1.035.176

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Nagycenk gazdasági néprajza

Szerző
Lektor

Kiadó: Tassi-Agro Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Kiadás helye: Sopron
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 223 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN: 963-550-534-5
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrált.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Varjú Sándor 1915-ben született .Szülei korán árvaságra jutottak, házasságukban nehézségek árán taníttatták.
Az elemi iskolát és a reálgimnáziumot Makón végezte, majd a szegedi főiskolán és egyetemen tanári oklevelet szerzett. Szolgálatát a szegedi főiskolán díjtalan gyakornokként kezdte, azután különböző pedagógusképző intézetekben, főiskolán tanárkodott.
A második világháború után Sopronba került .Az óvóképző igazgatóhelyetteseként pedagógiai, neveléseként pedagógiai, neveléstörténeti és néprajzi tárgyakat oktatott. 1976-ban vonult nyugalomba.
Eközben megismerkedett a közeli Nagycenk - a "Legnagyobb Magyar" hazája - szorgalmas népével, és írta meg a Soproni Szemlében és máshol megjelent néprajzi és pedagógiai tanulmányait. 1964-ben bölcsészettudományi doktorátust szerzett, értekezését Nagycenk gazdasági néprajzából írta.
Mint a pedagógusképzésben résztvevő tanár főiskolai jegyzeteket, a képzés tárgyköréből 45 tanulmányt írt és szakemberként működött. 1989 óta aranydiplomás... Tovább

Fülszöveg

Varjú Sándor 1915-ben született .Szülei korán árvaságra jutottak, házasságukban nehézségek árán taníttatták.
Az elemi iskolát és a reálgimnáziumot Makón végezte, majd a szegedi főiskolán és egyetemen tanári oklevelet szerzett. Szolgálatát a szegedi főiskolán díjtalan gyakornokként kezdte, azután különböző pedagógusképző intézetekben, főiskolán tanárkodott.
A második világháború után Sopronba került .Az óvóképző igazgatóhelyetteseként pedagógiai, neveléseként pedagógiai, neveléstörténeti és néprajzi tárgyakat oktatott. 1976-ban vonult nyugalomba.
Eközben megismerkedett a közeli Nagycenk - a "Legnagyobb Magyar" hazája - szorgalmas népével, és írta meg a Soproni Szemlében és máshol megjelent néprajzi és pedagógiai tanulmányait. 1964-ben bölcsészettudományi doktorátust szerzett, értekezését Nagycenk gazdasági néprajzából írta.
Mint a pedagógusképzésben résztvevő tanár főiskolai jegyzeteket, a képzés tárgyköréből 45 tanulmányt írt és szakemberként működött. 1989 óta aranydiplomás tanár. Munkája eredményeként 1993-ban c. főiskolai tanári címet kapott.
Jelen könyve pályája betetőzéseként került kiadásra közel 35 évi folytonos bővítés után.
"... A szerző szinte aggályos lelkiismeretére vall, hogy jónéhány neves professzora egykori bírálata ellenére a mai kor szemléletének megfelelő bírálatot is igényel művének megjelentetése előtt."
"... A kiadás szponzorálását vállalás is jelzi, hogy már vannak olyan anyagilag tehetős polgárai hazánknak, akik lokálpatriotizmustól ösztönözve vállalhatják szűkebb hazájukról szóló írásmű megjelentetését. Bár csak sokan követnék példájukat!"
"... A tanulmány a földrajzi adottságon kívül a község fejlődése szempontjából másik fontos tényező szerepét is kiemeli, különösen az emberi tényezőkkel. Így a két összetevő együttesét, összefüggését is föltárja."
"... Amig nyújt, azt a föllelhető levéltári anyagok, a már földolgozott írásos irodalom fölhasználásán kívül az élőtanúk gondos megszólaltatásával egészítette ki. Mindezen források jegyzékét minden egyes fejezet végén gondosan közli."
"... Maga megjegyzi, hogy két éven át minden idejét a lakosság körében töltve el, a személyes közlések egyre bizalmasabb légkörben zajlottak le. Aprólékos pontossággal jelzi is, hogy kitől hallotta ezt vagy azt, kinek birtokában találhatta meg a tárgyi bizonyítékokat, az egyes foglalkozások eszközeit. Így sikerült e szorgos gyűjtőmunka révén számos olyanról tudomást szerezni, amikről a mai fiatalság - már más foglalkozásra térve át -szinte semmit se tudva, az ő számára teljesen feledésbe merült volna." Vissza

