A szövetkezeti vezetés kettőssége

Tartalom

Elősző 13
I. FEJEZET
A szövetkezeti vezetés megítélése
A vezetés szövetkezetpolitikai alaptételei
1. A szövetkezetek jellemző sajátosságai 19
a) A sajátosságok relatív volta 19
b) Lényegi sajátosságok 21
c) Történeti sajátosságok 22
d) Eseti sajátosságok 28
2. A szövetkezeti vezetés feltételeinek történeti fejlődése 30
a) Az önállóság feltételeinek változása 30
b) Az irányítás átalakulása 32
c) Az állami felügyelet módosulása 33
3. A gazdasági és a szövetkezeti reform vezetési vonatkozásai
a) A szövetkezetpolitika korszerűsítése 36
b) A belső szabályozás bővülése 37
c) A szervezeti viszonyok átalakulása 38
d) A testületi és az egyszemélyi vezetés viszonya 40
4. A szövetkezeti vezetés korszerűsítésének vetületei 42
a) A hatalmi viszonyok változásai 42
b) A tagsági vezetés előtérbe helyezése 43
c) A vezetés elveinek jogszabályi rögzítése 44
A szövetkezeti mozgalom fejlődésének hatása a vezetésre
1. A szövetkezet tartalmának változása 46
a) A termelőerők fejlődése 46
b) A piaci viszonyok kiszélesedése 47
c) A társadalmi arculat átalakulása 48
2. A vezetésben bekövetkezett ellentmondások 49
aj A szervezet tagolása 49
b) Súlyponteltolódás a vezetésben 49
c) A kiskollektívák szerepének változatlansága 50
3. A vezetés fejlesztésének elméleti dilemmái 51
a) A kutatási tárgy különbözősége 51
b) Demokrácia vagy technokrácia 5 3
c) Centralizáció vagy decentralizáció 54
A szövetkezet kettős természetének tükröződése
a fogalomalkotásban
1. Törvényi fogalmak 5 6
a) Az egységes szövetkezeti törvényben 56
b) A termelőszövetkezeti törvényben 57
2. Szakirodalmi megközelítés 58
a) Általánosítható álláspont 58
b) Mozgalmi oldal 59
c) Vállalati oldal 61
d) A két oldal egysége 61
A szövetkezeti vezetés fejlesztésének koncepciói
1. A demokratizmus erősítése 63
2. A testületi vezetés szűkítése 64
3. A vezetés funkcióinak szervezeti szétválasztása 67
4. A felvázolt koncepciók közös vonásai 70
II. FEJEZET
A szövetkezet a szocialista gazdaság vállalati rendszerében
A szocialista vállalat általános fogalma
1. A vállalatfogalom 75
2. Struktúra szerinti vállalatfogalom 79
3. A vállalatfogalmak közös jellemzői 82
Vállalati típusok és formák népgazdaságunkban
1. Vállalatkategóriák 85
2. Az állami vállalat jellemzői 87
3. A szövetkezeti vállalat jellege 89
A tulajdoni és a gazdálkodási forma kapcsolódásai
1. Az elemzés szükségessége 95
2. A gazdálkodás formái a tulajdon függvényében 97
a) A piaci közvetítés 97
b) Tevékenységi kör 99
c) Gazdasági önállóság 101
d) A termelőeszközök és a munkaerő társítása 106
e) Kockázat és felelősség 108
f) Anyagi érdekeltség 110
g) Tervezés - elszámolás 114
3. A dolgozók kapcsolata a vállalattal és a szövetkezettel 116
a) Alapvető életviszonyok 116
b) A kötelék jellege 116
c) A vezetésben való részvétel 120
d) Foglalkoztatási viszonyok 123
Integrációs folyamatok a vállalatok és a szövetkezetek között
1. Közös vonások 125
2. Főbb különbségek 127
3. Kölcsönös közeledés 129
III. FEJEZET
A szövetkezetek társadalmi tartalma
A szövetkezeti mozgalom társadalmi céljai
1. A mozgalom jellege 135
2. A társadalmi tartalom jellemzői 137
3. Szövetkezeti együttműködés és érdekképviselet 139
a) A tagok kooperációja 139
b) Gazdasági együttműködés 140
c) Társadalmi együttműködés 143
A szövetkezet osztálytartalma
1. Az osztály struktúra szerepe 147
a) A társadalmi struktúra változásai 147
b) A munkahely szerepe az osztályszerkezet alakulásában 149
2. A parasztság osztályszerkezete 151
a) Osztályhelyzet az egyéni gazdálkodás korában 151
b) Termelőszövetkezeti parasztság mint osztály 152
c) Munkás-paraszt szövetség 156
d) Az osztály szerkezet változásai 159
e) A termelőszövetkezeti tagság rétegei 160
A szövetkezet társadalmi szerepének megítélése
1. A vállalati és a társadalmi oldal elkülönítése 166
2. A szövetkezet társadalmi szerepe mint tevékenység 168
3. A társadalmi oldal leszűkített értelmezésének következményei 170
A szövetkezet társadalmi rendeltetése
1. A tagok szociális biztonságának megteremtése 173
a) A szociális biztonság általános kérdései 173
b) A tagok foglalkoztatásának speciális vonásai 174
c) Megfelelő jövedelem biztosítása 177
d) Társadalombiztosítás és segélyezés 179
e) Munkahelyi szociális körülmények 182
2. A tagság társadalmi szervezettségének biztosítása 184
a) A termelőszövetkezet politikai szerepe 184
b) Tagsági érdekvédelem 186
c) Politikai-mozgalmi szervezetek működése 187
3. A tagok nevelésének, művelődésének és képzésének
biztosítása 188
a) Ideológiai és erkölcsi nevelés 188
