1.035.359

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Általános edzéselmélet és módszertan

/Jegyzet a középfokú edzőképzés részére/

Szerző
Lektor

Kiadó: Önkormányzati Minisztérium Sport Szakállamtitkárság
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 274 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 30 cm x 21 cm
ISBN: 978-963-084979-1
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal és ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az élsportban eltöltött felkészülési idő gyakorlata és szakismeret felhalmozása, még a mesterfokra eljutott élsportoló esetében sem elég ahhoz, hogy egy önálló képzési folyamat szakértő vezetőjévé... Tovább

Előszó

Az élsportban eltöltött felkészülési idő gyakorlata és szakismeret felhalmozása, még a mesterfokra eljutott élsportoló esetében sem elég ahhoz, hogy egy önálló képzési folyamat szakértő vezetőjévé váljon, elméleti ismeretek nélkül. Nekik is, és a náluk szakmailag képzetlenebbeknek még inkább szükségük van rendszerező szakirányú képzésre. Jelen esetben edzéselméleti tanulmányokra, az edzőképzés alapját jelentő tudásanyag megszerzésére.
A magyar edzőképzés jelentős változásokon megy keresztül napjainkban (2007-08). A felsőoktatásra vonatkozó oktatáspolitikai döntések sora, erre a képzési területre is kihat, az egész rendszer változását meghatározza. A hagyományos, évtizedekig jól működő, szervezett keretek között tanulással megszerezhető alapfokú (segéd)-, középfokú edző, és szakedző (már felsőfokú végzettséget jelent) képzési szintek helyébe, a „Bolognai folyamat" eredményeként új rendszerű képzés lép. Az alap és középfokú képzés után a felsőfokú képzés két szakaszban valósul meg. Először, úgynevezett alapozó képzés elvégzése, mint bemeneti feltétel szükséges (bachelor szint - ami nem egyenlő a főiskolai szintű szakedzői végzettséggel), az egyetemi szintű edzői végzettség (mesterfokozat vagy master színt) megszerzéséhez. Bonyolítja az értelmezési viszonyt az, hogy a „régi rendszerben" a kiemelkedő edzői eredményesség alapján napjainkban is adományozható a „mesteredző" cím, mint a szakmai elismerés legmagasabb foka. Ez azonban nem egyenlő a tanulással megszerezhető, most létrehozott egyetemi végzettséget adó mester fokozattal. A „mester fokozat" viszont megteremtette a lehetőségét annak, hogy a szintet sikeresen teljesítő sportszakember már egyetemi doktori képzésben vegyen részt, és így sportágát, szakterületét a tudományos kutatás, ezen belül elsősorban a „Sporttudomány" legmagasabb régióiba emelje.
Ami biztos, hogy az elkövetkező időben is lesz középfokú edzőképzés, ami a sportkultúra továbbadásának, a sporttársadalom működésének egyik jelentős oszlopa, hiszen főleg a sport utánpótlás nevelésének szintjén főleg középfokú végzettséggel dolgoznak a sportszakemberek. A segítésükre, az ismereteik rendszerező kibontakoztatására készült a most kézbevett jegyzet is. Az is biztos, hogy a számunkra legfontosabb biológiai vagyonnal (ember, sportoló, gyerekek, tenyésztett sportállat) foglalkozó szakember, az EDZŐ számára, egyik semmivel sem pótolható integráló alaptantárgy az edzéselmélet és módszertan, az edzővé válás képzési folyamatában.