Tartalom

Bevezetés5
Földrajzi helyzet
Fekvés, természeti viszonyok7
Éghajlat, néhány népies időjárási adat9
Történeti vázlat
A községnév értelmezései14
A község népi elnevezései15
A Széchenyi család birtokszerzése18
A lakosság változásai19
Ragadványnevek22
Néhány XVIII. századi emlék a cenki nép életéből25
A Széchenyi család birtokerősítésének korszaka29
A Széchenyiek és Nagycenk összefonódása30
Néhány adat a község XIX. századi gazdasági történetéből33
A falu népe és a Széchenyi család emléke34
A cukorgyár gazdálkodása és a község35
Az uradalmi cselédek élete37
A tej értékesítése40
A konvenció41
Gyermekmunka42
A cukorgyár és a falu kapcsolata43
A cukorgyár megszűnése utáni gazdasági helyzet44
Cselédtípusok45
Külterület
Dülők, dülőnevek magyarázata47
Belterület
Település55
A parasztpolgárság jellege53
A gazdálkodás színtere
A község utcái58
A telek59
A ház. A lakóház részei. Az utcai homlokzatok60
A kapubejáratok. A tornác61
A hí-lik (herkelik). A konyha62
A szoba. A katonaszoba64
A kamra65
A pince és trumkuszlik66
A verem. Az etető67
Az istálló(k)68
Félszerek. A ház anyaga69
A ház udvara. A trágyagödör70
A kút. A pajta71
A járgány73
Régi lakóházak berendezése75
Marhahízlalás és kereskedelem
Általános rész77
A marha megvásárlása79
A marhák száma81
A hízlalás és igázás összehangolása82
Marhatakarmányozás83
Itatás. Az értékesítés86
A cenzár89
A bécsi vásár90
A marhabélyegzés91
A marhák egészségvédelme92
A tejelés haszna93
Néhány adat a marha felhasználásáról94
Az ökörkaloda95
Marhatartás ma97
Erdőgazdálkodás
Előzmények99
Az erődbirtokosság szervezete100
Erdőmunkák, a vágásterület kijelölése102
A faosztó bizottságok munkája103
A numerázás104
A favágás105
Az erdő pótlása. A nyesés (tisztítás) és gyérítés106
Rőzsézés. A fa felhasználása107
A Rozmán-féle gatter munkájáról108
Néhány adat az erdő egyéb hasznáról109
Vadászat, halászat
Az úri vadászat111
A népi vadászat113
Rákászat, halászat117
Rétöntözés120
A műszaki berendezés123
Az öntözés leírása124
A széna aratása126
A rétek rendben tartása128
Egyéb állattartás
Sertéstartás és hízlalás131
Tyúktartás, baromfitartás. A A tikászok133
Lótartás136
Juhászat137
Művészkedés, faragás138
Egyéb művészeti emlékek139
Néhány szó a viseletről141
Ipar
Ipari létesítmények142
Bokor Nándor néprajzi hagyatéka143
Az ipari élet145
Parasztezermesterk146
Szerszámok148
Adatok a cenki malmok életéből150
A vámolás emlékei155
A selyemhernyótenyésztés emlékei Nagycenken157
A termelőszövetkezet160
Befejezés162
Adatközlők163
Irodalom167
Kéziratos anyagok170
Képek jegyzéke172
Szólások, kifejezések, szavak176
Megjegyzés183

Varjú Sándor

Varjú Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Varjú Sándor könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Nagycenk gazdasági néprajza Nagycenk gazdasági néprajza Nagycenk gazdasági néprajza

A borító enyhén foltos.

Állapot:
3.440 ,-Ft
17 pont kapható
Kosárba
konyv