b) A műveltség gyarapítása 189
c) Szakmai képzés és továbbképzés 190
IV. FEJEZET
A szövetkezeti vezetés jellemzői
Gazdasági és társadalmi vonások a vezetésben
1. A kettősség valóságos tartalma 195
2. A vezetési funkciók megjelenése 201
a) A vezetési rendszerek különbözősége 201
b) Általános vezetési funkciók 202
c) A vezetés hierarchiája 205
3. A döntések és azok hatásköri megoszlása 207
a) A vezetés alapmozzanatai 207
b) Státuskérdések 208
c) Tagsági viszony 211
d) Szervezet és szervezés 214
e) Szociális-kulturális döntések 215
f) Gazdasági döntések 216
g) Személyi döntések 219
b) Ellenőrzés 221
A demokratizmus érvényesülése a vezetésben
1. A gazdasági szféra demokráciája 223
2. Üzemi demokrácia 225
a) Részvétel a vezetésben 225
b) Az üzemi demokrácia fórumai 228
c) Az üzemi demokrácia hatóköre 230
3. Szövetkezeti demokrácia 233
a) A tsz demokratikus jellege 233
b) A testületi szervek összetétele 235
c) A szövetkezeti vezetés korszerűsége 236
A szövetkezeti vezetés önállósága
1. Szervezeti önállóság 241
a) A szervezeti alárendelés alakulása 241
b) A szövetkezeti akarat kifejezése 242
c) Az önállóságot befolyásoló külső tényezők 244
2. Demokratikus centralizmus 246
a) Fogalma és érvényesülése 246
b) Szövetségi kapcsolatok 248
c) A belső viszonyok rendező elvei 251
3. Szövetségi irányelvek és ajánlások 253
a) Rendeltetésük 253
b) Hatályosulásuk 254
c) Kötelező megtárgyalásuk 255
V. FEJEZET
A szövetkezeti vezetés szervezeti kérdései
Szervezés és szervezet a szövetkezetekben
1. Fogalmi megkülönböztetések 259
2. A szövetkezet szervezetének tagozódása 261
a) A szervezet csoportosítása 261
b) A szövetkezet üzemi szervezete 263
c) A szervezeti egységek jellege 264
3. Vezetési szintek a termelőszövetkezetben 266
a) A szervezet egysége 266
b) Munka- és termelésszervezet 267
c) Szervezet és vezetés 269
A vezetés szervezeti és hatásköri problémái
1. A hatáskörök decentralizálása 273
2. Az üzemi méretek növekedése 274
a) Az üzemméretek alakulása 274
b) Az üzemi méretek növelésének indokai 275
c) Az üzemnagyság hatása a vezetésre 277
3. A kiskollektívák hatásköre 278
A szövetkezeti kollektívák szervezeti helyzete
1. Kollektívatípusok 284
a) A kollektíva fogalma 284
b) A munkahelyi kollektívák szerkezete 285
2. Dualizmus a vállalat szervezetében 286
aj Vállalati szervezet 286
b) Kollektívaszervezet 287
c) Szubordinációs viszonyok 288
3. Trializmus a fogyasztási szövetkezetben 289
a) Az Áfész vállalati szervezete 289
b) Munkavállalói kollektíva 289
c) Tulajdonosi kollektíva 290
4. A termelőszövetkezeti kollektíva 291
a) Adaptációs törekvések 291
A tsz-kollektíva szerkezete 292
c) A tsz-kollektíva kettőssége 294
VI. FEJEZET
A tagsági vezetés elve a szövetkezetekben
Vezetési jogosultságok a tagsági viszonyban
1. Tagegyenlőség a szövetkezetekben 299
a) A tagegyenlőség tartalma 299
b) Közvetlen tagsági vezetés 301
c) Közvetett tagsági vezetés 303
2. A szövetkezeti önigazgatás-önkormányzat 305
a) Tagsági viszony és vezetési rendszer 305
b) A tagsági vezetés funkcionálása 306
c) A tagság „betagolódása" a vezetési szervezetbe 309
j. A szövetkezeti vezetők jogállása 311
a) A vezetők megbízatása 311
b) A vezetők tagság előtti felelőssége 315
c) A tagok vezetésnek való alárendelése 318
d) Kollektív vezetés - személyi felelősség 321
A tagsági vezetés elvének biztosítékai
1. A demokratizmus szélesedése 324
a) Összefüggés a szocialista demokráciával 324
b) A demokratizmus anyagi bázisának növekedése 325
2. A szövetkezeti tagság tudati fejlődése 326
a) A kollektív tulajdonosi érzület 526
b) A vezetői készség erősödése 328
c) Az ismeretek bővülése és a gyakorlottság 329
3. A vezetői munkakörök tagokkal való betöltése 331
a) Alkalmazottak a vezetésben 331
b) A tagsági és az alkalmazotti munkaviszony közeledése 352
c) Az ellentmondás valódi gyökere 333
A szövetkezeti vezetés fejlődésének iránya
1. A társadalmi-gazdasági elemek további ötvöződése 338
a) A gazdasági-társadalmi viszonyok fejlődése 338
b) A tagsági vezetés feltételeinek javítása 340
c) A belső ellenőrzés megoldása 341
2. A testületi vezetés erősítése 344
a) A hatáskörök pontos elhatárolása 344
b) A kiskollektívák döntési joggal való felruházása 347
c) A politikai kollektivitás erősödése 348
3. A tagság ösztönzése a vezetésben való részvételre 349
a) Érdemleges döntések 349
b) A kapcsolatok erősítése 350
c) A függőségi viszonyok tisztázása 353
4. A vezetési szisztémák integrálódása 355
a) A tulajdonviszonyok fejlődése 355
h) Az életviszonyok közeledése 356
c) Az integráció tartalma 357

Témakörök