Régi napok illata

Babits-tanulmányok

Szerző

Szerkesztő

Róla szól

'Éder Zoltán: Régi napok illata ' összes példány

Kiadó:	Mundus Magyar Egyetemi Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	318 oldal
Sorozatcím:	Mundus - Új irodalom
Kötetszám:	22
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:	963-8033-94-0
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

„Éder Zoltán meglátásait, könyvének folyamatrajzát, tanulmányainak megállapításait... nem homályosította el az idő, az újabb nemzedékeknek is szembesülniük kell velük." - írja bevezető „széljegyzetében" Rónay László az 1966-ban megjelent Babits a katedrán című munkáról, amely e könyv első részében lát napvilágot új kiadásban. Babits 1919-es magatartásának a következményei, - Babits költői nyelve, - A gólyakalifa, - A regénynél alkalmazott írói módszerek... e témákban született újabb tanulmányok egészítik ki a régóta sokak által keresett monográfiát.

Éder Zoltán nyelvész, irodalomtörténész, kandidátus, habilitált doktor. Budapesten született (1931), gimnáziumi tanulmányait a bencéseknél végezte, olasz-magyar szakos tanári oklevelét az ELTE Bölcsészkarán szerezte (1955), egy évtizedig budapesti gimnáziumokban tanított, ezután az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa (1966-1974), öt tanéven át a Nápolyi Keleti Egyetem tanára (1974-1979), majd az ELTE tanszékvezető... Tovább

Tartalom

Széljegyzet egy alapvető műhöz (Rónay László) 5
Tartalom 7
Képek jegyzéke 8
Ismeretlen Babits portré 9
BABITS A KATEDRÁN
Baja 17
Szeged 24
Fogaras 37
Újpest 52
Budapest-Tisztviselőtelep 82
„Játszottam a kezével" 90
Budapestvidéki Tankerületi Főigazgatóság 132
Budapesti VI. kerületi főgimnázium 136
Befejezés 161
Legfontosabb források és jegyzetek 162
BABITS-TANULMANYOK
Ismeretlen adatok Babits 1919-es magatartásának
következményeihez 169
Babits Mihály költői nyelvéről 180
A gólyakalifa című regény keletkezése, kiadásainak és
fogadtatásának története 205
Élet és irodalom. Babits életének színterei, környezetének
alakmásai A gólyakalifa című regényben 245
„Én hangosan írok." 255
Orsolya meséje A gólyakalifa című regényben 261
Kihez szólt Babits Mihály ismeretlen levele? 269
Égi és földi a költő szavaiban 271
FÜGGELÉK
Mattyasovszky Erzsébet: Emlékeim Babits Mihályról 277
Ki volt Mattyasovszky Erzsébet? 292
KÉPEK JEGYZEKE
1. A ciszterci rend bajai katolikus főgimnáziuma (a Bajai
Múzeum fotótárából, a felvétel 1892 után, de az 1931-es
átépítés előtt készült) 145
2. A szegedi főreáliskola épülete (levelezőlap Apró Ferenc
gyűjteményéből) 146
3-4. A fogarasi főgimnázium régi és 1909 nyarán átadott új
épülete (levelezőlapok Illés Sándor gyűjteményéből) 147
5. A tisztviselőtelepi főgimnázium épülete (levelezőlap Téglás
János gyűjteményéből) 148
6-7. Babits dolgozószobájában és a költő könyvtára (Kosztolányi
Dezső felvételei - megjelent: Élet, 1912. október 13.) 149
8. Babits Mihály első tanulmánykötetének borítója (Budapest,
1911) 150
9. Babits Mihály nevezetes kötetének a címlapja 151
10. A Nyugat 1919. novemberi száma a költő esszéjével 152
11. A gólyakalifa borítójának címképe: Basch Árpád grafikája
(Athenaeum Könyvtár 43, Budapest, 1916) 153
12. A gólyakalifa olasz kiadásának borítója 154
13. A regényből készült film korabeli ismertetése {Mozi Világ,
1917., 40. szám, október 7.) 155
14. A négy főszereplő: Beregi Oszkár, Bánky Judit, Bartos
Gyula, Mészáros Alajos (Mozi Világ, mint előbb) 156
15. Bánky Judit a film egy jelentében (Mozi Világ, mint előbb) 156
16. A film egykori hirdetménye (Mozi Világ, mint élőláb) 156
17. A film rajzos hirdetménye (Mozi Világ, mint előbb) 157
18-19. Beregi Oszkár A gólyakalifa főszereplőjének „két alakjában" {Mozi Világ, mint élőláb) 158
20. Ismeretlen szerző rajza Babitsról a Pesti Naplóban (1931.
március 1., 6. old.: A Fekete olvasó című Babits-regény
részletekben való közlésének beharangozásához) 159
21-22. Mattyasovszky Erzsébet „Ex librise" - Előadás közben
(Babits Mihály költői nyelvéről) 1967. június 2-án a szekszárdi régi vármegyeháza nagytermében rendezett ünnepi esten (a
képen balról jobbra: Kardos Pál, Éder Zoltán, Csányi László,
Császár József, Illyés Gyula, Mészáros Gyula) 160
23. Carpaccio: Szent Orsolya ciklusa - A szent álma 263