A szakterületek tudásfejlődése szükségessé teszi az ismeretek időszakonként ismétlődő felülvizsgálatát, újragondolását, összegző újraírását. Jelen munka - szándéka szerint - igyekszik megvalósítani ezt a gondolati alapozó elemzést. A leírt tartalmak megfogalmazása törekszik a középfokú edzőképzés egyéb előtanulmányaira is építetten, sportágtól függetlenül általánosan, egyben a tudományos hátteret adva, közérthetően meghatározni, a minőségi munka végzéséhez szükséges minimális edzéselméleti tudás mennyiségét és minőségét. Ez azt jelenti, hogy az edzői gondolkodás alapját képező ismeretkörök viszonylag alapos, a kevésbé általános ismeretkörök vázlatosabb kibontást kaptak. Nyilvánvaló, hogy általános edzéselméletről lévén szó, a közölt tartalmak szükségessé teszik a tanulói gondolkodás sajátos kreatív megjelenését is, ami nehéz feladat, és nem nélkülözheti a már tapasztalt tanárok, edző-kollégák segítségét. Azaz a jegyzet általánosan megfogalmazott gondolati tudáselemeit, az olvasó saját speciális sportági területére, viszonyrendszerére kell működőképesen transzformálni - és azon belül értelmezni. Természetesen azt is tudni kell, hogy a szakedző, vagy immár egyetemi szintű okleveles edző minőség elérése, az edzéselmélet témakör mélyebb elsajátítását igényli, ami már meghaladja a jelen jegyzetben kibontott ismeretek tartalmi és mennyiségi kereteit. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 7
1. AZ EDZÉSELMÉLET HELYE A TUDOMÁNYOK RENDSZERÉBEN 8
1.1 A tudományosság feltételei 9
1.2 A sporttudomány (testnevelés és sporttudomány) helye a tudományok rendszerében, jellemzése 11
1.3 Az edzéselmélet, mint a sporttudomány egyik ága 12
2. AZ EDZÉS ÉS VERSENYZÉS FOLYAMATÁNAK ELMÉLETI ALAPJAI 15
2.1 Az edzés 15
2.2 A sportfelkészítés rendszere, edzésrendszer 18
2.3 A mozgás szerkezete 24
2.4 Az emberi szervezet, sportolást meghatározó összetett működése, anatómiai, élettani alapértelmezés - a homeosztázis 29
2.5 Támasztó és mozgató rendszer 35
2.6 A homeosztázis megbomlása - a stressz 38
2.7 Terhelés, sportterhelés, terheléshez való alkalmazkodás elemi egysége 39
2.7.1 A terhelés összetevői 43
2.7.2 Terhelés minőségének meghatározása 45
2.8 Fáradás 46
2.8.1 A fáradás szakaszai 47
2.8.2 A fáradás fajtái 47
2.8.3 Fáradási tünetek 50
2.9 Az alkalmazkodás, az edzettség és a teljesítmény kialakulásának folyamata 53
2.9.1 A sportbéli alkalmazkodás jellemző tünetei 55
2.9.2 Az alkalmazkodás szintjei 56
2.9.3 Edzettség 57
2.9.4 A teljesítmény 58
2.9.5 Az edzésfolyamat pszichés meghatározottsága 61
2.9.6 Az edzettség és a sportforma viszonya 63
2.9.7 Az alkalmazkodás-, az edzettség kialakulásának hosszabb távú folyamata 64
2.10 Túlterhelés, túledzettség, túledzés 70
2.10.1 A túledzettség állapot kialakulása 74
2.10.2 Basedovoid-típusú túledzettség 76
2.10.3 Addisonoid-típusú túledzettség 77
2.10.4 A túledzettség kialakulásának okai 78
2.11 Edzéseszközök rendszere 79
2.11.1 Pozitív edzéseszközök rendszere 79
2.11.2 Negatív edzéseszközök 100
KONDICIONALIS KEPESSEGEK ES KÖLCSÖNHATÁSAIK
3. A SZEMÉLYISÉG TESTNEVELÉS- ÉS SPORTVONATKOZÁSÚ KIEMELT
KÉPESSÉG-KÉSZSÉG KOMPLEXE 108
3.1 A pszicho-motoros szabályozás fejlődése az elemi mozgásokból - ügyességgé 111
3.1.1 Ösztönös, reflex és impulzív mozgások 111
3.1.2 Motoros tanulás - mnemonikus képesség 111
3.1.3 Akarati mozgásos cselekvések, egyben megismerő tevékenység 112
3.1.4 Általános és speciális mozgásos-, sportági technikák 113
3.1.5 Általános és speciális mozgásos-, sportági taktikák 114
3.1.6 Tevékenység 115
3.1.7 Kommunikáció - nyelv - beszéd - viselkedés - magatartás 115
3.1.8 Edzettség 116
3.1.9 Teljesítmény 116
3.1.10 Motoros, tanulási és szociális ügyesség 117
