Előszó helyett | 5 |
A biokommunikáció általános kérdései | |
Az állatok közti hírközlés lényege | 11 |
Az információáramlás egyes mozzanatai | 11 |
A biokommunikációs szignálok jelentősége | 13 |
A kommunikáló egyedek száma | 16 |
A biokommunikáció kutatásának rövid története | 17 |
A biokommunikáció tárgyalásának csoportosítása | 21 |
Biokommunikáció a sejtekben és a szervezetekben | |
Információáramlás az önálló sejt életében | 25 |
Információcsere a soksejtű szervezetekben | 28 |
Biokommunikáció az egyes állatfajok között | |
Információcsere állat és állat között | 39 |
Kémiai hírközlés az állatvilágban | 42 |
A kémiai szignálok természete | 43 |
A feromonok kémiai jellege | 43 |
Hol termelődnek a feromonok? | 44 |
A rovar szaglószerve és feromonja | 48 |
A szaganyag terjedésének tér-idő mintázata | 51 |
Szimatolnak-e a csontos halak? | 57 |
Miért nincs kémiai kommunikáció a madaraknál? | 60 |
Az emlősök szaglószerve | 63 |
A kémiai kommunikáció által kiváltott reakciók | 64 |
Vonzó hatású feromonok | 66 |
Szétszóró (diszperziós) feromonok | 70 |
Támadást kiváltó feromonok | 70 |
Védekezés feromonok segítségével | 71 |
Riasztóferomonok | 74 |
Nyomjelző és territoriális feromonok | 80 |
Ivari feromonok | 88 |
Nemi ösztönt fokozó feromonok | 94 |
Hogyan segítik a feromonok az ivadékgondozást? | 96 |
Egyedi és csoportos ismertetőjegyek | 97 |
Együttes (komplex) feromonhatás | 99 |
Termikus és elektromos információátvitel | 102 |
A hőmérséklet mint információforrás | 102 |
Információcsere elektromos ingerek útján | 105 |
Biokommunikáció mechanikai ingerek segítségével | 111 |
Taktilis kommunikáció | 112 |
Érintkezési inger és vibráció | 113 |
A taktilis, illetve a vibrációs információátvitel biológiai szerepe | 120 |
Akusztikus biokommunikáció | 122 |
Milyenek az információt hordozó hangjelek? | 124 |
A cirpelő rovar hangadó szerve | 125 |
Hogyan érzékeli a címzett rovar a hangszignált? | 127 |
A gerincesek hangképzése | 131 |
A halak némák és süketek? | 131 |
A halak hangjeleinek fizikája | 134 |
Hogyan érzékelik a halak a fajtestvérek hangját? | 135 |
A szárazföldi gerincesek hangképzése | 139 |
A szárazföldi gerincesek hallószervei | 144 |
Mit hallanak meg a szárazföldi gerincesek? | 149 |
Mit jelent az egyik állat hangja a másiknak? | 158 |
Miért cirpelnek a rovarok? | 160 |
Alsórendű gerincesek hangadásának biológiai szerepe | 162 |
Miért énekelnek a madarak? | 164 |
A madárhangok egyedi, populációs és földrajzi eltérései | 168 |
Akusztikus szignálok szerepe az emlősök biokommunikációjában | 173 |
Biokommunikáció ultrahangokkal | 179 |
Optikai (vizuális) kommunikáció | 185 |
Fényérzékelő sejtek és szervek az állatvilágban | 185 |
Színlátás mint kommunikációs lehetőség | 193 |
Fényt kibocsátó (világító) állatok információcseréje | 197 |
Az optikai szignálok jelentősége a kommunikációban | 202 |
Honnan származnak az optikai kommunikációs jelek? | 211 |
Kommunikációs rendszerek együttműködése | 215 |
Mi a haszna a kommunikáció ismeretének? | 225 |
Beszélnek-e egymással az állatok? | 227 |
Irodalom | 231 |