kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Kossuth Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 1.528 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 22 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | A kiadási évek eltérőek. Az első kötet 1958-ban, a második 1961-ben, a harmadik pedig 1963-ban került kiadásra. Néhány fekete-fehér képpel és kihajtható melléklettel. |
I. KÖTET | |
A Kiadó előszava | |
Értéktöbblet-elméletek 1. rész | |
Az "Értéktöbblet-elméletek" kéziratának tartalomjegyzéke | 3 |
Általános megjegyzés | 6 |
Sir James Steuart. Az "elidegenítésből eredő profitnak" és a gazdaság pozitív gyarapításának megkülönböztetése | 9 |
A fiziokraták | 12 |
Az értéktöbblet eredetéről való vizsgálódás áttevése a forgalom területéről a közvetlen termelés területére. A földjáradéknak az értéktöbblet egyetlen formájaként való felfogása | 12 |
Ellentmondások a fiziokraták rendszerében: a rendszer feudális burka és polgári lényege: kettősség az értéktöbblet ábrázolásában | 17 |
Quesnay a társadalom három osztályáról. A fiziokrata elmélet további fejlődése Turgot-nál: a tőkés viszonyok mélyebb elemzésének elemei | 21 |
Az érték összekeverése az anyaggal (Paoletti) | 28 |
A fiziokrata elmélet elemei Adam Smithnél | 29 |
A fiziokraták mint a tőkés nagybani mezőgazdaság hívei | 33 |
A közgazdászok egész rendszerének ellentmondásai | 34 |
A fiziokrata tan vulgarizálása Schmalznál | 36 |
A mezőgazdaság kérdésében vallott fiziokrata babona egy korai bírálata (Verri) | 37 |
Adam Smith | 39 |
Az érték kétféle meghatározása Smithnél | 39 |
Az értéktöbblet általános felfogása Smithnél. A profit, a földjáradék és a kamat mint a munkás munkatermékéből történő levonások | 47 |
Profit, járadék és kamat mint az értéktöbblet formái | 55 |
Az értéktörvény sajátos fejlődésének meg nem értése a tőke-bérmunka viszonyban | 56 |
Az értéktöbblet és a profit azonosítása és az ebből fakadó ellentmondás | 59 |
Smith téves felfogása a profitról, a földjáradékról és a munkabérről mint az érték forrásairól | 62 |
Az érték és a jövedelem közti viszony kettős felfogása Smithnél. A "természetes ár" munkabér, profit és járadék összegeként való felfogásának hibás köre | 65 |
A társadalmi termék egész értékének hibás feloldása a jövedelemben. Ellentmondások Smithnek a bruttó- és a nettójövedelemmel kapcsolatos nézeteiben | 67 |
Say mint Smith elméletének vulgarizálója. A társadalmi bruttóterméknek a társadalmi jövedelemmel való azonosítása Saynél. Kísérlet megkülönböztetésükre Storchnál és Ramsaynél | 73 |
Annak vizsgálata, miképpen lehetséges, hogy az évi profit és munkabér megvásárolja az évi árukat, amelyek a profiton és a munkabéren felül még állandó tőkét is foglalnak magukban | 77 |
Pótlások: Smith zűrzavara az értékmérő kérdésében. Smith ellentmondásainak általános jellege | 116 |
Elméletek a termelő és a nem-termelő munkáról | 117 |
Termelő munka a tőkés termelés értelmében: értéktöbbletet termelő munka | 117 |
A fiziokraták és merkantilisták nézetei a termelő munkáról | 118 |
Kettősség a termelő munka Smith-féle felfogásában. Az első magyarázat: termelő munka az a munka, amely tőkére cserélődik ki | 120 |
A második magyarázat: termelő munka az a munka, amely áruban realizálódik | 125 |
A polgári politikai gazdaságtan vulgarizálódása a termelő munka meghatározásában | 139 |
Smith termelő munkáról szóló nézeteinek hívei. A tárgy történetéhez | 141 |
Germain Garnier. Smith és a fiziokraták elméletének vulgarizálása | 148 |
Ch. Ganilh. A csere és csereérték merkantilista felfogása. Minden fizetett munkának termelő munkává nyilvánítása | 167 |
Ganilh és ricardo a nettójövedelemről. Ganilh mint a termelő népesség csökkenésének hirdetője; Ricardo mint a tőkefelhalmozás és a termelőerő-növekedés hirdetője. Kitérő a relatív értéktöbbletről és a kiszorított munkásokról | 177 |
A jövedelem és a tőke cseréje. Az évi termék egész tömegének pótlása: a) jövedelem cseréje jövedelemre; b) jövedelem cseréje tőkére; c) tőke cseréje tőkére | 195 |
Ferrier. Ferrier protekcionista jellegű polémiája. A Smithnek a termelő munkáról és a tőke felhalmozásáról szóló elmélete ellen. Smith zavarossága a felhalmozás kérdésében és a "termelő munkásra" vonatkozó nézetében | 215 |
Earl of Lauderdale. Az uralkodó osztályoknak a legfontosabb termelőmunka-fajták képviselőiként való apologetikus felfogása | 228 |
Say felfogása a "nem-anyagi termékekről". A nem-termelő munka szüntelen növekedésének igazolása | 230 |
Gróf Destutt de Tracy. Vulgáris felfogás a profit eredetéről. Az "ipari tőkésnek" az egyetlen termelő munkássá nyilvánítása | 232 |
A Smith-féle megkülönböztetés elleni polémia általános jellemzése. Apologetikus felfogás a fogyasztásról mint a termelés szükségszerű ösztönzőjéről | 245 |
Henri Storch. Az anyagi és szellemi termelés közti kölcsönhatás problémájának történelmietlen megközelítése. Az uralkodó osztály által végzett "nem-anyagi munka" | 248 |
Nassau Senior. A burzsoáziának hasznos valamennyi funkció termelővé nyilvánítása. szervilizmus a burzsoázia és a polgári állam iránt | 252 |
P. Rossi. A gazdasági jelenségek társadalmi formájának figyelmen kívül hagyása. A nem-termelő munkások révén való "munkamegtakarítás" | 257 |
A gazdagok tékozlási szenvedélyének apológiája a malthusiánus Chalmersnál | 264 |
Befejező megjegyzések Adam Smithról és a termelő és nem-termelő munkával kapcsolatos nézeteiről | 265 |
Necker. A kapitalizmusbeli osztályellentétek a szegénység és gazdagság ellentéteként való ábrázolása | 270 |
A Gazdasági táblázat Quesnay szerint (Kitérés) | 274 |
Quesnay kísérlete az össztőke újratermelési és forgalmi folyamatának ábrázolására | 274 |
A bérlő és a földtulajdonos közti forgalom. A pénznek nem újratermelést kifejező visszaáramlása a bérlőhöz | 275 |
A tőke és munkás közti pénzforgalomról | 279 |
A bérlő és az iparos közti forgalom a Gazdasági táblázat szerint | 292 |
Áruforgalom és pénzforgalom a Gazdasági táblázatban. A pénz kiindulópontjára való visszaáramlásának különböző esetei | 296 |
A Gazdasági táblázat jelentősége a politikai gazdaságtan történetében | 304 |
Kiegészítések | |
Hobbes a munkáról, az értékről és a tudomány gazdasági szerepéről | 315 |
A történet területéről: Petty. A nem-termelő foglalkozások ellen. A munkaértékelmélet csírái. Kísérlet a földjáradéknak, a föld árának és a kamatnak az értékelmélet alapján való magyarázatára | 316 |
Petty, Sir Dudley North, Locke | 327 |
Locke. A járadéknak és a kamatnak a természetjog polgári elmélete álláspontjáról való tárgyalása | 328 |
North. A pénz mint tőke. A kereskedelem növekedése mint a kamatláb csökkenésének oka | 332 |
Berkeley az iparkodásról mint a gazdagság forrásáról | 336 |
Huma és Massie | 337 |
Kiegészítés a fiziokratákról szóló fejezethez | 343 |
A durván polgári jelleg a fiziokrata-epigon Buat-nál | 346 |
Fiziokrata álláspontról való polémia a földjáradékosok ellen (egy névtelen angol szerző) | 347 |
Kitérő (a termelő munkáról) | 352 |
A tőke dtermelékenysége. Termelő és nem-termelő munka | 354 |
Terv-vázlatok a "Tőke" I. és III. részéhez | 376 |
Függelék | |
Jegyzetek | 381 |
Mutató | 392 |
Képmelléklet | |
Az "Értéktöbblet-elméletek" kéziratának egyik oldala | 7 |
II. KÖTET | |
Értéktöbblet-elméletek 2. rész | |
Rodbertus őr. A földjáradék új elmélete (Kitérő) | 5 |
Extra-értéktöbblet a mezőgazdaságban | 5 |
A profitráta az értéktöbbletrátához való viszonyában. A mezőgazdasági nyersanyag értéke mint az állandó tőke eleme a mezőgazdaságban | 10 |
Érték és költségár a mezőgazdaságban. Abszolút járadék | 14 |
A mezőgazdasági nyersanyag értékét számításon kívül hagyó nézet tarthatatlansága | 32 |
Rodbertus járadék-elméletének téves előfeltevései | 42 |
Az átlagár és az érték között az iparban és a mezőgazdaságban fennálló különbség meg nem értése | 50 |
Téves felfogás a profitrátát és a földjáradék rátáját meghatározó tényezőkről | 57 |
A Rodbertus által eltorzított törvény igaz magva | 77 |
Különbözeti járadék és abszolút járadék, kölcsönös viszonyukban | 80 |
Járadékráta és profitráta. A mezőgazdasági és az ipari termelékenység aránya a történelmi fejlődés különböző fokain | 90 |
Megjegyzések az úgynevezett ricardoi törvény felfedezésének történetéről (Kitérő) | 97 |
Anderson mint a különbözeti járadék felfedezője. Anderson nézeteinek eltorzítása a földtulajdonosok érdekében Malthusnál. Ricardo tudományos becsületessége, szemben Malthusszal | 97 |
Roscher elmélet-történeti hamisításai. Ricardo tudományos becsületességének példái | 104 |
A járadék a természeti elemek kihasználásánál. A konkurrencia kettős hatása | 108 |
Rodbertus tévedése és zűrzavara az érték és értéktöbblet közti arány kérdésében | 109 |
Az abszolút járadék tagadása Ricardónál - értékelméletbeli hibáinak következménye | 111 |
Ricardo tétele a gabonaárak állandó emelkedéséről. Az átlagos gabonaárak táblázata 1641-1859 | 115 |
Hipkins sejtése az abszolút járadék és a különbözeti járadék különbségéről: a földjáradéknak a föld magántulajdonával való magyarázata | 118 |
Művelésbevételi költségek. A gabonaárak emelkedésének és esésének periódusai | 123 |
Anderson Malthus ellen. Tétele a mezőgazdaság fokozódó termelékenységéről és ennek a különbözeti járadékra való hatásáról | 126 |
A ricardoi járadék-elmélet Rodbertus-féle kritikájának tarthatatlansága | 132 |
Ricardo és Adam Smith elmélete a költségárról (Cáfolat) | 144 |
Ricardo | 144 |
Smith | 195 |
Ricardo járadék-elmélete | 216 |
A járadék-elmélet kifejtésének történelmi feltételei Andersonnál és Ricardónál | 216 |
Ricardo járadék-elméletének összefüggése költségár-magyarázatával | 220 |
A ricardoi járadék-definíció elégtelensége | 223 |
Magyarázatos táblázatok a különbözeti járadékról | 229 |
Változások a járadék tömegében és rátájában | 229 |
A különbözeti és az abszolút járadék különböző kombinációi | 231 |
A táblázatok elemzése. Az egyéni érték és a piaci érték viszonya. Ricardo járadék-elméletének összefüggése a csökkenő termelékenység tételével | 245 |
Ricardo járadék-elmélete. Befejezés | 278 |
A földtulajdon nem-létezésének előfeltételezése. Új talajokra való áttérés a fekvéstől és termelékenységtől függően | 278 |
A járadéknak a gabona árára gyakorolt befolyása. Az abszolút járadék mint a mezőgazdasági termékek áremelkedésének oka | 283 |
A mezőgazdasági termék "természetes árának" felfogása Smithnél és Ricardónál | 288 |
Mezőgazdasági javítások. A mezőgazdasági tőke szerves összetételében történő változások gazdasági következményeinek meg nem értése | 290 |
Smith járadékra vonatkozó nézeteinek ricardoi bírálata | 300 |
Adam Smith járadék-elmélete | 312 |
Ellentmondások a probléma felvetésében | 312 |