3.2 Kondicionális képességek rendszerének fogalmi meghatározása 121
3.2.1 Erő (általános) 122
3.2.2 Gyorsaság (általános) 122
3.2.3 Állóképesség (általános) 123
3.2.4 Komplex kondicionális képességek 123
3.3 Koordinációs képességek rendszere 124
3.3.1 Gyorsasági koordináció 124
3.3.2 Mozgásérzékelés képessége (kinesztézis) 127
3.3.3 Egyensúlyozás képesség 128
3.3.4 Ritmus képesség 129
3.3.5 Reakció, reagálási képesség 130
3.3.6 Téri tájékozódó képesség 131
3.3.7 Összekapcsolási - átállási képesség 133
3.3.8 Differenciáló - irányító képesség 133
3.3.9 Egyéb speciális összetett koordinációs képességek 134
3.4 Lazaság, hajlékonyság képesség 135
4. A PSZICHO-MOTOROS TANULÁS FOLYAMATA 137
4.1 A mozgásos cselekvéstanulás feltételei 137
4.2 Edzéselvek és tanulási törvények 139
4.3 A mozgástanulás tudásszintjeinek megjelenése 151
4.4 A hibák fajtái, a hibajavítás elvei 154
5.1. Erő 161
5.1.1 Az izomműködés kontrakció típusai, és az erőkifejtés megjelenésének fajtái 164
5.1.2 Az erőkifejtés elméleti háttere 168
5.1.3 Az erőfejlesztés módszertana 174
5.1.4 Erőedzés és pihenés kapcsolata 188
5.1.5 Módszertani tanácsok az erőfejlesztéshez 190
5.2 Gyorsaság 192
5.2.1 A gyorsaság megjelenése 192
5.2.2 A gyorsaság fejlesztésének komplexitása 195
5.2.3 A gyorsaság fejlesztésének lehetőségei 197
5.2.4 Módszertani tanácsok a gyorsaság fejlesztéséhez 200
5.3 Állóképesség 200
5.3.1 Mitől függ az állóképességi teljesítmény színvonala? 202
5.3.2 A szervezet alkalmazkodása az állóképességi terhelésekhez 206
5.3.3 Az állóképesség fejlesztésének módszerei 207
5.3.4 Az állóképességi edzés terhelésének kipihenése 213
6. STRATÉGIA ÉS TAKTIKA 214
6.1 Stratégia 214
6.1.1 Általános stratégia 214
6.1.2 Előkészítő stratégia 215
6.1.3 Operatív stratégia 216
6.1.4 A stratégiai cselekvés színvonalának feltételei, meghatározó tényezők 216
6.2 Taktika 217
6.2.1 A sportágak csoportosítása stratégiai-taktikai szempontból 217
6.2.2 A csapat, mint feladatmegoldó rendszer, az együttműködés feltételei 219
7. VERSENYZÉS 222
7.1 A sportverseny jellemzői 222
7.1.1 A versenyküzdelem alapján történő sportágfelosztás 223
7.1.2 Versenyek fajtái, tervezése 223
7.2 Versenyző személyiség, a sportoló versenyállapota 224
7.2.1 Versenyző típusok 224
7.2.2 A rajtállapot, és alakításának lehetőségei 225
7.2.3 Az edző kommunikációs hatása a sportolóra 229
8. A SPORTTEHETSÉG KIVÁLASZTÁSA, AZ UTÁNPÓTLÁS NEVELÉSE 233
8.1 Tehetség összetevők 233
8.1.1 A tehetséges sportolók jellemzői 234
8.2 Tehetséggondozás, a tehetség nevelése 235
8.3 Életkornak megfelelő képzés, edzés, versenyzés 236
8.3.1 A fejlődést meghatározó tényezők 237
8.3.2 Az életkornak megfelelő képzés 238
9. A SPORTFELKÉSZÜLÉS TERVEZÉSE 242
9.1 A sportfelkészülés tervezését meghatározó alapvető tényezők 244
9.2 Formába-hozás, formaidőzítés 244
9.2.1 A formábahozás menete 247
10. AZ EDZÉS, VERSENYZÉS FOLYAMATÁT KÍSÉRŐ TEVÉKENYSÉGEK 254
10.1 Bemelegítés 254
10.1.1 A bemelegítés élettani, és pszichológiai hatásai 255
10.1.2 Módszertani tanácsok a bemelegítés feladatának gyakorlatához 256
10.2 Sportolók táplálkozása és folyadékpótlása 257
10.3 Testsúlyszabályozás 261
10.4 Akklimatizáció 263
10.5 Edzői adminisztráció 265
10.6 Szülői-, vezetői háttér kezelése 267
11. FELHASZNÁLT IRODALOM 269

Dubecz József

Dubecz József műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dubecz József könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv