Előszó
I. FEJEZET.
FONTOSABB MÉREGTANI ALAPISMERETEK.
A méreg és mérgezés fogalma.
Ahhoz, hogy egy anyag méreggé váljon, azaz mérgezést okozzon, számos feltétel és bizonyos körülmények szükségesek....
Tovább
Előszó
I. FEJEZET.
FONTOSABB MÉREGTANI ALAPISMERETEK.
A méreg és mérgezés fogalma.
Ahhoz, hogy egy anyag méreggé váljon, azaz mérgezést okozzon, számos feltétel és bizonyos körülmények szükségesek. Nincsenek ugyanis olyan anyagok, melyek mindig és minden körülmények között az élő szervezetre károsak volnának. Egyébként is méreg a természetben önmagában véve nincs s a mérgezés nem abszolút tulajdonság, hanem relatív fogalom. Egy életnélküli világban pl. nem lehet szó méregről, mert a méregnek valami élővel kell vonatkozásban lennie. Bár az élettelen világban is ismerünk olyan jelenségeket, amelyeket mérgezésnek nevezhetünk, pl. az ónpestis, amely a kétféle ónmódosulattal függ össze és ép óntárgyakra is átvihető. Beszélünk katalizátor mérgekről is, pl. a kontakt kénsav gyártásban.
De nehéz a méreg fogalmát a gyógyszer, sőt bizonyos esetekben a táplálék fogalmától is elválasztani. A régi görögök a „toxikon" és „pharmakon" alatt gyógyszert is, mérget is értettek, hasonlóan, mint a régi latinok a "venenum" alatt. Sokrates pl. a halálát okozó bürökfőzetet pharmakon-nak mondja. Gyakorlati szempontból csekély számú kivételtől eltekintve azt mondhatjuk, hogy minden gyógyszer méreg és minden méreg gyógyszer is egyben. Némely méreg ugyanazt a betegséget okozhatja és gyógyíthatja is, pl. a sugárzó (radioaktív) testek a rosszindulatú daganatokat. A ciánkálit régebben gyógyszerként is használták, a kéksavval (ciánhidrogén) nemrégiben terápiás kísérletek folytak. Az első világháború rettegett vegyi harcanyaga a mustárgáz, illetve ennek későbbi utódát a nitrogénmustárt ma már mint gyógyszert alkalmazzák. A legerősebb növényi mérgek közül a strofantin nélkülözhetetlen gyógyszerünk, az akonitint, kolchicint ma is gyógyszerként használjuk, a nikotin pedig élvezeti szerünk. A félelmetes kobrakígyó mérge ma már gyógyszer, úgyszintén a nyílméregként használt kurare is. A leghatásosabb állati eredetű mérgek közül az adrenalint és acetilkolint szervezetünk állítja elő, és annak állandó, és az életre nélkülözhetetlen része. Azok közül az új vegyületek közül, melyeket az utolsó évtizedekben a vegyi harc céljaira állítottak elő, többet (pl. diizopropil-fluorofoszfát [DFP], tetraetilpirofoszfát) mint kiváló gyógyszert használják. De nélkülözhetetlen táplálékaink, mint pl. a víz, konyhasó, cukor, bizonyos körülmények melllett halálos mérgek is. Igen sok hasonló példát lehetne még felhozni.
Úgyszólván nincs olyan anyag, mely megfelelő körülmények mellett mint „méreg" ne szerepelhessen, és nincs olyan „méreg", mely megfelelő körülmények mellett ártalmatlan ne lehessen.
Vissza