1.035.176

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Pro Philosophia Évkönyv 2010.

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyar eszmetörténetben az irodalommal együtt a filozófiai gondolkodásnak is jelentős szerep jutott a múlt században. A magyar nyelvterületen a társadalmi-kulturális hagyományban gyakran... Tovább

Előszó

A magyar eszmetörténetben az irodalommal együtt a filozófiai gondolkodásnak is jelentős szerep jutott a múlt században. A magyar nyelvterületen a társadalmi-kulturális hagyományban gyakran összefonódott az irodalom és a filozófia, hiszen jeles költőink, íróink nem egyszer filozófiai jellegű munkákat is közzé adtak (Kölcsey), s ez fordítva is igaz (Hamvas Béla). Ugyanakkor tény az is, hogy irodalmunk jeles alakjai nem nélkülözték a filozófiai tudáshátteret. A filozófia, mint háttér, bázistudás nemcsak alapokat, hanem sokszor inspirációt is adott a művészek így az írók, költők számára is. Szerepe, jelentősége nemcsak a művészetekben hanem a tudományban is óriási. Kant így ír erről „tudomány fölött... mindenkor a filozófiának kell őrködnie..." A művészetek és a tudomány érintettsége okán korunk kettős kötődéssel kapcsolódik a filozófiához. A művészi oldalt karunk oktatási struktúrájában a elsősorban a szépirodalom jelenti, a tudományt pedig az általunk művelt bölcsészet- és társadalomtudományok. Ez a szoros kapcsolat nemcsak az érintett területeken érzékelhető, hanem a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának eddigi történetében, képzési struktúrájában, szakmai-tudományos teljesítményében is. A BTK alapító tanszéke, a kialakuló intézet szakmai-tudományos bázisa volt a Filozófia Tanszék, amely nemcsak a bölcsészettudományi képzés fundamentumát jelentette egyetemünkön, hanem a karok közötti mindennapi, élő, oktatásban megvalósuló kapcsolatokat is. Hosszú évekig a Filozófia Tanszék, majd Intézet volt a kar legjelentősebb, más karokra átoktató egysége is, ily módon az általunk művelt tudományterületek képviselője, a népszerűsítője a műszaki és más karokon. Mindemellett vitathatatlanul meghatározó szerepet vállalt a kar belső szerkezetének, képzési struktúrájának alakításában, szakmai-tudományos presztízsének kivívásában. Korábban filozófia szakos képzés és doktori program kapcsolódott az intézethez, majd a nagy népszerűségnek örvendő bölcsészet alapszak és a rá épülő mesterszakok (filozófia, etikatanár, filozófiatanár, ember- és társadalomismerete-tanár stb.) jelentik a Filozófiai Intézet képzési palettáját. Az oktatás mellett az intézet kiváló oktatói, kutatói a Miskolci Egyetem sokszínű tudományos életének egyik igen jelentős szakmai műhelyét is létrehozták, működtették, és működtetik most is. Ez a mai konferencia a több mint másfél évtizedes múlttal rendelkező sorozat egy darabja szerves folytatása az intézet sokoldalú kutatásait (analitikus filozófia, újkori filozófia, hermeneutika) bemutató rendezvényeknek. A magyar eszme- és filozófiatörténet témakörében rendezett konferenciák előadásai kötetben is megjelentek. Ezt a reprezentatív sorozatot hivatott gazdagítani a mai konferencia az a priori kutatásának eredményeivel, a vitákban alakuló nézetek és értelmezések közzétételével. A konferencia helyszíne, Bükkszentkereszt csodálatos természeti szépsége és a sajátos hangulata pedig bizonyára inspirálóan hat mindannyiunkra. Eredményes tanácskozást, érdekes és érdemi vitákat és kellemes időtöltést kívánok Önöknek a Bükk hegység legszebb településén! Vissza

Tartalom

Előszó - Illésné Kovács Mária 5
Fehér M. István: „ Az aprioritás rejtélye".
A priori és idő Heidegger gondolkodásában 6
Forrai Gábor: Matematika számok nélkül 30
Lengyel Zsuzsanna: Transzcendencia és temporalitás
(Kapcsolódási pontok Szilasi és Heidegger gondolkodásában) 48
Garaczi Imre: Az a priori értelmezése 19. századi magyar filozófiai szövegekben 58
Demeter Tamás: A világnézet mint a priori: A fiatal Lukács
és Mannheim tudásszociológiájáról 67
Loboczky János: A művészet szférájának megalapozása, avagy az „esztétikai a priori" a fiatal Lukács és Sík Sándor művészetelméletében 76
Podlovics Éva: Az esztétikai élmény aprioritása Sík Sándornál 84
Mariska Zoltán: Tudományelmélet és személyiségelmélet
a magyar kantiánus filozófiában 93
Gáspár Csaba: Engedélyez-e a kereszténység „vallási a priorf-t? 110
Mészáros András: Az a priori értelmezése a XIX. századi
evangélikus vallásfilozófiában 116
Veress Károly: Az a priori problémája Köteles Sámuel filozófiai rendszerében 122
Somos Róbert: Az a priori Pauler Ákos filozófiájában 132
Veres Ildikó: Az a priori értelmezésének problémái Zalai Béla
és Brandenstein Béla rendszer-koncepciójában 142
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv