Gondolatok és adatok

Társadalomtudományi elméletek empirikus ellenőrzése

Szerző

Moksony Ferenc

Szerkesztő

Szigligeti Mária

'Moksony Ferenc: Gondolatok és adatok ' összes példány

Kiadó:	Osiris Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1999
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	225 oldal
Sorozatcím:	Osiris Tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-379-665-2
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákat tartalmaz.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A szociológia célja - legáltalánosabban fogalmazva - a társadalmi jelenségek magyarázata. Miért emelkedik falun az öngyilkosságok száma? Miért gyakoribb a neurózis a nők, mint a férfiak körében? Miért tanulnak tovább ritkábban a szegény sorsú gyermekek, mint a jómódú szülők gyermekei? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresnek választ a társadalomkutatók. Ennek során különféle elképzeléseket - vagy ahogy gyakran nevezik: elméleteket - dolgoznak kis az egyének cselekedeteinek indítékairól, mozgatórugóiról, a magatartást befolyásoló társadalmi tényezőkről. Ezek az elképzelések lehetnek hihetőek, lehetnek rendkívül valóüszínűek - a döntő kérdés mégis az: helytálóak-e, összhangban vannak-e a tényekkel. Ez a könyv azt igyekszik megmutatni, miként felelhetünk erre a kérdésre, azaz miként ellenőrizhetjük elméleteink tapasztalati érvényességét.
Az elméletek ellenőrzését gyakran állítják szembe az elméletek megalkotásával. Míg ez utóbbival kapcsolatban rendszerint a kreativitás, a képzelőerő fontosságát hangsúlyozzák, addig az előbbit többnyire rutinjellegű, kevés eredetiséget és ötletességet igénylő folyamatnak tekintik, amelyben a tisztán tehcnikai ismeretek a meghatározóak. Kétségtelen, az elméletek ellenőrzésében több az ismétlődő, szabályszerű mozzanat; ezért is könnyebb tanítani ezt a tevékenységet. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy ne volna igen nagy szerepe itt is a találékonyságnak, a fantáziának, s hogy ne volna szükség a kutatásnak ebben a szakaszában is az elmélyült gondolkodásra, a vizsgált jelenséggel kapcsolatos elméleti tudásra. Magyarázataink empirikus érvényességének vizsgálata során számtalanszor kerülünk olyan helyzetbe, amikor hiányoznak a jól bevált, egyszerű receptek, s amikor pusztán statisztikai vagy számítógépes ismereteink nem elegendőek a továbblépéshez. Ilyenkor válik igazán nyilvánvalóvá, mennyire nem technikai kérdésről van szó csupán, s a látszólag tisztán módszertani probléma megoldása mennyire függ nagyon is tartalmi - ha tetszik: elméleti - feltevésektől, elképzelésektől. A kötet remélhetőleg az olvasót is meggyőzi majd arról, hogy az elmélet-ellenőrzés elválaszthatatlan az elméletalkotástól; hogy - miként a világhírű tudományfilizófus, Karl Popper fogalmaz - "még elgondolásaink gondos és higgadt tapasztalati ellenőrzését is eszmék ihletik". Vissza

Tartalom

Köszönetnyilvánítás	11
Előszó	13
Elméletek és tapasztalati következmények	19
A magyarázatok tapasztalati ellenőrzésének menete	22
A tapasztalati következmények kiválasztása	25
Az Alzheimer-betegség	26
Többszörös tapasztalati következmények	27
A továbbtanulás társadalmi különbségei	28
A döntő kísérlet	31
Kvantitatív és kvalitatív kutatás	32
A fejezet fő pontjai	33
Áttekintendő fogalmak	33
Kérdések, feladatok	33
Ajánlott irodalom	34
A tapasztalati következmények kiválasztása	35
Az öngyilkosság évszakok szerinti változása	38
Gazdasági változás és öngyilkosság	40
Családi állapot és öngyilkosság	41
Kérdések, feladatok	43
Ajánlott irodalom	43
A tapasztalati következmények statisztikai elemzése	45
A változók közötti kapcsolatok sajátosságai	47
Hatástípusok	50
Numerikus és kategoriális változók	51
Az adatok részletes vizsgálata	63
Kategoriális magyarázó változók	66
A kódolás megfordítása	68
A 0-1 kódolás előnye	69
Kettőnél több kategóriájú magyarázó változók	70
Oksági tényezők és magyarázó változók	77
A hatáskódolás	77
Miért regresszió?	80
Dummy változó alkalmazása numerikus magyarázó változó esetén	81
Interakciós hatások I.	81
A statisztikai modellek helyes megválasztásáról	86
Interakciós hatások II.	87
Néhány népszerű, ám sokszor félreértett statisztikai mutatóról	90
A determinációs együttható	90
A standardizált regressziós együttható	102
A fejezet fő pontjai	106
Áttekintendő fogalmak	107
Kérdések, feladatok	108
Ajánlott irodalom	109
Függelék: az SPSS for Windows 6.0 használatának alapjai	111
Hogy fogjunk hozzá?	111
Adatfile megnyitása	112
Változók eloszlásának vizsgálata	113
Változók közötti kapcsolat vizsgálata kereszttáblával	116
Regresszióelemzés	118
Változók átalakítása	120
Dummy változók létrehozása	123
Megfigyelések leválogatása	124
Adatfile-ok összekapcsolása	124
A szintaxis ablak	126
Eredmények tárolása és nyomtatása	127
Kilépés a programból	128
Alternatív magyarázatok	129
Az alternatív magyarázatok fajtái	133
A véletlen mint magyarázat	137
Egy mintavételi kísérlet	139
A véletlen mint magyarázat kiküszöbölése a szignifikanciateszt	142
A regressziós együttható eloszlása	145
A szignifikanciateszt alapvető logikája	152
A standard hiba	158
Egy példa	167
A szignifikanciateszt alkalmazásának néhány problémája	169
Nem véletlen alternatív magyarázatok kiküszöbölése	173
Egy példa	173
A randomizálás	175
Ha a randomizálás nem lehetséges	178
A szignifikanciateszt alkalmazása randomizált és nem randomizált vizsgálatokban	189
Magyarázat és előrejelzés	190
A fejezet fő pontjai	192
Áttekintendő fogalmak	192
Kérdések, feladatok	193
Ajánlott irodalom	194
Függelék: a b, együttható standard hibája	196
Szuppresszorhatások	199
Az alternatív magyarázat és a szuppresszorhatás összehasonlítása	204
Bűnözés és faji megkülönböztetés	206
Szuppresszorhatás és szignifikanciateszt	208
Ki kell-e küszöbölni a szuppresszorhatást?	208
Elmélet és gyakorlat	212
A fejezet fő pontjai	212
Áttekintendő fogalmak	213
Kérdések, feladatok	213
Ajánlott irodalom	213
Befejezés	215
Fogalmak magyarázata	219