Ez történt Ausztriában

Előszó

Nemi valami misztikus, prófétai elragadtatás, hanem józan államférfiúi előrelátás és politikai számítás volt Kossuth Lajos immár valóra vált jóslata: „Ausztria német tartományainak önmaguktól bele kell esniök Németországba. A történelmi logika órájának számlapján a percmutató néha éveken át lassan mozog, azután egyszerre nagyot szökken és megkondul az óraharang." És egy más helyen: „Lesznek, akik megérik, hogy Elzász és Lotharingia az osztrák birodalom német tartományaival fognak kicseréltetni. Kicserélés alatt természetesen az értendő, hogy amazokat visszakapják a franciák, emezeket meg elveszik a németek. A történelemnek megvan a maga logikája."
Hogy ez az egyesülés, amint Horthy kormányzó rádiószózatában mondta, „egyeseket boldog elragadtatásba ejtett, másokban viszont régi, szép emlékek múlásán érzett, méla bánatot idézett fel, azon nem lehet csodálkozni."
Aki figyelemmel kísérte Ausztria történetét, az tudja, hogy ez a história az utolsó húsz esztendő alatt nem állt másból, mint effelé a végkifejlés felé való rohanásból. Mi magunk hosszú esztendőkön keresztül éltünk Bécsben, budapesti és külföldi lapok tudósítóiként. Ausztria élete, politikája és gazdasága, művészete és kultúrája, öröme és bánata a szemünk előtt játszódott le, úgy hogy kezünket állandóan az ország lüktető pulzusán tartottuk. Az eseményeknek sokszor nemcsak szemtanúi voltunk, hanem amint látni fogjuk, aktiv szereplői is... Vissza