Smith tételei a mezőgazdasági termék iránti kereslet különös jellegéről. Fiziokrata vonás Smith járadék-elméletében. Történeti adalékok | 324 |
A járadék kapcsolata a föld különféle termékeinek kínálatával és keresletével. A járadék megadóztatása | 330 |
A föld termékeinek árváltozásai | 339 |
A járadék mozgására és a különböző társadalmi osztályok érdekeire vonatkozó nézetek | 344 |
Ricardo értéktöbblet-elmélete | 346 |
Értéktöbblet-elképzelésének összefüggése a profitra és a járadékra vonatkozó nézeteivel | 346 |
Az értéktöbblet problémája | 367 |
Ricardo profit-elmélete | 398 |
Az értéktöbblet és a profit megkülönböztetésének egyes esetei Ricardónál | 398 |
Az általános profitráta | 404 |
A profitráta esésének törvénye | 409 |
Ricardo felhalmozás-elmélete. Ennek kritikája. (A válságok kifejtése a tőke alapformájából) | 440 |
Smith és Ricardo hibája, az állandó tőke figyelmen kívül hagyása. Az állandó tőke különböző részeinek újratermelése | 440 |
Az állandó tőke értéke és a termék értéke | 443 |
A tőkefelhalmozás szükséges feltételei. Az állótőke kopása a felhalmozás folyamatában | 446 |
A termelési ágak közti kapcsolat a felhalmozás folyamatában. Az értéktöbblet egy részének közvetlen átváltoztatása állandó tőkévé a mezőgazdaságban és a gépgyártásban | 449 |
A tőkésített értéktöbblet átváltoztatása állandó tőkévé a mezőgazdaságban és a gépgyártásban | 449 |
A tőkésített értéktöbblet átváltoztatása állandó és változó tőkévé | 457 |
A válságok problémája. (Bevezető megjegyzések) | 459 |
Az áruk túltermelésének tagadása és ugyanakkor a tőke fölös bőségének elismerése Ricardo követőinél | 464 |
Az általános túltermelés tagadása Ricardónál. Az áru és a pénz belső ellentéteiben rejlő válság-lehetőség | 466 |
Ricardo téves nézete a termelés és a fogyasztás viszonyáról | 472 |
A válság lehetőségének valósággá fejlődése. A válság mint a polgári gazdaság összes ellentmondásainak összefoglalása | 474 |
A válság formáiról | 480 |
A termelés és fogyasztás közti ellentmondások. A vezető fogyasztási cikkek túltermelésének átváltozása általános túltermeléssé | 483 |
A termelés bővülése és a piac bővülése közti meg nem felelés. Ricardo a fogyasztás növekedésének és a belső piac bővülésének korlátlan lehetőségéről | 489 |
A termelőerők fejlődése és a fogyasztás korlátozottsága közti ellentmondás mint a túltermelés bázisa. Az általános túltermelés lehetőségésnek apologetikus tagadása | 492 |
Ricardo nézetei a tőkefelhalmozás különböző fajtáiról és a felhalmoz ás gazdasági következményeiről | 499 |
Különfélék Ricardóval kapcsolatban. Ricardo befejezése (John Barton) | 512 |
Bruttó- és nettójövedelem | 512 |
Gépi berendezés | 516 |
Függelék | |
Jegyzetek | 553 |
Mutató | 565 |
III. KÖTET | |
Értéktöbblet-elméletek 3. rész | |
Thomas Robert Malthus | 5 |
Áru és tőke összecserélése | 5 |
Visszaesés az "elidegenítésből eredő profit" nézetéhez | 11 |
A malthusiánusok és ricardiánusok közti civódás a 20-as években; közös nézetük a munkásosztályról | 13 |
Smith érték-elméletének Malthus-féle értelmezése és felhasználása Ricardo ellen | 14 |
A munka változhatatlan értékéről szóló smithi tétel Malthus-féle értelmezése | 17 |
Az érték törvényének módosulásairól szóló ricardoi tételek felhasználása az érték-elmélet ellen | 19 |
Az érték vulgáris definíciója. A relatív munkabér ricardoi felfogása elleni probléma | 22 |
Malthus gazdaságtani nézeteinek és népesedési elméletének egybe nem hangzó volta | 25 |
Állandó és változó tőke | 27 |
A malthusi érték-elmélet | 30 |
Túltermelés és "nem-termelő fogyasztók": egyebek | 31 |
A Ricardo elleni polémia társadalmi lényege. A polgári termelés ellentmondásaira vonatkozó Sismondi-féle nézetek eltorzítása. Az általános túltermelés lehetőségésnek apologetikus értelmezése | 41 |
A "nem-termelő fogyasztók" elméletének ricardiánus kritikája | 48 |
Malthus írásainak reakciós jellege "Felső" és "alsó" osztályok fennállásának apológiája | 51 |
A malthusi elvek kifejtése az "Outlines of Political Economy"-ban | 53 |
A ricardoi iskola felbomlása | 59 |
R. Torrens | 59 |
James Mill | 73 |
Vitairatok | 97 |
McCulloch | 152 |
Wakefield. Részleges ellenvetések Ricardónak a "munka értékéről" és a földjáradékről szóló elmélete ellen | 171 |
A profitnak a keresletből és a kínálatból való magyarázata | 172 |
John Stuart mIll: "Some Unmettled Questions etc.", London 1844 | 173 |
Befejezés | 213 |
A közgazdászokkal szembeni ellentét (a ricardosi elmélet bázisán) | 214 |
"The Source and Remedy of the National Difficulties etc. A Letter to Lord John Russell", London 1821 (névtelenül) | 214 |
Piercy Ravenstone, M. A.: "Thoughts on the Funding System and its Effects", London 1824. A tőke mint a munkás többletterméke. A tőkés fejlődés ellentmondásos formájának összecserélése a tartalmával: a fejlődés eredményeinek elvetése | 232 |
Bray mint a közgazdászokkal szembeni ellentét | 288 |
Ramsay | 295 |
Kísérlet az állandó és a változó tőke megkülönböztetésére. A tőke mint a termelés "véletlen" feltétele | 295 |
Értéktöbblet és érték. Termelési ár. A profitráta meg nem értése | 297 |
A "bruttóprofit" felosztása "nettóprofitra" (kamat) és "vállalkozói nyereségre". A "felügyeleti munka", a "kockázat" és a "többletnyereség" | 318 |
Cherbuliez | 327 |
A tőke felosztása munkaeszközökre és létfenntartási eszközökre | 327 |
A munkások tömegének csökkenése az állandó tőke nagyságához képest | 329 |
A profitráta összefüggéséről a tőke szerves összetételével. Az "elsajátítás törvénye" | 333 |
A felhalmozás mint bővített újratermelés | 342 |
Sismondizmus Cherbuliez-ben. A tőke szerves összetétele és annak változása. A tőke különböző megtérülése | 344 |
Sismondiánus és ricardiánus nézetek eklektikus egyesítése Cherbuliez-nél | 356 |
Richard Jones | 360 |
Haladás Ricardón túl a járadék történelmi magyarászatában | 360 |
A "munkaalap"; kísérlet a különböző gazdasági társadalomszerkezetek megértésére | 375 |
A tőkés termelési mód történeti volta. Termelő és nem-termelő munka | 381 |
A tőkés termelés befolyásáról a termelőerők fejlődésére. Pótlólagos állótőke alkalmazhatósága | 394 |
A felhalmozásról és a profitrátáról. Az értéktöbblet forrása | 407 |
Kiegészítések | |
A jövedelem és forrásai. A vulgáris gazdaságtan | 415 |
A kamatozó tőke fejlődése a tőkés termelés bázisán | 415 |
Kamatozó tőke és kereskedelmi tőke az ipari tőkéhez való viszonyában. Régebbi formák. Leszármazott formák | 428 |
Az értéktöbblet elosztása. Kamat és ipari profit viszonya | 432 |
Az értéktöbblet átváltozott formáinak megcsontosodása. A kamatozó tőke mint ennek végletes formája. Az ipari profit mint a "tőkés munkabére" | 439 |
Klasszikus és vulgáris gazdaságtan. Munkabér, kamat és járadék mint a piaci ár alkotó eleme | 454 |
A vulgáris szocializmus a kamat ellen. A kamat és a bérmunkarendszer közti összefüggés meg nem értése | 475 |
A kamat problémájának történetéhez. Luther az uzsoráról. A kamatról szóló nézetek változása a tőkés termelés kifejlődésével | 479 |
Függelék | |
Jegyzetek | 495 |
Mutató | 509 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.