihasználju-e a napenergiát?	50
Aggódnunk kell-e a konzervált napenergia fogyása miatt?	51
A Nap mint fő energiaforrás	53
Régi nézetek a napenergia eredetéről	53
Atommagreakciók mint a Nap energiaforrásai	54
A kémiai kötések mint energiatárolók	56
A termodinamikai és az anyagszerkezeti szemlélet	57
A kémiai kötés szerepe a kémiai energiában	58
A kötési energia	59
A kémiai kötés atomszerkezeti magyarázata	60
A kémiai energia felszabadítása és átalakítása	63
Milyen anyagok tekinthetők energiahordozóknak?	63
Az energiatermelő folyamatok sebessége	66
Miért nem szabadul fel a kémiai energia magától?	69
Mely vegyületek tartósak?	69
Az aktiválási energia	70
A sósavképződés példája	72
A kémiai folyamatok általános feltételei	77
A termikus reakciók	79
A termikus aktiválás elmélete	81
A katalízis	84
A katalitikus aktiválás	86
A katalizátor irányító hatása	87
Az anyagok tartóssága	88
A hő különlegességei
A hő jellege	91
A hő egy energiafajta	91
A hő és a termikus energia	93
A kinetikus gázelmélet	94
A termikus mozgás és a hőmérséklet	95
A hő állapotváltozást kísérő energia	96
A hővé alakítás mint egyszerűen megvalósítható energiatermelés	97
A rendezett és rendezetlen mozgás	97
Az energia szétszóródása	99
A hő munkává alakításának korlátai, a másodfajú perpetuum mobile lehetetlensége	102
A perpetuum mobile lehetetlensége	102
Az energiamegmaradás törvényének elégtelensége	103
A másodfajú perpetuum mobile lehetetlensége	104
A hőátmenet iránya	106
A termodinamika két főtétele	109
Az I. főtétel	109
A maximális munka	112
A reverzibilis folyamatok gyakorlati jelentősége	116
Hő munkává alakítása egy ütemben	118
Hő munkává alakítása körfolyambatban	120
Munka hőmérséklet-különbség révén	121
A II. főtétel	124
A hő munkává alakításának hatásfoka, a hőerőgépek elvi korlátai	124
A hatásfok javítása	125
Az abszolút nullafok jelentése	127
Hűtéssel fűttéssel	128
A hűtőgép fordított hőerőgép	128
Folyamatok irányának a megfordítása	130
A természeti folyamatok iránya	132
Az irányt megszabó tényező	133
Mitől függ a maximális munka?	135
A szabadenergia és a folyamatok iránya	139
A rend és rendezetlenség küzdelme a molekulák világában	141
Példázatok a rendezett és rendezetlen állapotok viszonyaira	141
A molekuláris rendezetlenség és rendeződés	143
A molekulák összesége mint egységes kollektíva	145
A statisztikai törvények valószínűségi jellege	146
A térbeli és időbeli energiaeloszlás	148
Az állapotok valószínűsége és megvalósítási lehetőségei	149
A molekuláris rend folyadékban és kristályban	150
A rend és a rendezetlenség növelésére irányuló ellentétes hatások	151
Az eloszlás jelentősége az átlagban	152
Az entrópia	153
Az entrópia, mint a valószínűség mértéke	154
Az entrópia termodinamikai értelmezése	154
A III. főtétel	155
Az entrópianövekedés tétele	156
A hőhalál kérdése	159
A kémiai energia hasznosítása hő közvetítése nélkül
A kémiai energia közvetlenül munkává alakítása	163
Büntetéspénz tudásunk hiányosságáért	163
A tudományos kutatás növekvő költségei	165
A hő kiküszöbölésének a lehetősége	166
A hő megkerülése galvánelemek által	169
A galvánelemek működési elve	170
Elektronátmenet mint az elektromos energia forrása	170
Daniell-elem	173
A galvánelemek néhány általános sajátsága	175
Oxidáció és redukció	177
A galvánelemek által termelt energia: az elektromotoros erő	179
Az e. m.e. és a reakcióhő összefüggése	182
Az elektródpotenciál	186
Az e. m. e. létrejöttének a helyei	187
Az elektromos kettős réteg	188
A kémiai potenciál	189
Az elektródpotenciál kialakulása	190
A Nernst-képlet korlátai	191
Az elektrokémiai normálpotenciál	194
A gázelektródok	198
A redoxielektródok	200
A galvánelemek termodinamikai elméletének elégtelensége	201
A működő galvánelem	203
A kapocsfeszültség és a belső ellenállás	203
A polarizáció fajtái	205
A koncentrációs polarizáció	207
Az átviteli szám szerepe a koncentrációs polarizációban	209
A depolarizáció	211
Az elektródfolyamatok sebessége és mechanizmusa	213
Az elektródfolyamatok sebessége	213
Az elektródfolyamatok mechanizmusa	214
Kationok semlegesítése	215
Az elektródfolyamat fő részei	218
Sorozatos folyamatok bruttósebessége	218
A diffúzió sebességmeghatározó szerepe	220
Dinamikus egyensúly az elektródon	222
A hidrogénelektród kinetikája	224
Az elektrolitikus fémleválás és- oldódás	229
Az elektrokristályosodás	230
A fémek anódos odódása	233
Az anódfolyamat termékeinek a visszahatása	235
Felületi réteg képződése az anódon	237
A passzivitás	241
A passzivitás oka	243
A káros passziválódás	244
A hasznos galvánelemek
A galvánelemek mint gyakorlati áramforrások jellemzői	245
Igények a galvánelemekkel szemben	246
A galvánelemek fő típusai	247
A galvánelemek adatai	248
Az e. m. e. korlátja	250
Milyenek legyenek a jó elemek?	253
A korszerű premire elemek	255
A depolarizáció szerepe	255
A Leclanché-típusú szárazelem	258
A higany-oxidos elmek	261
Az indiumos elemek	262
Elemek szilárd elektrolittal	262
Készenléti elemek	263
Az akkumulátor	264
Milyen elemek a jó akkumulátorok?	265
Az ólomakkumulátor	267
A lúgos akkumulátor	272
A szárazakkumulátor	275
Az ezüstakkumulátor	276
A tüzelőanyag-elemek	278
Az elemek folyamatos táplálása	280
A hdirogénelem	281
A szénelemek	289
A szénhidrogénelemek	291
A tüzelőanyag-elemek jelenlegi helyzete	292
Az elektormos energia forrásainak a versenye	292
A galvánelemek felfedezése	293
A dinamó felfedezése	294
Az akkumulátorok szerepe az egyenáramú erőművek korában	294
A galvánelemek új térhódítása	296
A galvánelemek jövője	298
A fémek korróziója - a káros galvánelemek
A korrózió alapokai	305
A korrózió mint a kohászat megfordulása	305
Miért használhatók a fémek?	307
Az oxidációs termékek fizikai állapotának a szerepe	308
A korrózió elektrokémiai jellege	309
A korrózió okozta roncsolás típusai	310
A kémiai korrózió	313
A gázok okozta korrózió	313
Az oxidrétegek hízása	315
Milyen legyen az oxidréteg	316
Hogyan változtatja meg az ötvözetek sajátságait a korrózió	318
Az elektrokémiai korrózió, I. Helyi elemek a fémfelület nem egyenletes minősége következtében	319
A víz szerepe a korrózióban	319
Az elektrokémiai korrózió alapfolyamata	320
Helyi elem és korrózió két fém érintkezési helyén	323
Helyi elem és korrózió a fémfelület inhomogenitása folytán	326
A korrózió veszélyét növelő körülmények	328
Az elektrokémiai korrózió, II., Helyi elemek szellőzési különbségek folytán	330
A differenciális szellőzési áramok	330
A lyukkorrózió	332
A talaj korrozív hatása	334
Áramló víz okozta korrózió	340
Az elektrokémiai korrózió, III. A kóboráramok okozta korrózió	338
A kóboráramok forrásai	338
A kóboráramok okozta károk	340
A korrózió elleni védelem	341
A védelem alapelvei	342
Kémiai bevonatok	344
Vastárgyak oxidálása és foszfatálása	345
Az alumínium-oxid védőhatása	346
Színezett és fényérzékeny alumínium	347
A magnézium védelme	348
A fémbevonatok	349
Milyen legyen a védőfém?	349
Az anódos fémbevonat	350
A katódos fémbevonat	352
A fémbevonat vastagsága, többszörös bevonatok	354
A fémbevonatok készítése	355
Az elektrokémiai védelem	356
Szabályozott eketrokémiai védelem	357
A nemfémes bevonatok	359
A festék védőhatása	359
A festék alatti korrózió	360
A fémfelület előkészítése festésre	361
Az olajfestés	361
Inhibitorok szerepe az olajfestékben	363
A festék összetétele	365
A jó festék jelentősége	367
Lakkbevonatok	368
Az égetett lakkok	368
A zománcok	369
Az inhibitorok	371
Az inhibitorok hatásmódja	371
Az inhibitorohatás mechanizmusa	373
Inhibitorgőzök	374
Az anódos inhibitorok	375
A katódos inhibitorok	376
Tárgymutató	380

Témakörök

Természettudomány > Kémia > Általános kémia > Elektrokémia
Természettudomány > Kémia > Általános kémia > Termokémia

Erdey-Grúz Tibor

Erdey-Grúz Tibor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Erdey-Grúz Tibor könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem